SZILASI LÁSZLÓ: A HARMADIK HÍD 2014 PETHŐNÉ NAGY CSILLA 2015

A szerzőről Szilasi László (1964 - )A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Régi Magyar Irodalom Tanszékének docense, irodalomtörténész, kritikus, esszéíró, író. 1964. január 1-én született Békéscsabán. 1989-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, magyar – régi magyar – összehasonlító irodalomtudomány szakon. 1989 és 1999 között a Pompeji című irodalmi lap szerkesztője volt. A szegedi deKON-csoport alapító tagja (programszerűen fellépő, új, nemzedéki és közvetítő jellegű kritikai-értekezői csoport konferenciákkal és egy sorszámmal futó könyvsorozattal). Kutatási területei: régi magyar költészettörténet, XIX. századi magyar regény – Jókai Mór, kortárs magyar próza.

Az életműről Esszék, tanulmányok, kritikák Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét, JAK–Pesti Szalon, 1994. Lassú olvasás [Hárs Endrével közösen], Ictus /JATE, 1996. A Kopereczky-effektus, Jelenkor Kiadó, 2000. A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris–Pompeji, 2000. A sas és az apró madarak – Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Balassi Kiadó, 2008.  Szépirodalmi művek Kész regény [Németh Gáborral közösen], Filum, 2000. Szentek hárfája, regény, Magvető Kiadó, 2010. A harmadik híd, regény, Magvető Kiadó, 2014.

Szentek hárfája, 2010 „A szerző  emlékezete szerint 2005 karácsonyán kapott családjától ajándékba egy igen szép képes albumot a régi Békéscsabáról (Árpádharagos). Békéscsaba soknyelvű és kultúrájú  környezete, izgalmas és sokszor bosszantó építészeti remekművei, a gyermekkor, diákemlékek, a viharsarok 56-os eseményei, a nagyszülők és szülők (el)hallgatásai, a sokszor tragikus, néha szép szlovák-magyar együttélés – s talán egy ténylegesen megtörtént gyilkosság – adhatták azt a „lökést”, hogy írni kell róla. Ez megfogalmazódik magában a regényben is: „Ami téged személyesen érdekel benne, azt kell előásnod, azt kell megcsinálnod, mást úgyse tudsz” – kezdi kutatásait szülővárosában a frissen végzett bölcsész, Kanetti Norbert, 1989 forró nyarán.” (Fekete Ilona) http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1017/gonosz-jol-megirt-regenye-szilasi- laszlo-szentek-harfaja-cimu-regenyenek-szegedi#sthash.THFIoP48.dpuf

A harmadik híd, 2014 „A regény olyan világot próbál megismertetni az olvasóval, amely – annak ellenére, hogy nap mint nap érintkezünk vele – szinte teljes mértékben ismeretlen és közönyös számunkra. A hajléktalanság, a középosztály számára kényelmetlen és megvetendő világa tárul elénk, a maga már-már félelmetes valóságával. Szilasi regénye azonban több mint egyszerű valóságábrázolás, a hajléktalanok világának bemutatása: Szilasi egyszerre kérdez, és választ is próbál keresni önnön kérdésére. A regény lapjairól kirajzolódó kérdés: mi tartja még életben ezeket az embereket?, miért nem halnak meg?, talán nem is olyan könnyen megválaszolható.” (Béres Norbert) http://www.lato.ro/article.php/A-hanyatl%C3%A1s-k%C3%BCsz%C3%B6b%C3%A9n- Szilasi-L%C3%A1szl%C3%B3-A-harmadik-h%C3%ADd-c- reg%C3%A9ny%C3%A9r%C5%91l/2896/

Díjak, elismerések Széchenyi professzor ösztöndíj (1999-2002) Rotary irodalmi díj (2010) József Attila-díj (2012) Déry Tibor-díj (2013) Mészöly Miklós-díj (2015) Szörényi László irodalomtörténész átadja a Mészöly Miklós-díjat Szilasi Lászlónak Szekszárdon

Interjúk a szerzővel A többi híg velejű fecsegés… Sirbik Attila interjúja Szilasi Lászlóval, Tiszatáj, 2015.02.17., http://tiszatajonline.hu/?p=71983 [2015.07.16.] Szilasi László: A harmadik híd egy ismeretlen társadalomba vezet. Gaál Bernadett interjúja, Szegedma.hu, 2015.02.04., http://szegedma.hu/hir/szeged/2015/02/szilasi- laszlo-a-harmadik-hid-egy-ismeretlen- tarsadalomba-vezet.html [2015.07.16.] Mindenki gyűlöl mindenkit, aki veszélyes a tb- jére” – Hercsel Adél interjúja Szilasi Lászlóval, Hvg.hu, 2014.03.05., http://hvg.hu/kultura/20140305_Mindenki_gyulol_ mindenkit_aki_veszelyes [2015.07.16.] Az újszegedi liget ősszel

Kritikák, recenziók Szűcs Teri: Vágyhíd, halálhíd, reményhíd, http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5057/szilasi-laszlo-a- harmadik-hid/ [2015.07.16.] Szihalmi Csilla: Pipiskedj ki a valóságból, KULTer.hu, 2014. 08. 02., http://kulter.hu/2014/08/pipiskedj-ki-a-valosagbol/ [2015.07.16.] Palojtay Kinga: Helyetted, nekem, Jelenkor online, 2014.04.16., http://www.jelenkor.net/visszhang/232/helyetted-neked [2015.07.16.] Nagy Csilla: A körút mint rendszer (Szilasi László: A harmadik híd. Magvető, 2014), Műút portál, 2014.08.16., http://www.muut.hu/?p=8450 [2015.07.16.] Darvasi László: Szilasi László A harmadik híd, Litera, 2014.02.02., http://www.litera.hu/hirek/szilasi-laszlo-a-harmadik-hid [2015.07.16.] Szekfű János (1910-2004): Az újszegedi liget

Videofelvételek ÉS-kvartett – Szilasi László: A harmadik híd, https://www.youtube.com/watch?v=Nnk3rp9 oxrU Az irodalmat szorongatják a sorozatok és a lektűrök– Beszélgetés Szilasi Lászlóval, https://www.youtube.com/watch?v=iZt8q- 9C9sY Záróra Szilasi Lászlóval, https://www.youtube.com/watch?v=TPyOMv 0zcv0 Szilasi László A harmadik hídról, https://www.youtube.com/watch?v=Az8- yWLvuAM

A regény belső borítójának Szeged térképe a hajléktalan csoport vonulásának útvonalával

Maslow-piramis Abraham Maslownak az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete a motivációkutatás egyik alaptétele. A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. „Figyelj, Deni, egyáltalán nem igaz, hogy az alapvető szükségletek kielégülésének hiánya minden más vágyat legátol. Épp az a borzasztó, hogy nem, egyáltalán nem. Angyal például azon az első délelőttön, ott a hídon éhes volt, szomjas volt, kevesellte a szexet, fázott, hetek óta nem aludt eleget (…) arra vágyott, hogy elismerjék, hogy megbecsüljék, hogy így aztán ő is megbecsülhesse magát.” (120-121. o.)

„…egy templomba betévedve Anish Kapoor Ascension című munkájában gyönyörködnek. Ez is Szilasi ajándéka a városnak, éppen, mint a harmadik híd: tudtommal Kapoor elemelkedést, felemelkedést bemutató művét nem állították ki Szegeden.” (Szűcs Teri) Anish Kapoor: Ascension (Felemelkedés, Elemelkedés, Mennybemenetel), 2011 http://www.mymodernmet.com/profile s/blogs/list/tag/anish+kapoor

Annapurna, 1953 A Himalája egyik hegytömbje Közép-Nepálban. Szűkebb értelemben a vonulat legmagasabb csúcsa, a Föld 10. legmagasabb csúcsa (8091 m). A nyolcezresek közül ezt mászták meg először, 1950-ben. A lavina miatt veszélyes hegy: a csúcstámadók 1/3-a hal meg. Annapurna szanszkrit szó, az aratás istennője. http:http://images.summitpost.or g/original/728600.JPG//images.su mmitpost.org/original/728600.JPG

Kapcsolatok