SZILASI LÁSZLÓ: AMÍG MÁSOKKAL VOLTUNK 2016

Az előadások a következő témára: "SZILASI LÁSZLÓ: AMÍG MÁSOKKAL VOLTUNK 2016"— Előadás másolata:

1 SZILASI LÁSZLÓ: AMÍG MÁSOKKAL VOLTUNK 2016
PETHŐNÉ NAGY CSILLA 2017

2 A szerzőről Szilasi László ( )A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Régi Magyar Irodalom Tanszékének docense, irodalomtörténész, kritikus, esszéíró, író. 1964. január 1-én született Békéscsabán. 1989-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, magyar – régi magyar – összehasonlító irodalomtudomány szakon. 1989 és 1999 között a Pompeji című irodalmi lap szerkesztője volt. A szegedi deKON-csoport alapító tagja (programszerűen fellépő, új, nemzedéki és közvetítő jellegű kritikai-értekezői csoport konferenciákkal és egy sorszámmal futó könyvsorozattal). Kutatási területei: régi magyar költészettörténet, XIX. századi magyar regény – Jókai Mór, kortárs magyar próza. Oktatási területei: régi magyar irodalom, kortárs irodalom, kreatív írás

3 Az életműről Esszék, tanulmányok, kritikák
Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét, JAK–Pesti Szalon, 1994. Lassú olvasás [Hárs Endrével közösen], Ictus /JATE, 1996. A Kopereczky-effektus, Jelenkor Kiadó, 2000. A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris–Pompeji, 2000. A sas és az apró madarak – Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Balassi Kiadó, 2008.  Szépirodalmi művek Kész regény [Németh Gáborral közösen], Filum, 2000. Szentek hárfája, regény, Magvető Kiadó, 2010. A harmadik híd, regény, Magvető Kiadó, 2014. Amíg másokkal voltunk, Magvető Kiadó, 2016.

4 Díjak, elismerések Széchenyi professzor ösztöndíj (1999-2002)
Rotary irodalmi díj (2010) József Attila-díj (2012) Déry Tibor-díj (2013) Mészöly Miklós-díj (2015) Szörényi László irodalomtörténész átadja a Mészöly Miklós-díjat Szilasi Lászlónak Szekszárdon

5 Szentek hárfája, 2010 „A szerző  emlékezete szerint 2005 karácsonyán kapott családjától ajándékba egy igen szép képes albumot a régi Békéscsabáról (Árpádharagos). Békéscsaba soknyelvű és kultúrájú  környezete, izgalmas és sokszor bosszantó építészeti remekművei, a gyermekkor, diákemlékek, a viharsarok 56-os eseményei, a nagyszülők és szülők (el)hallgatásai, a sokszor tragikus, néha szép szlovák-magyar együttélés – s talán egy ténylegesen megtörtént gyilkosság – adhatták azt a „lökést”, hogy írni kell róla. Ez megfogalmazódik magában a regényben is: „Ami téged személyesen érdekel benne, azt kell előásnod, azt kell megcsinálnod, mást úgyse tudsz” – kezdi kutatásait szülővárosában a frissen végzett bölcsész, Kanetti Norbert, 1989 forró nyarán.” (Fekete Ilona) laszlo-szentek-harfaja-cimu-regenyenek-szegedi#sthash.THFIoP48.dpuf

6 A harmadik híd, 2014 „A regény olyan világot próbál megismertetni az olvasóval, amely – annak ellenére, hogy nap mint nap érintkezünk vele – szinte teljes mértékben ismeretlen és közönyös számunkra. A hajléktalanság, a középosztály számára kényelmetlen és megvetendő világa tárul elénk, a maga már-már félelmetes valóságával. Szilasi regénye azonban több mint egyszerű valóságábrázolás, a hajléktalanok világának bemutatása: Szilasi egyszerre kérdez, és választ is próbál keresni önnön kérdésére. A regény lapjairól kirajzolódó kérdés: mi tartja még életben ezeket az embereket?, miért nem halnak meg?, talán nem is olyan könnyen megválaszolható.” (Béres Norbert) Szilasi-L%C3%A1szl%C3%B3-A-harmadik-h%C3%ADd-c- reg%C3%A9ny%C3%A9r%C5%91l/2896/

7 Amíg másokkal voltunk, 2016 „A három kisregény három magyar írót, három pillanatot mutat meg. Babits, Jókai, Bessenyei. Mások rájuk irányuló és maguk önmagukra irányuló tekintete találkozik. A készülődés pillanatai, de nem tudni, hogy mi készül; időt töltenek a mély énnel. Épül, amiből később építkezni fognak. Mindegyikük története alakulástörténet, azon életszakaszok látlelete, amikor még nem dőlt el, hogy merre ível a pályájuk. Ha olvassuk őket, előttünk fog eldőlni. Babits az Isteni színjáték fordítására készül, latintanár Szegeden, Jókai fiatal, de neve már nem ismeretlen az országban, a forradalom halálát gyászolja, Bessenyei túl van a bécsi, csillogó éveken, testőr volt Mária Terézia mellett, de nem mondta el, nem írta meg, amit akar. Az elbeszélők a magányból szólnak, sűrűn, a tárgyi és a természeti világot részletezve. Bessenyei felolvas, Jókai emlékezik, Babits mereng. Babits és Bessenyei a távlatból, sok év elteltével néz vissza korai éveire, Jókai csak rövid idő, egy-másfél év elmúltával készít számvetést.” (Mészáros Gábor)

8 A könyv borítójának grafikája Gilbert Austin retorika könyvének (1806) illusztrációit használja fel.
A borítógrafika „az emberközpontú világegyetem szimbóluma lehetne. Ez a perspektíva köszön vissza a kisregényekben, amelyek hősei, Mihály, Móric és György szüntelen önnön helyüket próbálják pozícionálni a világban, hogy megtalálják a nekik rendelt középpontot.” (Laik Eszter)

9 Három kisregény [A rekonstrukciós város] (HASONLATOK)
[1930. április 6.] [Első félév, 1906 ősze] [Második félév, 1907 tavasza] [Nyár, 1907] [Harmadik félév, 1907 ősze] [Negyedik félév, 1908 tavasza] [Temetési dicséret] (MITOLÓGIA) [1850 nyara] [Tardona, 1949] [Erdély, 1849] [Ballet d’action] (BETOLDÁSOK) [1806. november vége] [Bécs, ] [Bercel, ] [Pusztakovácsi, ]

10 A görög eredetű szó három táblából szerkesztett, összecsukható szárnyas oltárt jelent a művészettörténetben. A kifejezést hármas kapura is alkalmazzák. A paleográfia (régi kéziratok és írott emlékek megfejtésével foglalkozó tudományág) így nevezi a három részből álló, összefűzött viaszos falapokból készített írófelületet is. Bár a három kisregény önállóan is olvasható, együtt olvasva valóban számos új jelentés, összefüggés, kapcsolat kirajzolódik. Triptichon Osztrák festő: Mária halála, triptichon, 1440 körül. Az oltár középső képe Mária halálát ábrázolja, a belső szárnyakon négy passiójelenet, a külső szárnyoldalakon az angyali üdvözlet jelenik meg. Francis Bacon ír származású brit festőművész triptichonja (1969), mely barátját és művésztársát, Lucian Freudot egy széken ülve ábrázolja különböző szemszögből: mindkét oldalról és szemből.

11 Szeged, a „rekonstrukciós város”
1879. A szegedi nagy árvíz

12 Babits, Juhász Gyula és Kosztolányi Szegeden, a Tisza partján

13 Szekszárd, Kelemen-ház (Babits szülőháza);
a szekszárdi szőlőhegy és a Fogarasi-havasok

14 Hegeso síremléke az i. e. 4. század utolsó harmadában készült nagyszámú domborműves halotti sztélé egyike. Az i. e. 410 körül készült sztélé architrávján (a kőlap tetején) a Hegeso Proxeno név olvasható. Babits első verseskötetében , a Levelek Iris koszorújából címűben szerepel a Hegeso sírja című vers, melynek beszélője szemlélő-befogadó szerepből lép be képzeletben a magát ékítő fiatal nő „vőlegényének” szerepébe.

15 A Csetátye Mare Vöröspataknál.
Tardona A Csetátye Mare Vöröspataknál. Jókai 1849-ben követte a menekülő kormányt Debrecenbe, Szegedre majd Aradra. De első erdélyi útjára csak 1853 tavaszán került sor!

16 Keiss Károly: Átkelés a Stureci-hágón (Branyiszkó)
Than Mór: Buda ostroma, május Mór Hegedűs László: Petőfi halála

17 Tiszabercel, Bessenyei György szülőháza
Pusztakovácsi, ma: Bakonszeg. Itt élt Bessenyei György 1785-től haláláig. Bessenyei György (1746/47?-1811)

18 „Nem emlékezett már, milyen volt hazajönnie. Ő maga sem emlékezett
„Nem emlékezett már, milyen volt hazajönnie. Ő maga sem emlékezett. De volt egy másik énje, a mély énje, így nevezte el, az az én emlékezett. Mert úgy találta, hogy ha a többiektől meg a többiekről tudó énjétől elvonatkoztat, akkor a saját buta betűiben néha megtalálhatja azt a mély, sűrű, hallgatag ént, aki mindig türelmesen kivárta, amíg ő másokkal volt. Kivárta, amíg ő Patakon, Bécsben, Itáliában, Bercelen, Kovácsiban, Váradon és Debrecenben járt, kivárta türelmesen a mocskos kurvákat és a Teréziákat, kivárta a testvéreket meg az ellenségeket, de kivárta még Annát is, és amikor újra együtt lehettek, éjszaka, esténként vagy éppen reggelente, írtak néha valamennyit. Kicsi, csúnya ember ez az én, talán nem is mindig férfi. Semmiképpen sem olyan, mint a látható ember. Papírra vetette a szavait, néha nem is értette. De az a hang tudja, hogy neki milyen volt hazajönnie. Az a türelmes én, az a csendes, erős hang, aki csak a könyveiben beszél. Kinyomtatta, elmentette a pálosokhoz meg a kollégiumba mindet. Megmaradtak, akár a földjei. Hatalmas mezők. Szétfésült királyi hajzat. Sok ezer oldal. Ha odamész, elolvashatod.” (284. o.)

19 Interjú a szerzővel A készülődésre szükség van. Sirbik Attila beszélgetése Szilasi Lászlóval Amíg másokkal voltunk című regénye kapcsán: [ ]

20 Kritikák, recenziók Füzi Izabella: Babits és a korai (magyar) mozi. a-korai-magyar-mozi/ [ ] Fazekas Zsuzsa: Érzékeny férfiak kalandozásai a periférián – Szilasi László új könyvéről. konyverol/ [ ] Kránicz Bence: A verse is jó, hogy a fene enné meg. feltekenyseget-amig-masokkal-voltunk-szilasi-laszlo-jokai-mor.html [ ] Bak Róbert: Szilasi László Amíg másokkal voltunk. amig-masokkal-voltunk [ ] Sántha József: A vágy titokzatos tárgyai. [ ] Urbán Csilla: Ha Babits szoronghatott, nekünk is szabad. ha-babits-szoronghatott-nekunk-is-szabad [ ] Laik Eszter: A nagyság küszöbén. kuszoben [ ] Mészáros Gábor: Mit számít, ki beszél? [ ]

21 Videofelvételek A Magvető Kiadó kötetbemutatója: Szilasi László Amíg másokkal voltunk. Moderátor: Turi Tímea október [ ] Aegon Művészeti Díj – Íróportrék 3. Szilasi László: Amíg másokkal voltunk / /?type=2&theate rhttps:// / /?type=2&theat er [ ]