Migráció - személyek (munka-erő) szabad áramlása Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK

Irodalom Dr. Lukács Éva – Dr. Király Miklós (szerk.) (2001) Migráció és az Európai Unió SZCSM, Budapest (kötelező irodalom) Cseresnyés Ferenc (2005): Migráció az ezredfordulón, Dialóg Campus, Budapest A munkaerő-piaci integráció Magyarorszá-gon (2011) kutatási zárótanulmány. Panta Rhei Társadalomkutató Bt., Budapest

Fogalmi megközelítés Migráció: lakóhely változtatás, költözés, vándorlás A belső migráció az egy adott országon belüli népességmozgásokat (pl. falvakból városokba irányuló, vagy régiók közötti vándorlások) jelöli Nemzetközi migráció esetén több külön-böző állam érintett a migrációban, azaz van egy „küldő és egy „fogadó” állam

Legális migráció során az egyének a szük-séges okmányok birtokában vándorolnak egyik államból a másikba, illegális migrá-ció esetén pedig ezek hiányában Emigráns: politikai okokból hosszabb időre elhagyja az országot, később haza kíván térni Kivándorló: végleges letelepedési szán-dékkal hagyja el hazáját

Vendégmunkás: rövidebb vagy hosszabb idõtartamra külföldön tartózkodik, munka-vállalás, érvényesülés, kutatómunka cél-jából, határozott visszatérési szándékkal Disszidens: az anyaállam törvényeinek megsértésével, útlevél nélkül hagyja el az országot, vagy törvényesen utazik ki, de nem tér vissza, gazdasági vagy politikai okok miatt

Turista: rövidebb vagy hosszabb időtar-tamú külföldi utazáson vesz részt, mely-nek célja az ország megismerése, az utazás befejeztével hazatér

A nemzetközi migrációs folyamatok kategóriái Végleges szándékú letelepedés: beván-dorlás, vagy 12 hónapot meghaladó idejű tartózkodás Huzamos tartózkodás: - szerződésen alapuló munkavállalás - átmenetileg munkát vállaló - illegálisan tartózkodó munkavállaló Humanitárius kategóriák: menedéket kérő, menekült

A migráció típusai Gyarmati migráció, majd visszatérő míg-ráció Nemzetiségi migráció, ami térbeli elkülö-nüléshez is vezethet Gazdasági migráció, akár államközi kap-csolatokból is adódhat Kényszermigráció (például: Magyarország 1956)

A migrációt előidéző tényezők Szétestek a multikulturális és többnemze-tiségű birodalmak Tudományos, technikai forradalom hatá-sára kialakult ipari termelési mód, modern világgazdasági rendszer Háborúk, etnikai konfliktusok, a kisebbsé-gek fenyegetettsége

Globális méretűvé vált nemzetközi munka-megosztásból fakadó munkaerőhiány, ill. munkaerő-felesleg Demográfiai folyamatok, túlnépesedés okozta migráció Környezeti ártalmak Értékminták, értékstílusok változásai

Az integráció - migráció dimenziói és alapproblémái Kognitív integráció: nyelv, normák, szoká-sok elsajátítása (akkulturáció); A strukturális integráció: a jövedelem, élet-színvonal, oktatás, munkavégzés, annak biztonsága, a felfelé mobilitás esélye, a politikai jogok (beleértve a kisebbségi jogokat) és a lakhatás szempontjából;

Szociális integráció: kapcsolati hálók kiépítése a bevándorló társakkal (belső integráció), a helyi lakosokkal (szocietális integráció), a rokonokkal, barátokkal, kollégákkal,szomszédokkal Emocionális integráció (azonosulás): etnikai csoporthoz illetve a fogadó társadalomhoz való tartozás érzésének kialakulása, részvétel a politikai folyamatokban

Migráció és az Európai Unió

Az Európai Unió három pillére I. Európai közösség: Római szerződés (1957): Közösségi po-litikák (Első Rész); Az unió állampolgár-sága (Második Rész), III. cím: Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása A Római Szerződést a Maastrichti Szerző-dés az Európai Unió létrejöttével tény-legesen kibővítette (1992)

II. Közös Kül- és Biztonságpolitika: Külügyminiszterek Tanácsa az Európai Tanács elvi iránymutatása alapján mű-ködik Fő feladata a tagállamok külpolitikájának összehangolása, a Tanács által megfo-galmazott kérdésekben közös cselekvési tervek kidolgozása

III. Bel- és Igazságügyi Együttműködés: A tagállamok rendőrségi, migrációs és bűnügyi kérdésekben történő együttmű-ködés E munkát a tagállamok képviselőiből álló Koordináló Bizottság segíti A Tanács egyhangú szavazással fogadja el a közös álláspontot

Az Amszterdami Szerződés (1997) Az Amszterdami Szerződés (ASZ) egyik leg-fontosabb, az integrációt elmélyítő célkitűzése az ún. “szabadság, biztonság és a jog térségé-nek” létrehozása, amely a személyek szabad mozgásának biztosításán alapul Az ASZ változtatásai három fő elemre épültek: a korábbi harmadik pilléres együttműködés bizonyos területeinek közösségi szintre emelése, az EU harmadik pillérében maradó területeken folyó együttműködés hatékonyságának növelése, a Schengeni vívmányok beemelése az Unió keretei közé.

Migrációs politika az Európai Unióban Tamperei program (1999-2004): abból indul ki, hogy a legális és az illegális míg-rációt csak együtt lehet kezelni, mert a legális migrációval kapcsolatos politika sikere és hitelessége elsősorban az ille-gális harc hatékonyságától függ E program sarkalatos pontja a három pillér és a migráció összehangolását

A Tamperei Program végrehajtásában elfogadott főbb jogi aktusok A családegyesítés irányelv megkönnyíti a csa-ládegyesítést, mely alapfeltétele a migránsok társadalmi integrációjának A huzamosabb idejű tartózkodás irányelv az Unióban huzamosabb idejű tartózkodási enge-déllyel rendelkező harmadik országbeli állam-polgárok jogállásáról szól. Az irányelvben érvé-nyesülő alapelv, hogy a tartósan az Unióban tar-tózkodók jogait közelíteni kell az uniós állam-polgárok által élvezett jogokhoz

Diákok irányelve lehetővé teszi a harmadik országból származó diákok számára az Unió területén tanulást, részvételt csereprogramban, illetve szakmai gyakorlaton A kutatók irányelv lehetővé teszi ugyan, hogy harmadik ország kutatói könnyített eljárással kapcsolódhassanak be európai kutatási progra-mokba, ugyanakkor támogatja a tudósok vissza-térését is hogy saját hazájuk fejlődéséhez is hozzájárulhassanak ("agyelszívás„ megelőzése)

A Hágai Program (2004) A 2004-ben elfogadott program öt évre tíz, a szabadságon, biztonságon és a jog ér-vényesülésén alapuló térség megerősíté-se céljából Legfontosabb új eleme az ún. irányított migráció (managed migration), mely akár jótékony hatással is lehet a társadalmi fej-lődésre

A Hágai Program legfontosabb prioritásai A migrációs folyamatok kezelése: A migráció komplex megközelítése (ok – okozat – beilleszkedés – visszatérés) Legális migráció és a tudásalapú társada-lom, gazdaság megerősítése A harmadik országokkal fenntartott part-neri kapcsolatok erősítése a migráció területén

Vízumpolitika: A nemzeti jogszabályok, valamint a helyi konzuli képviseletek eljárási gyakorlatának további harmonizálása Hosszú távú cél közös vízumirodák létre-hozása A hatékony vízumpolitika érvényesülését a Vízuminformációs Rendszer (VIS) hivatott elősegíteni

Közös Európai Menekültügyi Rendszer: Célja a közös menekültügyi eljárás, valamint a menedékjogot nyert, illetve kiegészítő védelem-ben részesült személyek számára biztosított egységes jogállás létrehozása Intézkedései a határellenőrzési képesség javí-tását, az okmányok biztonságának megerősíté-sét és a kitoloncolás problémájának kezelését célozzák

Integráció: A jogszerűen tartózkodó harmadik ország-beli állampolgárok integrációjának elősegí-tését célozzák meg az intézkedések Közösségi és szociális beilleszkedés, egyenlő esélyek megteremtése A beilleszkedésre vonatkozó tapasztalatok és információk cseréje

Megosztott felelősség és szolidaritás: A prioritás „Szolidaritás és migrációs folya-matok kezelése” elnevezésű keretprog-ramja négy pénzügyi eszközt határoz meg Európai Integrációs Alapot Európai Menekültügyi Alapot Európai Visszatérési Alapot és az Európai Külső Határok Alapot

A négy eszköz működésére azonos rendelkezé-sek vonatkoznak, ezek jellemzően a Bizottság iránymutatási alapján kialakított többéves stra-tégiai programozási ciklusok, éves forrásleosz-tás és működési programozás, valamint több-éves értékelések Az alapok a társfinanszírozás elve alapján mű-ködnek, vagyis a teljes projektköltség 50%-a finanszírozható uniós forrásból

A migráció globális megközelítése: az EU-ba érkező súlyos illegális migrációs áramlatok megfelelő, átfogó szemléletű kezelése Térben és időben is két szakaszban hatá-rozta meg a migráció globális megközelí-tésének alkalmazását, a keleti és délkeleti útvonalak tekintetében

FRONTEX: Az EU varsói székhelyű ügynöksége, a tagállamok közötti operatív szintű együtt-működést koordinálja a külső határok kezelésének területén Nemzeti határőrök képzésének, segítése Kutatás-fejlesztés, módszertan Technikai és operatív támogatás Közös visszatérési műveletek támogatása

- az uniós határok biztosítása A Hágai Program után A Hágai Program 2009-ben befejeződött, az új koncepció szerint legfontosabb célok: - az uniós határok biztosítása - a nagyobb szabadság, mobilitás biztosítása - egyidejűleg a határon átnyúló bűnözés és - az illegális bevándorlás visszaszorítása

Migrációs ráta Az 1000 főre jutó nettó migrációs ráta nem más, mint a bevándorlók és kivándorlók számában mért különbség: [bevándorlók száma]–[kivándorlók száma] ezer főre számítva. Ha ez a különbség negatív, akkor az adott országban magasabb a kivándorlók száma a bevándorlók számá-nál, és fordítva, ha ez a különbség pozitív, akkor a bevándorlók száma haladja meg a kivándorlók számát

1000 főre jutó migrációs ráta 2005-ben

Munkavállalás az Európai Unióban

A munkaerő-migráció szakaszai Európában a 20. sz. második felében Nyugat-Európai fejlettebb államaiban meg-jelenő tömeges igény a kevéssé kvalifikált munkaerő iránt az 50-es években, amit elsősorban a mediterrán országokból kí-vántak kielégíteni Kétoldalú szerződésekkel a 60-as évek végéig bekapcsolódik Törökország és Ju-goszlávia

1973-tól Svédország, Németország, Ausztria toborzási stopot, majd később kvóta rendszert alkalmaz, a Benelux álla-mok, Franciaország továbbra is fenntartja a migráns foglalkoztatás arányát A 80-as években több mint 19 millió migráns dolgozik Nyugat-Európában, többnyire a foglalkozási hierarchia alján

Az Európai Unió megalakulása, a belső migrációt növelte, majd az unió bővítése, újabb jelentős munkaerő-migrációt ered-ményezett, elsősorban a közép-kelet euró-pai országokból A munkaerő-migráció állandó része az un. „elit vagy privilegizált” migráció

A munkaerő-migráció okai Negatív demográfiai folyamatok A gazdasági és foglalkoztatottsági különb-ségek A munkaerő keresleti-kínálati viszonyai, munkanélküliség Szelekció, kontraszelekció Bér- és adóviszonyok közötti különböző-ségek

Mikor sikeres a munkaerő-piaci integráció és a migráció Növekszik a harmadik országbeliek foglalkozta-tási aránya és csökken munkanélküliségi rátá-juk A migránsok tartósan megjelennek a munkaerő-piacon A harmadik országbeliek „humántőkéje” megfe-lelő mértékben hasznosul és megjelennek a magas presztízsű szakmákban Egyenlő jogokkal és lehetőségekkel indulnak a munkaerőpiacon

Munkavállalási tendenciák az Európai Unióban, a Maastrichti Szerződés A kereső tevékenység céljából más tagál-lamba áttelepülőkre vonatkozó szabadsá-gok: - munkavállalókra a munkaerő szabad mozgása - az önálló foglalkoztatókra a letelepedés szabadsága - a szolgáltatást nyújtóknak tevékenységük szabadsága A három csoport szabad mozgásának alapelve a diszkrimináció tilalma

A munkavállalók szabad mozgásának formális akadályozó tényezői A diszkriminatív feltételek megléte a más tagállamból érkezővel szemben Olyan jogszabályok, adminisztratív intéz-kedések, amelyek eltérő kötelezettségeket állapítanak meg a más tagállamból érke-zővel szemben A társadalombiztosítási rendszerek közötti koordináció hiánya

A munkavállalók szabad mozgásának informális akadályozó tényezői Különféle pszichológiai tényezők (pl.: hon-vágy) Egészségi állapot A képzettségbeli lemaradás A nyelvtudás és információ hiánya (mun-kavégzésről, a célországról) A munkaerő-közvetítés infrastruktúrájá-nak kiépítetlensége

A munkavállalók alapvető jogai a Szerződés 39. cikke Állásajánlatok elfogadása egy másik tagál-lamban Munkavállalás (álláskeresés) céljából tör-ténő szabad mozgás joga Egy adott tagállamban való tartózkodás joga munkavállalás céljából ugyanolyan szabályozás mellett, mint amelyek a foga-dó ország polgáraira vonatkozik

A munkaviszony megszűnése után a foga-dó tagállam területén maradáshoz való jog a közösségi keretjogszabályok szerint A munkavállalók jogosultak magukkal vinni házastársaikat és 21 éven aluli, illetve el-tartott gyermekeiket Áttelepüléskor a munkavállalók a meg-szerzett jogokat „magukkal viszik” és azok hozzáadódnak új tagállami jogokhoz

A munkavállalás alapja a tartózkodási engedély Ha három hónapon túl akar maradni a munkavállaló Munkaszerződést kell bemutatni Vállalkozók esetében igazolni, hogy tevékenysége nem esik nemzeti korlátozás alá Az engedély megadása automatikus és általában öt évre szól

A tartózkodási engedély megtagadása Megélhetést nyújtó feltételek igazolásának hiánya A tartózkodás közrendet, közbiztonságot, vagy közegészségügyi szabályokat veszélyeztethet A célzott foglalkoztatást csak saját állampolgár tölthet be

Az Európai Tanács rendeletei Szabályozásai szerint: táppénz, anyasági juttatások, családi pótlék, munkanélküli segély, rokkantsági juttatások, öregségi és özvegyi nyugdíj, munkahelyi baleset és foglalkoztatási ártalom miatti juttatások, elhalálozás esetén segély. A társadalombiztosítási juttatások nemcsak a munkavállalót, hanem családtagjait is megilletik

A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése alapelvvé vált A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése alapelvvé vált. A foglalkozások többségében a tagállamok kölcsönösen elismerik egymás diplomáit, szakképe-sítéseit. Ugyanakkor bizonyos szakmák (pl. jogászok) esetében továbbra is kérni kell a helyi hatóságoknál a képzettség el-ismerését

Az önálló tevékenységet folytató (pl Az önálló tevékenységet folytató (pl. orvosok, ügyvédek, építészek, kis- és nagykereskedők, kézművesek, ügynökök, fuvarozok) személyeket a letelepedés szabadsága illeti meg, ami azt jelenti, hogy bármelyik tagállamban joguk van arra, hogy tevékenységbe kezdjenek, és azt folytassák, továbbá, hogy vállalatokat alapítsa-nak és azokat igazgassák ugyanazon rendelke-zések alapján, amelyek az adott tagállamban honos személyekre vonatkoznak

Az Európai Unió irányelvei napjainkban Az Európai Unió a foglalkoztatási aktivitás növelését és a be nem jelentett munka-végzés elleni küzdelmet kiemelt prioritás-ként kezeli Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája az egyik legkiterjedtebb szabályozási tárgy-kör, a 2020-as Stratégia lényegi eleme (in-telligens, fenntartható és inkluzív* növeke-dés) *inkluzív: kiszámítható

A Bizottság 2005-ös a legális migrációra vonatkozó Politikai Terve* A magasan képzett munkavállalókra vonatkozó Kék Kártya irányelv (Blue Card’) az egyszeri munkavállalási és lakhatás engedélyezési eljárásáról (‘Single Permit’) szóló keretirányelv Az időszaki munkavállalásra vonatkozó irányelv A költségtérítéses képzéseken résztvevők beléptetésére vonatkozó irányelv • A cégen belüli áthelyezésekre vonatkozó beléptetési és lakhatási szabályozásra vonatkozó irányelvet (Intra-Corporate Transferees (ICT) * Jogalkotási csomag

A Kék Kártya 2011-ben lépett hatályba A Kék Kártya egy elfogadott EU szintű munkavállalási engedély (Council Direc-tive 2009/50/EC), amely a magasan képzett nem EU állampolgárok munka-vállalását teszi lehetővé bármely ország-ban az Unión belül (kivéve Dániát, Írorszá-got és az Egyesült Királyságot)

A Kék Kártya feltételei: diploma, vagy 5 éves szakmai gyakorlat meglévő munkaszerződés vagy ajánlat és az országos átlagot legalább 50%-al meghaladó jövedelem A kártya elbírálása a tagállamok hatásköre Öt év után megújítható és állandó lakhatá-si engedéllyel jár

Magyarország és a befelé irányuló migráció

A magyarországi migráció tendenciái A rendszerváltást megelőzően a beván-dorlás államközi egyezmények alapján (pl.: családegyesítés) vagy politikai dönt-sek alapján történt (pl.: 1947-ben görögök, 1973 chileiek) 1963 – 1988 között 47 000 más ország-beli személy telepedett le hazánkban A munkavállalási migráció is szervezett keretek között történhetett

A magyarországi bevándorlás – mind a beván-dorlók számát, mind a teljes lakosságra számí-tott arányát tekintve – európai összehasonlítás-ban szerénynek mondható A rendszerváltás körüli évek igen erőteljes bevándorlása a kilenc-venes évek közepére alacsonyabb szinten stabilizálódott A z ezredforduló előtt újra növekedésnek indult, de nem érte el kezdeti méretét Magyarország a migrációban tranzitország

Magyarországra irányuló migráció A globalizációs folyamat kiteljesedése a közép-kelet európai térségben; Az európai integráció előrehaladása, Magyarország európai uniós csatlakozása; A magyar gazdaság és társadalom változásai; Az elmúlt másfél évtized kérdéskörre vonatkozó kormányzati politika és jogalkotás; A munkavállaló migránsok felgyülemlett tapasz-talata tudása, hálózatok kiépülése

A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok a tartózkodás jellege szerint,1993-2009

A magyarországi bevándorlás sajátosságai A bevándorlók elsősorban a környező országok magyar nemzetiségű állam-polgárai, ami egyúttal felvet nemzeti/etni-kai kérdéseket is Ebből adódóan nincsenek nagyobb szám-ban eltérő kultúrájú migránsok Magyarországon nincs átfogó koncepció a bevándorlók integrációjára

*Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2010.

*Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2010.

Migráció 2010 Magyarországon 2010. január 1-én, legá-lisan, egy évnél hosszabb ideje 197 819 külföldi tartózkodott Az Európai Unión kívüli országokból be-vándorlók aránya 40%-ot tett ki A befelé irányuló migráció összességében pozitív (gazdaságilag aktív csoportokról van szó)

*Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2010.

A munkavállalás jogi keretei A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegí-téséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazott-ként vagy menedékesként elismert, továbbá a beván-dorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állam-polgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik

Az Flt. Szerint a harmadik országbeli állampol-gárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szer-vezet által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet értelmében azonban nem kell engedélyezési eljárásnak alávetni, ill. a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében nem kell bejelenteni az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban letele-pedett munkáltató által, szolgáltatásnyújtás kere-tében, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés keretében, magyarországi foglalkoz-tatóhoz kiküldött Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárt

Mikor nem kell munkavállalási engedély Magyarországon EGT polgár és családtagjaként; letelepedési engedély, bevándorlási engedély birtokában; menekült státuszban; menedéket kérő az eljárás alatt, ha befogadó állomáson dolgozik; kutatási tevékenység esetében (fogadási szerződés); diáknak aktív hallgatói jogviszony alatt; nemzetközi egyezmény alapján, pl. gyakornok, betanító képzés;

Munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma/fő 1996 – 2005. hazánkban *Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat Állampolgárság 1996 2000 2005 román 8526 17235 30884 lengyel 956 294 638 kínai 535 2054 1086 volt jugoszláv 1007 1400 1445 ukrán 2200 5157 7560 szlovák 428 2856 15106 EU - 2354 1985 egyéb 5111 3644 3579 Összesen 18763 35014 62283

Munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma 2010. december 31-én a legtöbb külföldi állampolgárságú munkavállaló sorrend-ben - a feldolgozóiparban (13359 fő), - az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (9545 fő) és az - építőiparban (6919 fő) tevékenykedett

Változás az előző évhez Munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma/fő hazánkban (2010. 12. 31.) Országok Fő Változás az előző évhez % EU 27 45 667 3 884 109,3 EU 27-ből szomszédos 40 506 2 769 107,3 Egyéb európai 9 288 - 2 066 81,8 Európán kívüli 9 541 325 103,5 Összesen: 1,3,4 oszlop 64 506 2 143 103,4 *Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

2011. évi CV. törvény A harmadik országbeli állampolgárok beutazá-sáról és tartózkodásáról szóló törvényben meg-határozott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU Kék Kártya alapján létesíthet foglal-koztatásra irányuló jogviszonyt

A megállapodásnak tartalmaznia kell: A foglalkoztató és a harmadik országbeli munka-vállaló magas szintű képzettséget igénylő mun-kavállalás céljából előzetes megállapodást köt – legfeljebb négyéves határozott időtartamú – foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR), b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátáshoz szükséges felső fokú szakmai képesítése megnevezését, c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét, d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát.

A munkaerő-piaci integráció akadályai A harmadik országból érkezők esetében jelentkező akadályok: - a nem magyaroknál a nyelvismeret - a képzettség problémája - a munkaerőpiac ismeretének hiánya - a körülmények ismeretének hiánya

A magyar társadalom és gazdaság akadá-lyai: - végzettségek elfogadásának problémái - sokszor nem megfelelő munkafeltételek - törvényi, döntéshozói akadályok - túlzott bürokrácia - a munkaerő-piaci viszonyok állapota

Magyarország és a kifelé irányuló migráció Forrás: Hárs Ágnes (KOPINT-TÁRKI) és a Kelly Global Workforce Index felmérései

Magyarok munkaerő-piaci migrációja az EU csatlakozás után Munkavállalási tényezők: - bér és jövedelemviszonyok - szociális biztonság - hazai munkanélküliség - szakmai tapasztalatszerzés - kutatás, fejlesztés transzferek - etnikai kérdések

Mobilitási hajlandóság 2007-2010 Forrás: Kelly Global Workforce Index Felmérés időpontja 2007/2008 2010/2011 Válaszok száma 4 400 7 500 Mobilitási hajlandóság 50% 75% Más országba költözni 45% Más városba költözni 29% Férfiak mobilitási hajlandósága 71% 78% Nők mobilitási hajlandósága 53% 69%

A külföldi munkavállalástól való visszatartó okok Nyelvi korlátok Retroaktív és proaktív gátlások Család, barátok A célország ismeretének hiánya Képzettség, képesség problémája Munkaviszonyok, munkaerőpiac ismere-tének hiánya

Európai foglalkoztatási szolgálat (EURES) EURopean Employment Services 1993-ban jött létre. Tagjai: EU, EGT tagállamok és Svájc. Célok és feladatok: Információnyújtás és tanácsadás munka-vállalók részére a külföldi álláslehetőségek-ről és munkavállalási körülményekről EU/EGT országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése Segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz

Jogszabályi háttér: 1612/68/EGK Tanácsi Rendelet 2003/8/EK Bizottsági Döntés EURES Alapokmány (2003) EURES Irányelvek – Guidelines (3 évre szól) Az EURES működésének pillérei: URES adatbázisok (álláshely-, önéletrajz-, információs) Technikai háttér (hálózat) eures.europa.eu EURES tanácsadók (hálózat) 31 tagállamban mintegy 1000 fő EU-támogatás a tervek megvalósításához

Az EURES alapokmány tartalma, és tevékenysége (2010 Az EURES alapokmány tartalma, és tevékenysége (2010. évi módosításokkal) Munkaközvetítési szolgáltatások és azok cseréje: Állásajánlatok és álláspályázatok Más európai országból történő toborzás segítése Élet és munkakörülményekre vonatkozó tájékoztatók Munkaerőpiacra vonatkozó tájékoztatás Nemzetközi, ágazati és határokon átnyúló együttműködés A mobilitás akadályainak nyomon követése, értékelése és elhárítása

Irányítás, tanácsadók A hálózatot a brüsszeli EURESco iroda irányítja, felügyeli. A tanácsadók feladatai: EURES szolgáltatások minél szélesebb körben történő hirdetése (munkát keresők, munkáltatók, egyéb célcsoportok) Beérkező megkeresések (írásos, személyes, telefonos) megválaszolása Tagállamokra vonatkozó információk megismerése és nyomon követése Tanácsadás: információ szolgáltatás hiányszakmákról, többletekről (nemzeti, helyi szint) Szabad álláshelyek figyelése

Segítségnyújtás külföldi munkaerő toborzásához Tagállamok munkaerőpiacának megfelelő ismerete EURES rendezvények (lakossági fórum, információs nap) szervezése, más eseményeken történő részvétel EURES asszisztensek munkájának koordinálása, folyamatos tájékoztatásuk Kapcsolattartás más tagállamok EURES tanácsadóival Szemináriumokon, konferenciákon részvétel EURES kiadványok tervezése, megalkotása, frissítése

Preferált célországok az EURES adatok szerint

Preferált szakmacsoportok Egészségügy: orvos, diplomás ápoló, mentőápoló, szakasszisztens Informatika: programozó, rendszerszervező Építőipar: ács-állványozó, kőműves, burkoló, szobafestő stb. Vendéglátás: szakács, felszolgáló, szállodai alkalmazott Gépész és elektronikai szakmák: mérnökök, szak-technikusok, forgácsolók (CNC), minősí-tett hegesztők, villanyszerelők

Migránsok megoszlása régiók szerint Forrás: Hárs Ágnes (KOPINT-TÁRKI)

Migránsok megoszlása célország szerint 2010. Forrás: Hárs Ágnes (KOPINT-TÁRKI)

TÁRKI 2012

TÁRKI 2012

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! szelloj@vipmail.hu