A beteg érzékszerveinek megfigyelése Szabó Elza

A látószerv megfigyelése: A megfigyelés területei: Látásélesség Látótér Szemmozgások megfigyelése Látáshibák felderítése

Szem betegségeire utaló gyakori tünetek: szemfájdalom, fénykerülés, égő, viszkető érzés a szemben fokozott könnyezés kettős látás homályos látás lebegő képletek látása fényforrások körül karikák látása

A szem működésének vizsgálata látásélesség mérése (Visus tábla) Kellően megvilágított nyomtatott szöveg olvastatása az ún. Snellen-tábla segítségével

A pupilla megfigyelése: Nagyság, alak, egyenlőség megfigyelése fényre adott reakció

Látás – látási problémák Rövidlátás – myopia: ha a szembe jutó fénysugarak a szaruhártyán (már a retina előtt) alkotják az éles képet, akkor az ideghártyára nem éles kép vetül Távollátás – hypermetropia: az éles kép az ideghártya mögött keletkezik, tehát a retinára vetülő fénysugarak életlen képet alkotnak Látáspróba (visus) tábla: a látásélesség szubjektív meghatározására szolgál

A fül megfigyelése A megfigyelés részei: fül képleteinek megtekintése és tapintása, a hallás érzékelésének vizsgálata A kikérdezés szempontjai: Halláscsökkenésre hajlamosító tényezők: szülés körüli oxigénhiányos állapot (hypoxia) meningitis, vagy zajhatás

Hallás - hallászavarok, halláskárosodások 1. Vezetéses halláscsökkenés: a nagyothallás oka a külsőfül vagy a középfül betegsége pl: külső hallójárat; középfül gyulladása, daganat, fülzsír lerakódás Otosclerosos: fül meszesedése – ok: a csontos csiga tokjában keletkező szabálytalan, új csontos gócok (Beethoven)

Hallászavarok 2. Idegi halláscsökkenés: veleszületett formájának oka: terhesség első harmadában lezajló rubeola fertőzés, fejlődési rendellenességek, anyagcsere betegségek, hallóideg vírusos gyulladása(övsömör – herpes zoster – a hallóideg mellett az arcideg is érintett) Időskori halláscsökkenés: a belső fülben található hártyák meszesedése Veleszületett süketség: fontos a korai felismerés, hiszen a beszédfejlődéshez elengedhetetlen a hallás megléte

Zajártalom Felnőttkori halláscsökkenés leggyakoribb oka Minden 85 decibelnél erősebb zaj károsít Minden erős zajforrás, amely károsítja a belsőfület, halláscsökkenést okoz

Az egyensúly érzékelése Vertigo: a szédülés leggyakoribb formája Ok: a belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése Pozicionális vertigo: jóindulatú, a fej helyzetének változtatása váltja ki-ok: a belső fülben található kálcium- karbonát kristályok egy része leszakadt A fej helyzetváltoztatása rontja a panaszokat, hányingerrel, hányással, ritmusos ,rendellenes szemmozgással (nystagmus) is járhat

Meniére betegség Ok: a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék halmozódik fel (a felhalmozódás oka nem ismert) Szédüléses epizódokat idézhet elő Fülzúgás, fülcsengés, (tinnitus)hallásvesztés is jelentkezhet Vestibuláris migrén: egyensúlybizonytalansággal, halláscsökkenéssel, fülzúgással járhat Háttérben állhat stroke, sclerosis multiplex

Egyensúlyvesztés Bizonytalanság érzés, egyensúlyzavar jelentkezik járás közben Okok : Belső fül betegségei Rossz látás, alsó végtagok idegkárosodása (időskor) Ízületi-és izombetegségek- osteoarthritis (az ízületek kopásos betegsége) Gyógyszerek mellékhatása

A mozgatórendszerrel kapcsolatos érzészavarok vizsgálata A mozgatórendszer működése szempontjából szükséges érzések fajtái: Fájdalom, meleg, hideg és tapintási érzékelés Proprioceptív érzékelés: az ízület helyzetének és elmozdulásának érzékelése Az izomtónus érzékelése

A mozgatórendszerrel kapcsolatos érzészavarok Hypaesthesia: érzéskiesés vagy érzéscsökkenés – vmilyen bőringert a beteg nem érzékel vagy gyengébben érzékeli Dysaesthesia: olyan jelenség, mikor az inger által várhatóan okozott érzés más, kellemetlen jellegűvé válik Paraesthesia: spontán kóros érzések – pl: zsibbadás Sensoros neuropathia: a bőr érzőidegeinek károsodása miatt a kialakult sérüléseket a beteg nem érzi pl: diabetes mellitus

A látási és a hallási fogyatékosság következménye: biztonságérzetet és önbecsülését csökkenti, a beérkező ingerek és a beteg válaszadási képessége közötti egyensúly felborul, a szükségletek kielégítésében az ápolónak kell segítenie, beteget képessé kell tenni környezethez való alkalmazkodásra, indokolt esetben szükség lehet a környezet megváltoztatására

A látási és a hallási fogyatékosok egészségi állapotjavulásának következménye: az életidő növekedése, az életminőség javulása (pl. fájdalmuk csillapodása, vagy az önellátó képességük javulása)