Vízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a Víz Keretirányelv szerint

A Keretirányelv célja, hogy jogi keretet biztosítson: a vizekkel kapcsolatban lévő a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelméhez ökoszisztémák védelméhez a fenntartható vízhasználatokhoz a fenntartható vízhasználatokhoz az emisszió csökkentésével az emisszió csökkentésével a vízminőség javításához a vízminőség javításához az árvizek és aszályok környezeti az árvizek és aszályok környezeti hatásának mérsékléséhez hatásának mérsékléséhez A sorrend fontos !!! Fontos egyéb szempontok: teljes költségmegtérülés, teljes költségmegtérülés, a “szennyező fizet” elv, a “szennyező fizet” elv, társadalmi kapcsolatok (PR, PP) társadalmi kapcsolatok (PR, PP)

Víz keretirányelv (Water Framework Directive) 2000/60/EC  Integráló szemlélet  Vízgyűjtő elv  Fogalmi meghatározások (vízgyűjtő, részvízgyűjtő, vízgyűjtő kerület, víztest, „jó” állapot)  Célok (állapot romlás megakadályozása, jó állapot elérése)  Feladatok (monitoring, vízgyűjtő-gazdálkodási terv, intézkedési terv)  Határidők  Felelős hatóság  Jelentési kötelezettség

VKI Cikkelyek: 1.Célkitűzés 2.Definíciók 3.Vízgyűjtő Kerületeken belüli közigazgatási intézkedések koordinálása 4.Környezeti célkitűzések 5.A Vízgyűjtő Kerület jellemzése, az emberi tevékenység környezeti hatásainak áttekintése és a vízhasználatok közgazdasági elemzése 6.A védett területek nyilvántartása 7.Ivóvíz célra használt vizek 8.A felszíni és talajvizek, valamint a védett területek monitoringja 9.A vízzel kapcsolatos szolgáltatások költség megtérülése 10.A pontszerű és a nem pontszerű szennyezőforrások együttes kezelése 11.Az intézkedési program 12.A tagállamok által nem kezelhető kérdések 13.A vízgyűjtő-gazdálkodási program 14.A társadalom tájékoztatása és párbeszéd 15.Jelentési kötelezettség 16.Vizek szennyezésével szembeni stratégia 17.Stratégiák a felszín alatti víz szennyezésének megelőzéséhez és szabályozásához 18.A Bizottság beszámolója 19.A jövőbeli EU-szintű intézkedések tervének közlése 20.Az Irányelvhez kapcsolódó műszaki jellegű ajánlások 21.A Keretirányelv-Bizottság 22.Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések 23.Szankciók 24.Végrehajtás 25.Hatályba lépés

Mellékletek I.Az Illetékes Hatóságok listájához igényelt információk II.Vízterek jellemzése III.Közgazdasági elemzések IV.Védett területek V. Vízterek környezeti állapotának minősítése és monitorozása VI.Az intézkedési tervben figyelembe veendő intézkedések listája VII.A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv VIII.A fő szennyezők tájékoztató jellegű listája IX.Kibocsátási határértékek és a környezet minőségére vonatkozó szabványok X.Kiemelt szennyezőanyagok listája

Vízminőségi normák: Felszíni vizek irányelv (75/440/EEC)Felszíni vizek irányelv (75/440/EEC) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek (78/695/EEC)Halak életteréül szolgáló felszíni vizek (78/695/EEC) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek (79/869/EEC)Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek (79/869/EEC) Talajvíz (80/68/EEC)Talajvíz (80/68/EEC) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (76/160/EEC)Szabadtéri fürdőzésre használt víz (76/160/EEC) Ivóvíz (98/83/EEC)Ivóvíz (98/83/EEC) Kibocsátási határértékek: Városi szenyvíz (91/271/EEC)Városi szenyvíz (91/271/EEC) Veszélyes anyagok (76/464/EEC)Veszélyes anyagok (76/464/EEC) Nitrát direktíva (91/676/EEC)Nitrát direktíva (91/676/EEC) Növényvédő szerek (91/414/EEC)Növényvédő szerek (91/414/EEC) Egyéb jogszabályok és intézkedések Élőhelyek direktíva (92/43/EEC)Élőhelyek direktíva (92/43/EEC) Madarak direktíva (79/409/EEC)Madarak direktíva (79/409/EEC) Szennyvíziszap direktíva (86/278/EEC)Szennyvíziszap direktíva (86/278/EEC) Integrált szennyezés megelőzés (IPPC)Integrált szennyezés megelőzés (IPPC) Seveso (82/501/EEC)Seveso (82/501/EEC) Környezeti hatásvizsgálat (85/37/EEC)Környezeti hatásvizsgálat (85/37/EEC) Fontosabb, a vízminőséggel kapcsolatos korábbi direktívák

Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása ivóvízfürdővíz településiszennyvíz nitráto k IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464)növényvédő-szerekbiocideklerakókszennyvíz-iszap

Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések meghatározása. Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§) december 22 Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés december 22 Új monitoring üzembe állítása 2009.december 22 VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában Intézkedési program kidolgozása 2010 Költség-visszatérülés elvének érvényesítése december 22 Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015.december 22. Vizek jó állapotának elérése

Szárazföldi vizek (inland waters) Állóvizek Természetes tó Felszín alatti vízterek víztartó vagy víztartók lehatárolható részén belüli felszín alatti víz Különböző víztartók telített zónájában található vizek Vízfolyások Természetes, de erősen módosított felszíni víztér (Emberi hatásra, a természetestől jelentősen eltérő jellemzők Felszíni vízterek (surface water) a felszíni vizeknek egy különálló eleme, úgy mint tó, tározó, patak, folyó vagy csatorna, vagy annak egy része Természetes vízfolyás A felszíni vízterek típusai osztályonként: Természetes vízfolyásokra és tavakra megadott jellemzők szerint, Az erősen módosított és a mesterséges felszíni vízterek esetében aszerint, amire leginkább hasonlít- referencia területek A felszín alatti vízterek típusai: esetleges, a háttér értékek meghatározásához Felszín alatti osztályok nincsenek Mesterséges felszíni víztér (tározó, csatorna) Víztestek („water bodies”): tipizálás Szárazföldi vizek, átmeneti vizek, tengeröblök (parti vizek)

FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA A tipológia felállításához két változat között lehet választani: a részletesebb B-változat tartalmazza a A-változatot V í z f o l y á s o k  Földrajzi szélesség és hosszúság  Tengerszint feletti magasság szerint:  > 800 m  200 – 800 m  <200 m  Geológiai felépítés:  meszes  szilikátos  szerves (?)  A víztérhez tartozó vízgyűjtőterület szerint:  10 – 100 km 2  100 – 1000 km 2  1000 – km 2  >10000 km 2  A folyótorkolattól mért távolság  Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék)  Medermorfológiai jellemzők (víztükörszélesség és vízmélység, a főmeder és a völgy alakja)  Hozam-kategória  Hordaléktranszport  Esés (az előzővel együtt: energiakészlet!)  Természetes vízminőségi jellemzők (klorid, a savasságot semlegesítő (puffer)kapacitás)

FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA T a v a k  Földrajzi szélesség és hosszúság  Tengerszint feletti magasság szerint:  > 800 m  200 – 800 m  <200 m  A tó átlagos mélysége szerint:  < 3 m  m  > 15 m  A vízfelület nagysága szerint:  0,5 - 1 km 2  1 – 10 km 2  10 – 100 km 2  > 100 km 2  Geológiai felépítés:  meszes  szilikátos  szerves  Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék)  Vízszintingadozás  A tó alakja  Meder- (üledék) összetétel  Tartózkodási idő  Keveredési jellemzők  Savasságot semlegesítő (puffer) kapacitás  Tápanyag-terhelés

A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1) Típus száma „Felszíni víz-tájak”A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo- kémiai jelleg Meder- anyag 1Hegyvidékszilikátosdurvakicsipatak 2meszesdurvakicsipatak 3közepeskis folyó 4Dombvidékmeszesdurvakicsipatak 5közepeskis folyó 6nagyközepes folyó 7nagyon nagynagy folyó 8közepes- finom kicsicsermely 9közepeskis folyó 10nagyközepes folyó

A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2) Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo- kémiai jelleg Meder- anyag 11Síkvidékmeszesdurvakicsi 12közepeskis folyó 13nagy közepes folyó 14nagyon nagynagy folyó 15 közepes- finom kicsicsermely 16 kicsi és kis esésű ér 17 közepes és kis esésű 18közepeskis folyó 19nagy közepes folyó 20nagyon nagynagy folyó 21szerves-kicsi 22közepes

A MAGYAR TÓTIPOLÓGIA (2) Típus szám a "Felszíni víz tájegységek"VízmélységVízfelület mérete Vízborítás Al-ökorégióHidrogeokémiai jellegmkm 2 1 Síkvidék meszes3-15>100állandó 2szikes1-3>100állandó 3szikes állandó 4meszes-szikes< 10,5-10 állandó 5meszes-szikes< 1 > 0,5 időszakos 6Meszes-szerves< 4>0,5 állandó 7 szikes< 30,5-10állandó 8meszes< 1,50,5-10 időszakos 9meszes -szerves< 30,5-10 állandó 10meszes -szerves< 1,50,5-10 időszakos

Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított) 150 mesterséges

Előzetesen erősen módosítottá nyilvánított víztestek Változatok: a tevékenység fenntartandó-e? VÍZTEST SZINTŰ OSZTÁLYOZÁS 4.változat: + dusszasztás síkvidéki kis vízfolyásokon 5.változat: + nem megfelelő sebességviszonyok 1. változat: tározók és nagy síkvidéki folyók duzzasztott szakaszai 2. változat: + alvízi hatás 6.változat: + vízjárásban bekövetkezett jelentős hatás 3. változat: + nagyvízi medret érintő duzzasztás dombvidéken

MESTERSÉGES VÍZTESTEK Mesterséges vízfolyások Mesterséges víztestek Természetes víztestek Kezelésük szempontjából hasonlóak az erősen módosított víztestekhez

általában egy tó egy víztest, de eltérő jellegű ökoszisz- témával rendelkező belső vízterek elhatárolhatók csoportbafoglalási lehetőségek 50 ha-nál nagyobb állóvizek! Tó víztestek: 100 természetes, 124 mesterséges

A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 5 osztály kémiai állapot 2 osztály VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek: Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre) Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek: Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre)

Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Hazai felszíni vizekben rendszeresen vizsgált

Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 -C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 -C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Hazai felszíni vizekben vizsgált

VÍZFOLYÁSOK Hidrológiai viszonyok a vízfolyás mennyiségi és dinamikai jellemzői történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből Folyó folytonossága nem biztosított, akadályok típusa a vízi organizmusok áthaladásának biztosítása Morfológiai viszonyok a vízfolyás-mélységi és szélességi változók keresztmetszete vízhozam a meder szerkezete és a mederüledék keresztmetszete szemcse mérete parti zóna szerkezete hossza/szélessége fajok összetétele folytonosság/talaj fedőréteg áramlási sebesség mederformák TAVAK Hidrológiai viszonyok mennyiségi és dinamikai jellemzők történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők keveredés és vízkörforgás összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből tartózkodási idő térfogat elfolyás/hozzáfolyás Morfológiai viszonyok a tómélységi változók felülete térfogata/mélysége a meder szerkezete és a mederüledék szemcse mérete elemi összetétel üledék kora / üledékképződési ráta parti zóna szerkezete hossza fajok összetétele növénytakaró HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS ÖKOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEI Szakértői becslés Történeti adatok Paleorekonstrukció (direkt, indirekt) Modellezés Mérés

VÍZTÍPUS „PASZPORTOK”

Meglévő környezeti határértékek (kémiai) EU: veszélyes anyagok, vízhasználati direktívák Nemzeti vízminőségi szabványok Mérés? Biológiai elemekre kevés információ Nem található minden típusra referencia terület Modellezés,becslés Főként a kémiai jellemzőkre jó Mit jelent a “közel azonos”, “az enyhe torzulás”, “az enyhe torzulás”, “a közepes eltérés”, “a közepes eltérés”, “a jelentős átalakulás” és a “a jelentős átalakulás” és a “komoly átalakulás”? “komoly átalakulás”? VKI nemzetközi munkacsoportok REFERENCIA ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA

FIZIKAI ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIAI ÁLLAPOT Referencia paraméterek kiválasztása Mire van mérés? Kevesebb számú, integráló paraméterek Határértékek megválasztása MSZ /695/EEC (halas direktíva), 75/440/EEC (felszíni vízbázisok), 76/160/EEC (fürdővizek) ECE- UNECE ökológiai osztályozási rendszere Duna Konvenció EU és Duna menti országok szabványai Állóvizek (OECD – tavak, Felföldy stb.) Mozgástér, érzékenység Osztályba sorolás alapja? (átlag, 90%, stb.) Ne legyen a szükségesnél szigorúbb!

Felszíni vizek minősítése: határértékek összehasonlítása

Várható legszigorúbb érték Várható legkedvezőbb érték MSZ II.o. Ox. tel. (%) MSZ I.o. >50<120 75/440/EEC, 78/695/EEC-kötel., ECE II.o. max: MSz II.o BOI 5 (mg/l) 3 78/695/EEC- Pisztrángos víz ECE I.o., 75/440/EEC 6 78/695/EEC– Pontyos-víz irányért. MSz,G II.o, 6 KOI cr (mg/l) 12 MSz I.o. 25 SK, CZ II.o., 91/271/EEC!22 NH4- N (mg/l) /695/EEC- Pisztrángos víz Pontyos víz /695/EEC- Kötelező érték UK II.o. 0.5 Oxigén háztartás jellemzői: Old.O 2, O 2 telítettség, BOI 5, KOI cr, KOI ps, TOC, NH4-N, KN

„Jó állapot” az MSZ határértékei szerint Oxigén háztartás paraméterei

„Jó állapot” kevésbé szigorú határértékekkel

Várható legszigorúbb érték Várható legkedvezőbb érték MSZ II.o. NO3- N (mg/l) 1 MSz, SK, Cz, G I.o /440/EEC – kötelező 91/676 – Nitrát dir. 5 Összes N (mg/l) ECE II.o. G I.o. 2.2/ 1.3/ Duna-Fekete tenger védelme, (rövid- hosszútáv), G II.o. - Összes P (  g/l) 40 (25) 10 ECE I.o. folyóvíz(állóvíz) OECD – oligotróf 200/ 130/ 100 Duna-Fekete tenger védelme, (rövid- hosszútáv) 200 (100) Chl-a (  g/l) 2.5(4)2.5/8 ECE I.o. folyó(állóvíz) OECD oligotróf 4(25)8/25 ECE II.o. folyó(állóvíz) OECD mezotróf 25 Tápanyag ellátottság jellemzői: NH4-N, NO2-N, NO3-N, IN, ÖN, PO4-P, ÖP, Chl-a

Tápanyagellátottság paraméterei „Jó állapot” az MSZ határértékei szerint

Tápanyagellátottság paraméterei „Jó állapot” kevésbé szigorú határértékekkel

A JÓ ÁLLAPOT KRITÉRIUMAINAK MEGFELT SZELVÉNYEK AZ ALAPTIPOLÓGIA SZERINTI FELOSZTÁSBAN

2004-re: „Vízgyűjtőkerületek jellemzése a vízhasználatokból eredő környezet-igénybevételek és hatások, valamint a vízhasználatok gazdasági mutatói alapján, beleértve a védett területek nyilvántartásba vételét” „impact” + „pressure” → IMPRESS A vízgyűjtő kerületek jellemzőinek elemzése,A vízgyűjtő kerületek jellemzőinek elemzése, A felszíni és felszín alatti víz státusát befolyásoló emberi tevékenység hatásának felmérése, ésA felszíni és felszín alatti víz státusát befolyásoló emberi tevékenység hatásának felmérése, és A vízhasználatok gazdasági elemzése.A vízhasználatok gazdasági elemzése. (5. cikk, 6. cikk, II. melléklet, III. melléklet)

DIFFÚZ SZENNYEZŐFORRÁSOKtelepülési vízelvezetés (felszíni lefolyás is) mezőgazdasági diffúz erdőgazdaság egyéb diffúz PONTSZERŰ SZENNYEZŐFORRÁSOK szennyvíz ipar bányászat szennyezett területek mezőgazdasági pontszerű szennyezőforrások hulladékgazdálkodás aquakultúra SAJÁTOS ANYAGOKAT HASZNÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ipari gyártás, ipari/mezőgazdasági ágazatok általi felhasználás és kibocsátások VÍZKITERMELÉSvízhozam csökkenés MESTERSÉGES VÍZBETÁPLÁLÁSfelszín alatti vízbe történő betáplálás MORFOLÓGIAI KÖRNYEZET- IGÉNYBEVÉTELEK (ld. VKI 4. sz. Útmutatót is az erősen módosított víztestekről) folyószabályozás folyógazdálkodás átmeneti víz- és tengerparti vízgazdálkodás egyéb morfológiai EGYÉB ANTROPOGÉN KÖRNYEZET- IGÉNYBEVÉTELEK Különféle KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTELEK

1.Hagyományos szennyezők: BOI, KOI, N, P  Kommunális szennyvízkibocsátók  Diffúz (mezőgazdasági, belterületi) 2.Veszélyes anyagok  Növényvédőszerek  Közvetlen ipari kibocsátók  Egyéb 3.Hatások a hidromorfológiai jellemzőkre  Vízkivételek  Tározás  Meder és partszabályozás Terhelések és hatások részletes elemzése 2005 évi Nemzeti Jelentés

Vízkivételek felszíni vizekből: Egyedi pontszerű vízkivételek ivóvízellátás biztosítására, melyek nem jelentősek; Jelentős (több 10 m 3 /s), az energiatermeléshez kapcsolódó hűtővíz célú ipari vízfelhasználások; Az egyedi vízkivételek összegezett mennyisége, ha az a természetes víztestnek/vízfolyás-szakasznak a hasznosítás szempontjából jellemző vízkészlet értéke a 70 %-át meghaladja. Ez dombvidéki kisvízfolyásokon, halastavi vízhasználatok Jelentős vízkormányzási munkák és morfológiai változások: völgyzárógátas tározók felvízi és alvízi hatásai a duzzasztás felvízi és alvízi hatásai szabályozás hatása a meder- és sebességviszonyokra árvédelmi töltések hatása a nagyvízi mederre és az ártérre parterősítés és burkolatok hatása a parti sávra vízkivételek és átvezetések hatása a sebességviszonyokra és a vízszintingadozásra. A hidromorfológiai jellemzőket befolyásoló igénybevételek 2005 évi Nemzeti Jelentés

Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás Kivizsgálási monitoring ? ? ? 1. Felügyeleti monitoring Operatív (üzemelési) monitoring Felügyeletimonitoring 6 évenként A monitoring több funkciót ötvöz. Célja, kiterjedése, részletessége, a mérendő elemek köre lényegesen eltér a mai hazai gyakorlattól A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai ( mikroszennyezők kémiai ( mikroszennyezők) !!! A felszín alatti víz monitoring részei: mennyiségi kémiai kémiai hagyományos komp. mikroszennyezők mikroszennyezők

A meglévő vízminőségi törzshálózattal lefedett vízfolyás szakaszok az összeshez képest

VKI ÁLTAL ELŐÍRT MINIMÁLIS MINTAVÉTELI GYAKORISÁG

Legsürgetőbb feladat: Monitoring rendszerek beindítása (2006) Három szintű monitoring: felügyeleti (surveillance), üzemelési (operative), vizsgálati (investigative)Három szintű monitoring: felügyeleti (surveillance), üzemelési (operative), vizsgálati (investigative) 2005-ben a KÖTEVIFE-k kísérleti jelleggel elkezdték, de forráshiány miatt a korábbi törzshálózati monitorozás „rovására”2005-ben a KÖTEVIFE-k kísérleti jelleggel elkezdték, de forráshiány miatt a korábbi törzshálózati monitorozás „rovására” Vizsgálandó jellemzők száma bővül: szerves mikroszennyezőkVizsgálandó jellemzők száma bővül: szerves mikroszennyezők Ökológiai monitoring szükségessége (első, részleges felmérés megtörtént: ECOSURV projekt)Ökológiai monitoring szükségessége (első, részleges felmérés megtörtént: ECOSURV projekt) A VKI által előírt mintavételi gyakoriság nem elegendő a szükséges információk biztosításához! (hazai, korábbi gyakorlat: kétheti, VKI: 4-12 minta/év)A VKI által előírt mintavételi gyakoriság nem elegendő a szükséges információk biztosításához! (hazai, korábbi gyakorlat: kétheti, VKI: 4-12 minta/év) A monitoring programok 2007 januártól elindultak, de csökkentett kapacitással, „minimum” feladat jelleggel.

Következő feladatok: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (2009) Lényeg: intézkedési tervek kidolgozása  Alapintézkedések (kormányzati rendeletek vannak rá) Szennyvíz program, vízbázisvédelem, ivóvízminőség javító program, kármentesítési program, nitrát szennyezés elleni véd., növényvédőszerek használata, stb.)  Kiegészítő intézkedések (az alapintézkedéseken felül, a jó állapot elérésének biztosításához szükséges intézkedések) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezése a terhelhetőség figyelembevételével A jó ökológiai állapot/potenciál elérését biztosító intézkedések a hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek esetében (új feladat, óriási beruházási igény!!!)

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSITERVEZÉS a Duna vízgyűjtőjének egészére Duna, Tisza, Dráva bontásban, Duna, Tisza, Dráva bontásban, A hangsúly a környezetvédelmen és fenntartható vízhasználatokon van, de közvetve befolyással van az egész vízgazdálkodásra is: feladatokat és követelményeket jelent de az “aprómunka” szintjét a típus szerint lehatárolható felszíni és felszín alatti víztestek Jelentik Hazánkban 17 tervezési egységre

3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek 1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt

A VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA A vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzéseA vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzése A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzéseA felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzése A védett területek meghatározása és térképi megjelenítéseA védett területek meghatározása és térképi megjelenítése A monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenkéntA monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenként A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása.A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása. A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése.A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése. A környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzéseA környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzése Esetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetéseEsetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetése A közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbeA közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbe Az illetékes hatóságok listájaAz illetékes hatóságok listája A háttér dokumentációk és információk hozzáférési lehetőségei A VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA A vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzéseA vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzése A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzéseA felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzése A védett területek meghatározása és térképi megjelenítéseA védett területek meghatározása és térképi megjelenítése A monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenkéntA monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenként A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása.A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása. A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése.A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése. A környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzéseA környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzése Esetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetéseEsetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetése A közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbeA közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbe Az illetékes hatóságok listájaAz illetékes hatóságok listája A háttér dokumentációk és információk hozzáférési lehetőségei

Szükséges fejlesztések Teljesítési határidők (átmeneti mentesség Magyarország számára) 1998 vége (2008) 2000 vége (2010) 2005 vége (2015) Csatornázás> LEÉ, érzékeny > LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > LEÉ, mindenütt Biológiai tisztítás > LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > LEÉ, mindenütt Tápanyag eltávolítás > LEÉ, érzékeny -- Ha a csatornán összegyűjtött szennyvíz 2000 LEÉ-nél kisebb településen történik a fentiek vagy egyéb megfelelő tisztítási technológia alkalmazása szükséges Városi szennyvíz irányelv (91/271/EGK)

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program („A program”: 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet, „B program”: 174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet szabályozza) -686 db 2000 LEÉ feletti agglomeráció (1472 település) csatornázása -További 840 db. kistelepülés sérülékeny területen -Szennyvizek teljes biológiai tisztítása -Érzékeny befogadóknál (Balaton, Velencei tó, Fertő tó) tápanyag eltávolítás, -Nem csatornázandó településeken egyedi szennyvíz elhelyezés (felsz. alatti víz fokoz. védett területeken zárt tároló) -800 – 1000 milliárd Ft beruházás, -Megvalósulás: 2015-re -8 prioritási kategória a megvalósítás ütemezésére

Access to sewerage Access to sewerage including population living on sewered areas but not using this service Access to public water supply Including population supplied by public taps located along streets % of the total population 2015 Public water infrastructure development

ParaméterKoncentr. a tisztított szennyvízbenEltávolítás BOI 5 (20 o C-on)25 (mg/l)70-90 (%) KOI125 (mg/l)75 (%) Összes lebegőanyag > LEÉ35 (mg/l)90 (%) LEÉ60 (mg/l)70 (%) A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak ParaméterKoncentr. a tisztított szennyvízbenEltávolítás ÖP LEÉ2 (mg/l) 80% > LEÉ1 (mg/l) ÖN LEÉ15 (mg/l) 70-80% > LEÉ10 (mg/l) A tápanyag eltávolítással szembeni kívánalmak

Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56,5-9 KOI Cr g/m BOI 5 g/m NH 4 -N g/m Összes N g/m Összes P g/m Oldószer extr. g/m Lebegőanyag, g/m A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb területi határértékei a három+1 kategóriában

Kommunális szennyvíztisztító telepek számának változása

–Csatornázás, szennyvíz agglomerációk: Szennyvíz program (25/2002. (II.27.) kormányrendelet) szerint –Tisztítási követelmények: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, technológiai és területi határértékek (2 forgatókönyv) –Számítás településenként, vízminőség-változás előrejelzése –Kiegészítő intézkedések szükségessége Felszíni vizek kommunális szennyvizekből származó közvetlen terhelése 2015-ben (alapintézkedések hatása)

Öko Rt. vezette konzorcium Dr. Clement Adrienne BME VKKT Összes terhelés Bp. nélkül Szennyvíztisztítók (2015) Kibocsátás (t/év) BOIKOIÖNÖP (A)2015 (B)

Öko Rt. vezette konzorcium Dr. Clement Adrienne BME VKKT Szenny- víz kib. (db) 2004 Jelenlegi állapot (2004) Szenny- víz kib. (db) 2015 A (területi határérték) B (technológiai határérték) BOIKOIÖNÖPBOIKOIÖNÖPBOIKOIÖNÖP DUNA TISZA DRÁVA BALATON ORSZÁG Összes terhelés Bp. nélkül Jó állapot kritériumát meghaladó koncentráció növekmény a befogadó víztestben Szennyvíztisztítók (2015) Kibocsátás (t/év) BOIKOIÖNÖP (A)2015 (B)

ÖSSZES (SZERVETLEN) NITROGÉN JELENLEGI ÁLLAPOT I.-II.o. III.o. IV.-V.o.

I.-II.o. III.o. IV.-V.o. ÖSSZES (SZERVETLEN) NITROGÉN ELŐREJELZÉS: 2015

I.-II.o. III.o. IV.-V.o. ÖSSZES FOSZFOR JELENLEGI ÁLLAPOT

I.-II.o. III.o. IV.-V.o. ÖSSZES FOSZFOR ELŐREJELZÉS: 2015

Felszíni vizek pontszerű terheléseivel kapcsolatos intézkedések, szennyvíztisztítási követelmények Jövőben várható helyzet: A szennyvíztelepek száma 2015-ig megduplázódik → új pontforrások!A szennyvíztelepek száma 2015-ig megduplázódik → új pontforrások! < 2 000, LE kategóriában a legnagyobb a fejlesztés< 2 000, LE kategóriában a legnagyobb a fejlesztés Kerülni kell az agglomerációk ésszerűtlen kialakítását, csatornázás helyett egyedi szennyvíz elhelyezés alkalmazandó!Kerülni kell az agglomerációk ésszerűtlen kialakítását, csatornázás helyett egyedi szennyvíz elhelyezés alkalmazandó! Vízminőségi hatások, a szennyvíztisztítási technológia megválasztása: Hígulás (befogadó/szennyvíz hozam aránya, Q/q) a vízminőségi hatás szempontjából (oxigén viszonyok) meghatározó.Hígulás (befogadó/szennyvíz hozam aránya, Q/q) a vízminőségi hatás szempontjából (oxigén viszonyok) meghatározó. Q/q < 100 esetén az oxigén viszonyok romlása várható, a befogadó érzékenysége nagymértékben nő.Q/q < 100 esetén az oxigén viszonyok romlása várható, a befogadó érzékenysége nagymértékben nő. A szennyvíztelepeken nitrifikáció előírása fontos az érzékeny befogadóknál (NH4-N → NO3-N).A szennyvíztelepeken nitrifikáció előírása fontos az érzékeny befogadóknál (NH4-N → NO3-N). A technológia előírásánál a befogadó érzékenységét figyelembe kell venni, nem minden esetben elegendő a meglévő (területi és technológiai) határértékek alkalmazása! (estenként pedig túl szigorú az előírás)A technológia előírásánál a befogadó érzékenységét figyelembe kell venni, nem minden esetben elegendő a meglévő (területi és technológiai) határértékek alkalmazása! (estenként pedig túl szigorú az előírás)

BOIÖsszes PÖsszes (szervetlen) N Összes (pontszerű, diffúz és külföldről érkező) terhelés hatása Jelenleg (2003. évi állapot) 226 db. (22%)756 db. (73%)194 db. (19%) 2015-ben várhatóan 257 db. (25%)840 db. (81%)270 db. (27%) Csak a szennyvíz eredetű, pontszerű terhelések hatása Jelenleg (2003. évi állapot) 131 db. (13%)173 db. (17%)163 db. (16%) 2015-ben várhatóan 168 db. (16%)258 db. (25%)243 db. (24%) Az MSZ szerinti vízminőségi osztályok szerint a II. osztálynál rosszabb állapotban lévő víztestek száma és aránya

Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása Nitrát-érzékeny területek kijelölése Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, Ellenőrzés Agrár környezetvédelmi program: célzott támogatások Szántó/gyep konverzió, gyümölcsös telepítése, őshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyre-állítása, létesítése (karámépítés, itatók, stb.), agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó eszköz, illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épület beruházások, feldolgozási, marketing támogatások stb. Mezőgazdasági eredetű terhelés szabályozása

–3 forgatókönyv (várható – pazarló) –Befolyásoló tényezők: terméshozam növekedés, területi differenciálódás, nitrát irányelv – tápanyag bevitel korlátozása –Tápanyag többlet alakulása (megyei statisztika alapján) –Vizek terhelése víztest-vízgyűjtő léptékben –Vízminőségi hatások Felszíni vizek mezőgazdasági eredetű, diffúz tápanyag terhelése 2015-ben (alapintézkedések hatása)

Diffúz terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P) 14% 6% 13% 1% 9% 57% TN: 20 kt/év 4% 13% 8% 2% 60% 13% Felszíni oldott Felszíni partikulált Felszín alatti oldott Települési felszíni oldott Települési partikulált Települési felszín alatti oldott TP: 3 kt/év

N P

Nitrát érzékenynek kijelölt területek és a potenciális foszfor terhelés szempontjából érzékeny területek

Magas tápanyag (P) koncentráció miatt kockázatos víztestek száma Fővíz- gyűjtő összes víztest Jelenlegi állapot (2004) Várható (alap) forgatókönyv Kedvezőtlen (pesszimista) forgatókönyv db % % % DUNA %23759%27067% TISZA %21467%24376% DRÁVA903337%3640%4146% BALATON873945%3743%5159% ORSZÁG %52458%60567%

Hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek: jó ökológiai állapot elérése vagy az erősen módosított állapot fenntartása (jó ökológiai potenciál)? A jó ökológiai állapot vagy potenciál elérését célzó intézkedések feladatai: A hosszirányú átjárhatóság biztosítása.A hosszirányú átjárhatóság biztosítása. A sebesség(eloszlás) és a vízjárás jelentősen megváltozott állapotának mérséklése (tartózkodási idő helyreállítása)A sebesség(eloszlás) és a vízjárás jelentősen megváltozott állapotának mérséklése (tartózkodási idő helyreállítása) A hordalékszállítás és az üledékképződés jelentősen megváltozott állapotának mérséklése.A hordalékszállítás és az üledékképződés jelentősen megváltozott állapotának mérséklése. A meder, a parti sáv és a hullámtér/ártér jelentősen zavart állapotának mérsékléseA meder, a parti sáv és a hullámtér/ártér jelentősen zavart állapotának mérséklése A várható intézkedési programok a területi jelleg szerint csoportosítva: 1.Síkvidéki folyók (előforduló beavatkozások: árvédelmi töltések, szükségtározók, duzzasztás, folyószabályozás, partvédelem, kotrás, vízátvezetések) 2.Síkvidéki kis vízfolyások (előforduló beavatkozások: kettős működésű csatornák, duzzasztás, kotrás, partvédelem, szabályozott meder a belterületi és külterületi szakaszokon, vízkivétel, szennyvízbevezetés) 3.Dombvidéki vízfolyások (előforduló beavatkozások: völgyzárógátas tározók, oldaltározók, duzzasztás, fenékküszöbök, szabályozott meder a belterületi és külterületi szakaszokon, partvédelem) 4.Síkvidéki tavak (előforduló beavatkozások: vízszintszabályozás, partvédelem, kotrás) Legnagyobb feladat, legkevesebb (hazai és nemzetközi) tapasztalat!!!

referencia az ökológiai állapothoz adatbázisok vízterek meghatározása információk gyűjtése a vizek állapotára vonatkozó információk az emberi tevékenységekkel kapcsolatos információk vízterek kijelölése, típusokba sorolása vízterek tipizálása referencia-területek és indikátor- paraméterek feltárási és első felügyeleti monitoring feltárási és első felügyeleti monitoring első vizsgálati monitoring vízterek jellemzése, állapotértékelése, előzetes környezeti besorolás vízterek jellemzése, állapotértékelése, előzetes környezeti besorolás kiegészítő adatok az emberi tevékenységről kiegészítő adatok az emberi tevékenységről ELSŐ FÁZIS

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV követelményeka környezet állapota információk gyűjtése referencia-értékek az ökológiai állapothoz lehatárolt vízterek, az állapotukra és az emberi tevékenységre vonatkozó információk adatbázisa vízterek állapot- értékelése, környezeti besorolása környezeti célkitűzések intézkedési terv felügyeleti monitoring üzemelési monitoring esetenkénti vizsgálati monitoring intézményi és jogi háttér adatok az emberi tevékenységről vízminőségi határértékek emissziós határértékek a vízterek állapotára vonatkozó VKI-követelmények a vízterek állapotára vonatkozó VKI-követelmények ellenőrzés, szabályozás védelem költség-megtérülés PR megfelel-e? MÁSODIK FÁZIS

EU szint szintEU A jó állapot kritériumai a felsz. alatti vízre A kiemelt anyagok listája Referencia viszonyok és minőségi határértékek felszíni vizekre Jelentések és a közvélemény bevonása az első vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítésével kapcsolatban koordi- náció ésútmutatókVízgyűjtő (kerület) szinten Duna vgy. szint Duna vgy. szint Az első VGT benyújtása Országosszint Jogi és intézményi harmonizáció Minőségi határértékek felszíni vizekre A jó állapot kritériumai a felszín alatti vízre lokálistól a Duna szintig (víztestek, víztestek csoportjai, vízgyűjtők, intézkedési és tervezési egységek) lokálistól a Duna szintig (víztestek, víztestek csoportjai, vízgyűjtők, intézkedési és tervezési egységek) Információk a jelenlegi állapotról és az emberi tevékenységről Felszíni víz tipológia és referencia területek Víztestek kijelölése és jellemzése Feltárás Első felügyeleti monitoring Kivizsgálási monitoring A jelenlegi környezeti állapot értékelése, Környezeti célkitűzések Intézkedési programok Intézkedési programok Ope- ra- tív mo- nito- ring mo- nito- ring