A Keretirányelv célja, hogy jogi keretet biztosítson:

Az előadások a következő témára: "A Keretirányelv célja, hogy jogi keretet biztosítson:"— Előadás másolata:

1 Vízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a Víz Keretirányelv szerint

2 A Keretirányelv célja, hogy jogi keretet biztosítson:
a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelméhez a fenntartható vízhasználatokhoz az emisszió csökkentésével a vízminőség javításához az árvizek és aszályok környezeti hatásának mérsékléséhez A sorrend fontos !!! Fontos egyéb szempontok: költségmegtérülés, a “szennyező fizet” elv, társadalmi kapcsolatok

3 Víz keretirányelv (Water Framework Directive)
Integráló szemlélet Vízgyűjtő elv Fogalmi meghatározások (vízgyűjtő, részvízgyűjtő, vízgyűjtő kerület, víztest, „jó” állapot) Célok (állapot romlás megakadályozása, jó állapot elérése) Feladatok (monitoring, vízgyűjtő-gazdálkodási terv, intézkedési terv) Határidők Felelős hatóság Jelentési kötelezettség

4 VKI Cikkelyek: Célkitűzés Definíciók Vízgyűjtő Kerületeken belüli közigazgatási intézkedések koordinálása Környezeti célkitűzések A Vízgyűjtő Kerület jellemzése, az emberi tevékenység környezeti hatásainak áttekintése és a vízhasználatok közgazdasági elemzése A védett területek nyilvántartása Ivóvíz célra használt vizek A felszíni és talajvizek, valamint a védett területek monitoringja A vízzel kapcsolatos szolgáltatások költség megtérülése A pontszerű és a nem pontszerű szennyezőforrások együttes kezelése Az intézkedési program A tagállamok által nem kezelhető kérdések A vízgyűjtő-gazdálkodási program A társadalom tájékoztatása és párbeszéd Jelentési kötelezettség Vizek szennyezésével szembeni stratégia Stratégiák a felszín alatti víz szennyezésének megelőzéséhez és szabályozásához A Bizottság beszámolója A jövőbeli EU-szintű intézkedések tervének közlése Az Irányelvhez kapcsolódó műszaki jellegű ajánlások A Keretirányelv-Bizottság Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések Szankciók Végrehajtás Hatályba lépés

5 Mellékletek Az Illetékes Hatóságok listájához igényelt információk Vízterek jellemzése Közgazdasági elemzések Védett területek Vízterek környezeti állapotának minősítése és monitorozása Az intézkedési tervben figyelembe veendő intézkedések listája A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A fő szennyezők tájékoztató jellegű listája Kibocsátási határértékek és a környezet minőségére vonatkozó szabványok Kiemelt szennyezőanyagok listája

6 Fontosabb, a vízminőséggel kapcsolatos korábbi direktívák
Vízminőségi normák: Felszíni vizek irányelv (75/440/EEC) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek (78/695/EEC) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek (79/869/EEC) Talajvíz (80/68/EEC) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (76/160/EEC) Ivóvíz (98/83/EEC) Kibocsátási határértékek: Városi szenyvíz (91/271/EEC) Veszélyes anyagok (76/464/EEC) Nitrát direktíva (91/676/EEC) Növényvédő szerek (91/414/EEC) Egyéb jogszabályok és intézkedések Élőhelyek direktíva (92/43/EEC) Madarak direktíva (79/409/EEC) Szennyvíziszap direktíva (86/278/EEC) Integrált szennyezés megelőzés (IPPC) Seveso (82/501/EEC) Környezeti hatásvizsgálat (85/37/EEC)

7 a Víz Keretirányelv keretében
Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

8 Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba
Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

9 A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI
Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

10 LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§)
2004. december 22 Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés 2006. december 22 Új monitoring üzembe állítása 2009.december 22 VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában Intézkedési program kidolgozása 2010 Költség-visszatérülés elvének érvényesítése 2012. december 22 Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015.december 22. Vizek jó állapotának elérése

11 Víztestek („water bodies”): tipizálás
Szárazföldi vizek, átmeneti vizek, tengeröblök (parti vizek) Szárazföldi vizek (inland waters) Felszíni vízterek (surface water) a felszíni vizeknek egy különálló eleme, úgy mint tó, tározó, patak, folyó vagy csatorna, vagy annak egy része Felszín alatti vízterek víztartó vagy víztartók lehatárolható részén belüli felszín alatti víz Különböző víztartók telített zónájában található vizek Állóvizek Vízfolyások Természetes tó Természetes vízfolyás Természetes, de erősen módosított felszíni víztér (Emberi hatásra, a természetestől jelentősen eltérő jellemzők Mesterséges felszíni víztér (tározó, csatorna) A felszíni vízterek típusai osztályonként: Természetes vízfolyásokra és tavakra megadott jellemzők szerint, Az erősen módosított és a mesterséges felszíni vízterek esetében aszerint, amire leginkább hasonlít- referencia területek Felszín alatti osztályok nincsenek A felszín alatti vízterek típusai: esetleges, a háttér értékek meghatározásához

12 FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA
A tipológia felállításához két változat között lehet választani: a részletesebb B-változat tartalmazza a A-változatot V í z f o l y á s o k Földrajzi szélesség és hosszúság Tengerszint feletti magasság szerint: > 800 m 200 – 800 m <200 m Geológiai felépítés: meszes szilikátos szerves (?) A víztérhez tartozó vízgyűjtőterület szerint: 10 – 100 km2 100 – 1000 km2 1000 – km2 >10000 km2 A folyótorkolattól mért távolság Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) Medermorfológiai jellemzők (víztükörszélesség és vízmélység, a főmeder és a völgy alakja) Hozam-kategória Hordaléktranszport Esés (az előzővel együtt: energiakészlet!) Természetes vízminőségi jellemzők (klorid, a savasságot semlegesítő (puffer)kapacitás)

13 FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA
T a v a k Földrajzi szélesség és hosszúság Tengerszint feletti magasság szerint: > 800 m 200 – 800 m <200 m A tó átlagos mélysége szerint: < 3 m m > 15 m A vízfelület nagysága szerint: 0,5 - 1 km2 1 – 10 km2 10 – 100 km2 > 100 km2 Geológiai felépítés: meszes szilikátos szerves Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) Vízszintingadozás A tó alakja Meder- (üledék) összetétel Tartózkodási idő Keveredési jellemzők Savasságot semlegesítő (puffer) kapacitás Tápanyag-terhelés

14 A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1)
Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo-kémiai jelleg Meder-anyag 1 Hegyvidék szilikátos durva kicsi patak 2 meszes 3 közepes kis folyó 4 Dombvidék 5 6 nagy közepes folyó 7 nagyon nagy nagy folyó 8 közepes-finom csermely 9 10

15 A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2)
Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo-kémiai jelleg Meder-anyag 11 Síkvidék meszes durva kicsi 12 közepes kis folyó 13 nagy közepes folyó 14 nagyon nagy nagy folyó 15 közepes-finom csermely 16 kicsi és kis esésű ér 17 közepes és kis esésű 18 19 20 21 szerves - 22

16 A MAGYAR TÓTIPOLÓGIA (2)
Típus száma "Felszíni víz tájegységek" Vízmélység Vízfelület mérete Vízborítás Al-ökorégió Hidrogeokémiai jelleg m km2 1 Síkvidék meszes 3-15 >100 állandó 2 szikes 1-3 3 10-100 4 meszes-szikes < 1 0,5-10 5 > 0,5 időszakos 6 Meszes-szerves < 4 >0,5 7 < 3 8 < 1,5 9 meszes -szerves 10

17 Kötelező tipológiai elemek:
domborzat (m B.f.):  < 200  200 – 500  > 500 vízgyűjtőterület (km2):  – 500  – 1000  > 1000 az egyes részvízgyűjtőkön belüli < 100 km2 vízgyűjtőkkel rendelkező szakaszok az ábrán nem szerepelnek, a domborzat szerint csoportokat alkotnak

18 részletek Összesen: víztest

19 Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított)
150 mesterséges

20 VÍZTEST SZINTŰ OSZTÁLYOZÁS
Előzetesen erősen módosítottá nyilvánított víztestek Változatok: a tevékenység fenntartandó-e? 1. változat: tározók és nagy síkvidéki folyók duzzasztott szakaszai 2. változat: + alvízi hatás 3. változat: + nagyvízi medret érintő duzzasztás dombvidéken 4.változat: + dusszasztás síkvidéki kis vízfolyásokon 5.változat: + nem megfelelő sebességviszonyok 6.változat: + vízjárásban bekövetkezett jelentős hatás

21 MESTERSÉGES VÍZTESTEK
Kezelésük szempontjából hasonlóak az erősen módosított víztestekhez Természetes víztestek Mesterséges vízfolyások Mesterséges víztestek

22 Tó víztestek: 100 természetes, 124 mesterséges
általában egy tó egy víztest, de eltérő jellegű ökoszisz-témával rendelkező belső vízterek elhatárolhatók csoportbafoglalási lehetőségek 50 ha-nál nagyobb állóvizek! Tó víztestek: 100 természetes, 124 mesterséges

23 VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE
Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 2 osztály A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA

24 BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak életciklus/korszerkezet Perifiton Makrofiton Egyedsűrűség Fitoplankton virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

25 Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek:
Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre)

26 Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet)
Szerves halogén vegyületek Szerves foszforvegyületek Szerves ónvegyületek Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok Cianidok Fémek és vegyületeik Arzén és vegyületei Biocidek és növényvédő szerek Szuszpenzióban lévő anyagok Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Hazai felszíni vizekben rendszeresen vizsgált

27 Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”)
Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Hazai felszíni vizekben vizsgált

28 A kémiai állapot meghatározása:
A környezeti kockázat meghatározásáról szóló direktívák (91/414/EEC, 98/8/EC) ill. a korábbi veszélyes anyagokra vonatkozó direktívákban (76/464 EEC és 86/250 EEC, 82/176 és 84/156 EEC – Higany szennyezés, 83/513 EEC – Kadmium szennyezés, 84/491 EEC – Hexaklorociklohexán) meghatározott emissziós határértékek és környezeti kritériumok és egyéb releváns uniós szabályozás szerint.

29 HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (VÍZFOLYÁSOK) Hidrológiai viszonyok
a vízfolyás mennyiségi és dinamikai jellemzői történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből Folyó folytonossága nem biztosított, akadályok típusa a vízi organizmusok áthaladásának biztosítása Morfológiai viszonyok a vízfolyás-mélységi és szélességi változók keresztmetszete vízhozam a meder szerkezete és a mederüledék szemcse mérete parti zóna szerkezete hossza/szélessége fajok összetétele folytonosság/talaj fedőréteg áramlási sebesség mederformák

30 HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (TAVAK) Hidrológiai viszonyok
mennyiségi és dinamikai jellemzők történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők keveredés és vízkörforgás összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből tartózkodási idő térfogat elfolyás/hozzáfolyás Morfológiai viszonyok a tómélységi változók felülete térfogata/mélysége a meder szerkezete és a mederüledék szemcse mérete elemi összetétel üledék kora / üledékképződési ráta parti zóna szerkezete hossza fajok összetétele növénytakaró

31 kiváló állapot: jó állapot: közepes állapot: gyenge állapot:
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

32 kiváló állapot: jó állapot: közepes állapot: gyenge állapot:
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

33 REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS FOLYAMATÁBRÁJA
Terhelés kritériumok Ökológiai kritériumok Előzetes ökológiai állapot becslés Referencia területek azonosítása Validáció EQR értékek számítása, EQS értékek, osztályozás Megbízhatóság becslés Interkalibráció Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz állapot

34 REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS ÖKOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEI
Szakértői becslés Történeti adatok Paleorekonstrukció (direkt, indirekt) Modellezés Mérés

35

36 REFERENCIA ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA
Meglévő környezeti határértékek (kémiai) EU: veszélyes anyagok, vízhasználati direktívák Nemzeti vízminőségi szabványok Mérés? Biológiai elemekre kevés információ Nem található minden típusra referencia terület Modellezés,becslés Főként a kémiai jellemzőkre jó Mit jelent a “közel azonos”, “az enyhe torzulás”, “a közepes eltérés”, “a jelentős átalakulás” és a “komoly átalakulás”? VKI nemzetközi munkacsoportok

37 FIZIKAI ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIAI ÁLLAPOT
Referencia paraméterek kiválasztása Mire van mérés? Kevesebb számú, integráló paraméterek Határértékek megválasztása MSZ 12749 78/695/EEC (halas direktíva), 75/440/EEC (felszíni vízbázisok), 76/160/EEC (fürdővizek) ECE- UNECE ökológiai osztályozási rendszere Duna Konvenció EU és Duna menti országok szabványai Állóvizek (OECD – tavak, Felföldy stb.) Mozgástér, érzékenység Osztályba sorolás alapja? (átlag, 90%, stb.) Ne legyen a szükségesnél szigorúbb!

38 Felszíni vizek minősítése: határértékek összehasonlítása

39 Oxigén háztartás jellemzői:
Old.O2, O2 telítettség, BOI5, KOIcr, KOIps, TOC, NH4-N, KN Várható legszigorúbb érték Várható legkedvezőbb érték MSZ II.o. Ox. tel. (%) 80-100 MSZ I.o. >50 <120 75/440/EEC, 78/695/EEC-kötel., ECE II.o. max: MSz II.o. 70-80 BOI5 (mg/l) 3 78/695/EEC-Pisztrángos víz ECE I.o., 75/440/EEC 6 78/695/EEC–Pontyos-víz irányért. MSz,G II.o, KOIcr 12 MSz I.o. 25 SK, CZ II.o., 91/271/EEC! 22 NH4-N 0.04 0.2 78/695/EEC- Pisztrángos víz Pontyos víz 1 0.6 78/695/EEC- Kötelező érték UK II.o. 0.5

40 „Jó állapot” az MSZ 12749 határértékei szerint
Oxigén háztartás paraméterei

41 „Jó állapot” kevésbé szigorú határértékekkel
Oxigén háztartás paraméterei

42 Tápanyag ellátottság jellemzői:
NH4-N, NO2-N, NO3-N, IN, ÖN, PO4-P, ÖP, Chl-a Várható legszigorúbb érték Várható legkedvezőbb érték MSZ II.o. NO3-N (mg/l) 1 MSz, SK, Cz, G I.o. 11.3 5 75/440/EEC – kötelező 91/676 – Nitrát dir. Összes N 0.75 ECE II.o. G I.o. 2.2/ 1.3/ 0.5 3 Duna-Fekete tenger védelme, (rövid-hosszútáv), G II.o. - Összes P (g/l) 40 (25) 10 ECE I.o. folyóvíz(állóvíz) OECD – oligotróf 200/ 130/ 100 Duna-Fekete tenger védelme, (rövid-hosszútáv) 200 (100) Chl-a 2.5(4) 2.5/8 ECE I.o. folyó(állóvíz) OECD oligotróf 4(25) 8/25 ECE II.o. folyó(állóvíz) OECD mezotróf 25

43 „Jó állapot” az MSZ 12749 határértékei szerint
Tápanyagellátottság paraméterei

44 „Jó állapot” kevésbé szigorú határértékekkel
Tápanyagellátottság paraméterei

45 A JÓ ÁLLAPOT KRITÉRIUMAINAK MEGFELT SZELVÉNYEK AZ ALAPTIPOLÓGIA SZERINTI FELOSZTÁSBAN

46

47 A vízgyűjtő kerületek jellemzőinek elemzése,
2004-re: „Vízgyűjtőkerületek jellemzése a vízhasználatokból eredő környezet-igénybevételek és hatások, valamint a vízhasználatok gazdasági mutatói alapján, beleértve a védett területek nyilvántartásba vételét” A vízgyűjtő kerületek jellemzőinek elemzése, A felszíni és felszín alatti víz státusát befolyásoló emberi tevékenység hatásának felmérése, és A vízhasználatok gazdasági elemzése. (5. cikk, 6. cikk, II. melléklet, III. melléklet) „impact” + „pressure” → IMPRESS

48 KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTELEK
DIFFÚZ SZENNYEZŐFORRÁSOK települési vízelvezetés (felszíni lefolyás is) mezőgazdasági diffúz erdőgazdaság egyéb diffúz PONTSZERŰ SZENNYEZŐFORRÁSOK szennyvíz ipar bányászat szennyezett területek mezőgazdasági pontszerű szennyezőforrások hulladékgazdálkodás aquakultúra SAJÁTOS ANYAGOKAT HASZNÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ipari gyártás, ipari/mezőgazdasági ágazatok általi felhasználás és kibocsátások VÍZKITERMELÉS vízhozam csökkenés MESTERSÉGES VÍZBETÁPLÁLÁS felszín alatti vízbe történő betáplálás MORFOLÓGIAI KÖRNYEZET- IGÉNYBEVÉTELEK (ld. VKI 4. sz. Útmutatót is az erősen módosított víztestekről) folyószabályozás folyógazdálkodás átmeneti víz- és tengerparti vízgazdálkodás egyéb morfológiai EGYÉB ANTROPOGÉN KÖRNYEZET- IGÉNYBEVÉTELEK Különféle

49 Bizonytalanságok Kevés információ (terhelések, állapotjellemzők)
Hiányzó határértékek és referencia jellemzők a kockázat megítéléséhez Biológia, kémia és hidromorforfológia közötti kapcsolatok → 2004 évi állapotfelmérés (első „screening”) sok hibával terhelt! „A Tagállamoknak úgy kell végrehajtaniuk az első elemzéseket, hogy miközben a terhelésekre és hatásokra megfelelő becsléseket végeznek, óvatosnak lenniük és figyelembe kell venniük a VKI célkitűzései által megkövetelt környezeti feltételekben rejlő bizonytalanságokat és a becsült hatásokban rejlő bizonytalanságokat.”

50 Módszerek a környezeti igénybevételek (jelentős terhelések) meghatározására
Közvetlen azonosítás észlelési (monitoring) adatok alapján Számítás modellek segítségével Szakértői becslés („hasonló” vizek) ... És ezek kombinációi

51 Terhelések és hatások részletes elemzése
Hagyományos szennyezők: BOI, KOI, N, P Kommunális szennyvízkibocsátók Diffúz (mezőgazdasági, belterületi) Veszélyes anyagok Növényvédőszerek Közvetlen ipari kibocsátók Egyéb Hatások a hidromorfológiai jellemzőkre Vízkivételek Tározás Meder és partszabályozás

52 Szennyezőforrások és vízterek

53 Pontszerű terhelés (1000 t/év)
Pontszerű forrásból származó szervesanyag- és tápanyagterhelés Szennyezőanyag Pontszerű terhelés (1000 t/év) Jelenleg (2003) 2015 Összes nitrogén 25 28 Összes foszfor 3,9 4 Biokémiai oxigénigény (BOI5) 60 30 Kémiai oxigénigény (KOId) 123 97

54 Diffúz terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P)
14% 6% 13% 1% 9% 57% TN: 20 kt/év 4% 8% 2% 60% Felszíni oldott Felszíni partikulált Felszín alatti oldott Települési felszíni oldott Települési partikulált Települési felszín alatti oldott TP: 3 kt/év

55 N P

56 ÖSSZES (SZERVETLEN) NITROGÉN JELENLEGI ÁLLAPOT
I.-II.o. III.o. IV.-V.o.

57 ÖSSZES (SZERVETLEN) NITROGÉN ELŐREJELZÉS: 2015
I.-II.o. III.o. IV.-V.o.

58 ÖSSZES FOSZFOR JELENLEGI ÁLLAPOT I.-II.o. III.o. IV.-V.o.

59 ÖSSZES FOSZFOR ELŐREJELZÉS: 2015 I.-II.o. III.o. IV.-V.o.

60

61

62 Az MSZ 12749 szerinti vízminőségi osztályok szerint a II
Az MSZ szerinti vízminőségi osztályok szerint a II. osztálynál rosszabb állapotban lévő víztestek száma és aránya BOI Összes P Összes (szervetlen) N Összes (pontszerű, diffúz és külföldről érkező) terhelés hatása Jelenleg (2003. évi állapot) 226 db. (22%) 756 db. (73%) 194 db. (19%) 2015-ben várhatóan 257 db. (25%) 840 db. (81%) 270 db. (27%) Csak a szennyvíz eredetű, pontszerű terhelések hatása 131 db. (13%) 173 db. (17%) 163 db. (16%) 168 db. (16%) 258 db. (25%) 243 db. (24%)

63 Veszélyes anyagok kibocsátása
Közvetlen ipari kibocsátók Ellenőrzött komponensek: Anionaktív detergens, Cu (összes), Zn (összes), Cr (összes), Cr-VI (összes), Cd (összes), Ni (összes), Fe (összes Pb), (összes) Befogadóban mért komponensek: u.a. Növényvédőszerek Országos értékesítési adatok alapján becsült felhasználás Felszíni vizekbe jutó hányad durva becslése transzport és transzformációs modellel (US-EPA, CALTOX) Maximális koncentrációk becslése lökésszerű terhelés számítására alkalmas modellel (US-EPA, FIRST) Kockázatosság megítélése területi szinten: mezőgazdasági területhasználat aránya alapján A veszélyes anyag terhelés miatt kockázatos víztestek száma 201, a pontszerű források 26 víztestet (13%) tesznek kockázatossá.

64 Kezelés száma (alk./év)
A hazai peszticid felhasználás jellemző adatai Hatóanyag Mennyiség (kg/év) Terület (ha) Dózis (kg/ha) Max Átl Kezelés száma (alk./év) Max Átl Átlag felhasználás 2,4-D 407713 598074 0.9 0.68 1 Alaklór 12473 5205 2.4 2.39 2.40 Atrazin 519569 338802 1.58 1.02 2 1.5 1.53 Klórpirifosz 48371 41575 1.39 0.58 3 1.16 Diuron 20894 8773 4.2 2.38 Endoszulfán 82127 127977 0.49 0.43 0.64 Izoproturon 2508 2431 1.375 1.03 Malation 8579 7968 0.55 0.54 1.08 Trifluralin 111273 133973 0.91 0.83 Rézszulfát 265205 2.85 1.65 4 2.5 4.12 Rézhidroxid 107598 22419 2.7 1.92 4.80 Rézoxiklorid 450833 94813 4.1 1.9 4.75 Cinkfoszfid 1986 132 12 10 15.00

65 CALTOX modell számítási eredmények
Hatóanyag Mennyiség (kg/év) Levegő-víz Talaj-víz Összesen A felszíni vízbe jutó hányad (%) Összes koncentráció (g/l) EAL 2,4-D 407713 2.5 7300 7303 1.8 0.32 1 Alaklór 12473 0.3 38.3 38.6 0.31 0.45 Atrazin 519569 33.4 5402 5435 1.05 3.1 0.6 Klórpirifosz 48371 0.02 11.3 0.071 0.03 Diuron 20894 0.23 60.2 60.5 0.29 2.8 0.1 Endoszulfán 82127 1.14 18.0 19.2 0.01 0.005 Izoproturon 2508 0.001 18.2 0.73 0.71 Malation 8579 0.002 0.63 0.007 0.0098 Trifluralin 111273 23.5 40.9 64.4 0.06 0.0024 Réz 820792 21.8 639 661 0.08 3.2 5 Cink 1508 0.003 0.26 3.0 50 A számítás a hazai összes felszíni vízre vonatkozó átlagos koncentrációkat adja meg, átlagos hidrológiai és meteorológiai és talajjellemzők mellett.

66 A peszticidek felhasználásának múltbeli alakulása

67 A hidromorfológiai jellemzőket befolyásoló igénybevételek
Vízkivételek felszíni vizekből: Egyedi pontszerű vízkivételek ivóvízellátás biztosítására, melyek nem jelentősek; Jelentős (több 10 m3/s), az energiatermeléshez kapcsolódó hűtővíz célú ipari vízfelhasználások; Az egyedi vízkivételek összegezett mennyisége, ha az a természetes víztestnek/vízfolyás-szakasznak a hasznosítás szempontjából jellemző vízkészlet értéke a 70 %-át meghaladja. Ez dombvidéki kisvízfolyásokon, halastavi vízhasználatok Jelentős vízkormányzási munkák és morfológiai változások: völgyzárógátas tározók felvízi és alvízi hatásai a duzzasztás felvízi és alvízi hatásai szabályozás hatása a meder- és sebességviszonyokra árvédelmi töltések hatása a nagyvízi mederre és az ártérre parterősítés és burkolatok hatása a parti sávra vízkivételek és átvezetések hatása a sebességviszonyokra és a vízszintingadozásra.

68 Legsürgetőbb feladat: Monitoring rendszerek beindítása (2006)
Három szintű monitoring: felügyeleti (surveillance), üzemelési (operative), vizsgálati (investigative) 2005-ben a KÖTEVIFE-k kísérleti jelleggel elkezdték, de forráshiány miatt a korábbi törzshálózati monitorozás „rovására” Vizsgálandó jellemzők száma bővül: szerves mikroszennyezők Ökológiai monitoring szükségessége (első, részleges felmérés megtörtént: ECOSURV projekt) A VKI által előírt mintavételi gyakoriság nem elegendő a szükséges információk biztosításához! (hazai gyakorlat: kétheti, VKI: 4-12 minta/év)

69 a többszintű monitoring-rendszer
Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer A monitoring több funkciót ötvöz. Célja, kiterjedése, részletessége, a mérendő elemek köre lényegesen eltér a mai hazai gyakorlattól Kivizsgálási monitoring ? ? ? Feltárás 1. Felügyeleti monitoring Felügyeleti monitoring 6 évenként Operatív (üzemelési) monitoring A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai kémiai (mikroszennyezők) !!! A felszín alatti víz monitoring részei: mennyiségi kémiai hagyományos komp. mikroszennyezők

70 A JELENLEGI MONITORING ÁLLOMÁSOK ÉS A 18 RÉSZVÍZGYŰJTŐ

71 A jelenlegi vízminőségi hálózattal lefedett vízfolyás szakaszok az összeshez képest

72 A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1)
Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Víztestek száma Jelenleg monito-rozott Al-ökorégió Hidrogeo-kémiai jelleg Meder-anyag 1 Hegyvidék szilikátos durva kicsi patak 37 2 meszes 40 4 3 közepes kis folyó 5 Dombvidék 100 34 17 6 nagy közepes folyó 9 7 nagyon nagy nagy folyó 8 közepes-finom csermely 253 48 20 10 11

73 A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2)
Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Víztestek száma Jelenleg monito-rozott Al-ökorégió Hidrogeo-kémiai jelleg Meder-anyag 11 Sík-vidék meszes durva kicsi 10 12 közepes kis folyó 14 8 13 nagy közepes folyó 6 nagyon nagy nagy folyó 3 5 15 közepes-finom csermely 81 1 16 kicsi és kis esésű ér 82 17 közepes és kis esésű 21 18 72 19 22 20 9 26 szerves - 23,24,25 Duna hazai három szakasza 4

74 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG

75 Biológiai felmérések 35 víztestet vizsgálata 60 ponton 5 élőlény együttesre („road show”) Korábbi adatok (csak néhány vízre!) VM részeként (klorofill, szaprobitás) ECOSURV

76 Következő feladatok: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (2009)
Lényeg: intézkedési tervek kidolgozása Alapintézkedések (kormányzati rendeletek vannak rá) Szennyvíz program, vízbázisvédelem, ivóvízminőség javító program, kármentesítési program, nitrát szennyezés elleni véd., növényvédőszerek használata, stb.) Kiegészítő intézkedések (az alapintézkedéseken felül, a jó állapot elérésének biztosításához szükséges intézkedések) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezése a terhelhetőség figyelembevételével A jó ökológiai állapot/potenciál elérését biztosító intézkedések a hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek esetében (új feladat, óriási beruházási igény!!!)

77 Hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek:
jó ökológiai állapot elérése vagy az erősen módosított állapot fenntartása (jó ökológiai potenciál)? A jó ökológiai állapot vagy potenciál elérését célzó intézkedések feladatai: A hosszirányú átjárhatóság biztosítása. A sebesség(eloszlás) és a vízjárás jelentősen megváltozott állapotának mérséklése (tartózkodási idő helyreállítása) A hordalékszállítás és az üledékképződés jelentősen megváltozott állapotának mérséklése. A meder, a parti sáv és a hullámtér/ártér jelentősen zavart állapotának mérséklése A várható intézkedési programok a területi jelleg szerint csoportosítva: Síkvidéki folyók (előforduló beavatkozások: árvédelmi töltések, szükségtározók, duzzasztás, folyószabályozás, partvédelem, kotrás, vízátvezetések) Síkvidéki kis vízfolyások (előforduló beavatkozások: kettős működésű csatornák, duzzasztás, kotrás, partvédelem, szabályozott meder a belterületi és külterületi szakaszokon, vízkivétel, szennyvízbevezetés) Dombvidéki vízfolyások (előforduló beavatkozások: völgyzárógátas tározók, oldaltározók, duzzasztás, fenékküszöbök, szabályozott meder a belterületi és külterületi szakaszokon, partvédelem) Síkvidéki tavak (előforduló beavatkozások: vízszintszabályozás, partvédelem, kotrás) Legnagyobb feladat, legkevesebb (hazai és nemzetközi) tapasztalat!!!

78 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS
a Duna vízgyűjtőjének egészére Duna, Tisza, Dráva bontásban, de az “aprómunka” szintjét a típus szerint lehatárolható felszíni és felszín alatti víztestek Jelentik Hazánkban 17 tervezési egységre A hangsúly a környezetvédelmen és fenntartható vízhasználatokon van, de közvetve befolyással van az egész vízgazdálkodásra is: feladatokat és követelményeket jelent

79 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek
1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt 3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala

80 A VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA
A vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzése A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzése A védett területek meghatározása és térképi megjelenítése A monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenként A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása. A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése. A környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzése Esetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetése A közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbe Az illetékes hatóságok listája A háttér dokumentációk és információk hozzáférési lehetőségei

81 ELSŐ FÁZIS adatbázisok vízterek meghatározása információk gyűjtése
referencia az ökológiai állapothoz adatbázisok vízterek meghatározása információk gyűjtése a vizek állapotára vonatkozó információk az emberi tevékenységekkel kapcsolatos információk vízterek kijelölése, típusokba sorolása vízterek tipizálása referencia-területek és indikátor-paraméterek feltárási és első felügyeleti monitoring első vizsgálati monitoring vízterek jellemzése, állapotértékelése, előzetes környezeti besorolás kiegészítő adatok az emberi tevékenységről

82 MÁSODIK FÁZIS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV követelmények
a környezet állapota információk gyűjtése referencia-értékek az ökológiai állapothoz lehatárolt vízterek, az állapotukra és az emberi tevékenységre vonatkozó információk adatbázisa vízterek állapot-értékelése, környezeti besorolása környezeti célkitűzések intézkedési terv felügyeleti monitoring üzemelési monitoring esetenkénti vizsgálati monitoring intézményi és jogi háttér adatok az emberi tevékenységről vízminőségi határértékek emissziós határértékek a vízterek állapotára vonatkozó VKI-követelmények ellenőrzés, szabályozás védelem költség-megtérülés PR megfelel-e?

83 EU szint Országos szint lokálistól a Duna szintig
A jó állapot kritériumai a felsz. alatti vízre A kiemelt anyagok listája Referencia viszonyok és minőségi határértékek felszíni vizekre koordi- náció és útmutatók Vízgyűjtő (kerület) szinten Duna vgy. szint Országos szint Jogi és intézményi harmonizáció Minőségi határértékek felszíni vizekre A jó állapot kritériumai a felszín alatti vízre lokálistól a Duna szintig (víztestek, víztestek csoportjai, vízgyűjtők, intézkedési és tervezési egységek) Információk a jelenlegi állapotról és az emberi tevékenységről Felszíni víz tipológia és referencia területek Víztestek kijelölése és jellemzése Feltárás Első felügyeleti monitoring Kivizsgálási monitoring A jelenlegi környezeti állapot értékelése, Környezeti célkitűzések Intézkedési programok 2000 2006 2003 2004 2005 2009 2008 2007 2002 2001 Ope-ra- tív mo-nito-ring Jelentések és a közvélemény bevonása az első vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítésével kapcsolatban Az első VGT benyújtása

84 Ökológiai és vízminőségi szemlélet, de kivételek lehetségesek.
Csak mindent indokolni, igazolni és dokumentálni kell! A határidő kitolható váratlan árviz, tartós aszály, haváriák esetén. A víztér mesterséges vagy erősen módosított jellege elfogadható, ha a jó ökológiai állapot elérése jelentős!? káros hatással lenne a szélesebb környezetre, hajózásra, rekreációra, jelentős!? vízhasználatokra, folyószabályozásra, árvízvédelemre, drénezésre, stb... technikailag nem lehetséges környezeti szempontból jelentősen!? kedvezőbb módon, vagy nagyon drága lenne. fenntartható vízgazdálkodás

85