Európai és magyar nemzetközi kollíziós magánjog – A szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyok Dr. Glavanits Judit 2012/13. őszi félév

Tananyag Kötelező tananyag: Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. HVG ORAC 2011. Róma II. rendelet (864/2007/EK rendelet) 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról További ajánlott irodalom: Palásti G. – Vörös I. (szerk) Európai kollíziós kötelmi jog. Krim Bt, 2009. Czigler Dezső Tamás: A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog meghatározása az Európai Közösségben: a Róma II. rendelet szabályai. Külgazdaság, 2008/9-10. szám

Szerződésen kívül okozott károk Kártérítési jogok közötti különbözőségek (vö. Boys vs. Chaplin jogeset)  forum shopping Lex loci delicti commissi: a károkozó tevékenység helyén és idején irányadó jog Lex loci damni: a kár bekövetkeztének a helye Lex bandi: kivételként, lajstromozott járművek államterületen kívüli károkozása: lobogó joga Lex fori stb.

Róma II. hatálya Területi: Összes tagállam, kivéve Dánia  a tagállamok közül egyetlen kivételként  az Amszterdami Szerződésben az EKSz IV. címéhez kapcsolódóan rögzített fenntartásainak köszönhetően nem vesz részt a Rendelet alkalmazásában, bíróságai a Római Egyezmény alapján járnak el a jövőben is Időbeli: A Rendelet alkalmazandó: 2009. január 11-től olyan károkozó események tekintetében, melyek a hatálybalépését követően következtek-következnek be. Egyetemes alkalmazás: R.II. 3. cikk „Az e rendelet által meghatározott jogot akkor is alkalmazni kell, ha e jog nem egy tagállam joga.”

Róma II. tárgyi hatálya R. II. 2. cikk a polgári és kereskedelmi ügyek területét érintő, olyan szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához kapcsolódnak A kár magában foglalja a jogellenes károkozásból, a jogalap nélküli gazdagodásból, a megbízás nélküli ügyvitelből vagy a culpa in contrahendóból származó valamennyi következményt (felmerült kár, elmaradt haszon…) A valószínűleg felmerülő károkozó eseményekre, és a valószínűleg bekövetkező kárra is vonatkozik.

Róma II. tárgyi hatálya alóli kivételek az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, az állami közhatalom gyakorlása során megtett intézkedésekkel és elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos állami felelősségre (acta iure imperii); a családi kapcsolatokból és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból – beleértve a tartási kötelezettséget is – eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok Házassági vagyonjog Öröklés Váltó, csekk, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek

Róma II. tárgyi hatálya alóli kivételek Folyt… a társasági jogból, valamint más jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jogból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok, az önkéntesen létrehozott célvagyon („trust”) kötelezettségvállalói, vagyonkezelői és kedvezményezettjei közötti kapcsolatból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok; az atomkárokból származó szerződésen kívüli kötelmek, a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó hírnév – megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok, eljárási kérdések (pl. bizonyítás)

Róma II. szabályozási szerkezete Felek jogválasztása Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog Általános szabály Speciális szabályok Termékfelelősség A tisztességtelen versenyre és a verseny korlátozására alkalmazandó jog meghatározása A környezetkárosításból eredő károk A szellemi tulajdonok megsértéséből eredő igény A szervezett fellépés Külön szabályozott területek A jogalap nélküli gazdagodás és megbízás nélküli ügyvitel A szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő károk (culpa in contrahendo) Kötelezően alkalmazandó szabályok és közrend

Jogválasztás a Róma II. alapján A jogválasztás lehet kifejezett, vagy hallgatólagos Főszabály: a felek a kár bekövetkezése után megválaszthatják a kötelmi viszonyukra alkalmazandó jogot Speciális norma: ha valamennyi fél kereskedelmi tevékenysége körében jár el, jogválasztásra a kárt okozó esemény bekövetkeztét megelőzően is lehetőség van (B2B szektor, gyakori az előzetes jogválasztás) Kizáró szabály: versenyjogi cselekményekből és szellemi tulajdonok megsértéséből eredő kötelmi viszonyokra nézve még a kár beállta után is kizárt a jogválasztás

Róma II. általános szabálya Jogellenes károkozás: Jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony:  azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik (lex loci damni) függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be. Távolsági deliktumok? (ld. határon átlőtt golyó) 

Róma II. általános szabálya Jogellenes károkozás: Távolsági deliktumok? (ld. határon átlőtt golyó) Rendelet (17) preambulumbekezdés: az alkalmazandó jogot a kár bekövetkezésének helye szerint kell meghatározni, függetlenül attól, hogy annak közvetett következményei mely országban vagy országokban jelenhetnek meg.  Pl. személyi sérülés esetén a kár bekövetkezésének helye szerinti ország az, ahol a sérülést elszenvedték, függetlenül attól, hogy az elhúzódó kórházi kezeléssel járó költségeket az illetető saját hazájában fizeti, egy másik államban nem képes a munkáját végezni stb. Szétterjedő deliktumok?  „fel kell darabolni” a jogviszonyt és a különböző következmények tekintetében az érintett állam joga alkalmazandó

Róma II. általános szabálya Jogellenes károkozás: A károsult és a kárt okozó közös szokásos tartózkodási helyének figyelembevétele: amennyiben a kárt okozó személy és a károsult szokásos tartózkodási helye ugyanabban az államban található, a károkozásra alkalmazandó jog megállapítására ezen állam jogát kell alapul venni Értelmező rendelkezések között: 23. cikk: szokásos tartózkodási hely: Társaságok, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek szokásos tartózkodási helye: a központi ügyvezetés helye Üzletvitele keretében eljáró személy esetén a gazdasági tevékenység székhelye Fióktelepek, képviseletek, telephelyek szokásos tartózkodási helye: azok tényleges helye

Róma II. általános szabálya Jogellenes károkozás: Kivétel: a károkozás szorosabb kapcsolata egy másik állammal Amennyiben az eset körülményei alapján a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy eltérő államhoz, akkor ezen másik állam joga szerint kell eljárni Pl. ha a felek között korábban a károkozáshoz kötődően szerződéses kapcsolat jött létre „szorosabb kapcsolat”?  nem világos, gyakorlatban alakul majd, de visszaélésre is alapot adhat túl tág értelmezés esetén

Róma II. speciális szabályai A termékfelelősségre alkalmazandó jog meghatározása Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről Ennek ellenére vannak különbségek a tagállamok jogában  indokolt az alkalmazandó jog Rendelet általi meghatározása Alkalmazandó jog meghatározása  1. A termék által okozott kárra azon állam jogát kell alkalmazni, amelyben a károsult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, amennyiben ott a terméket forgalomba hozták

Róma II. speciális szabályai A termékfelelősségre alkalmazandó jog meghatározása Alkalmazandó jog meghatározása  2. Ha a károsult szokásos tartózkodási helyén nem hozták forgalomba  amelyben beszerezték, amennyiben ebben az államban forgalomba hozták 3. Amennyiben ebben az államban sem hozták forgalomba  amelyben a kár bekövetkezett, ha ez utóbbi államban forgalomba hozták 4. Ha a felelősnek tekintett személy nem láthatta előre ésszerűen a termék forgalombahozatalát, az alkalmazandó jog a felelősnek tekintett személy szokásos tartózkodási helyének joga lesz ( hogyan védi a forgalombahozatal körülményeiről mit sem tudó fogyasztót?)

Róma II. speciális szabályai A termékfelelősségre alkalmazandó jog meghatározása Ha sehol nem hozták forgalomba a terméket? Argumentum a maiore ad minus  a felelősnek tekinthető személy szokásos tartózkodási helye államának a jogát kell figyelembe venni Szorosabb kapcsolat elve: Amennyiben az eset körülményei alapján a jogellenes károkozás szorosabban kapcsolódik egy, a fentiektől eltérő államhoz, úgy ez utóbbi állam jogát kell alkalmazni

Róma II. speciális szabályai A tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmények A Rendelet alapvetően nem ad különös normát, csupán az általános szabályok pontosítja  azon állam jogát kell alkalmazni, amelyben a versenyviszonyok vagy a fogyasztók jogai sérültek vagy sérülhettek, Amennyiben a tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmények kizárólag a verseny egy résztvevőjének érdekeit sérti  a konkrét személyt ért kárra vonatkozó általános szabályok irányadók

Róma II. speciális szabályai A tisztességtelen versenyre és a verseny korlátozására alkalmazandó jog meghatározása Verseny korlátozásából eredő kötelmek  annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek piaca érintett, vagy érintve lehet. Ha a piac több államban is érintett, vagy érintve lehet, az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága a felperes kérelmére alkalmazhatja a saját jogát is, ha a versenykorlátozás a bíróság tagállamának piacát közvetlenül és jelentősen érinti   szétterjedő deliktumok esetén nem szükséges a különböző országokban beálló károkra alkalmazandó jog feldarabolása! Ha utóbbi esetben több alperes ellen irányul a kereset, a felperes akkor alapozhatja keresetét a bíróság helye szerinti jogra, ha a kereset alapjául szolgáló versenykorlátozás ezen állam piacát is közvetlenül és jelentősen érinti.

Róma II. speciális szabályai Környezetkárosításból eredő károk a környezeti károkból eredő személyeket vagy dolgokat ért károkkal kapcsolatos szerződésen kívüli kötelmi viszonyok esetén a károsult – választása szerint – követelését a kár bekövetkezésének helye szerint, vagy a kárt okozó esemény bekövetkezésének helye szerinti jogára is alapozhatja Az alternatív lehetőség célja: általános környezeti standardok betartása, a környezet védelme érdekében (favor naturae), illetve az alacsonyabb védettséget garantáló országok lakosainak a jogvédelme végett Fontos! A kárt okozó és a károsult fél közös lakóhelye, szorosabb kapcsolat itt nem releváns

Róma II. speciális szabályai Szellemi tulajdonok megsértéséből eredő igény Ld. az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886-os Berni és az ipari tulajdon oltalmáról szóló 1883-as Párizsi egyezmények  uniós szabályozás ezzel összhangban történt Szellemi tulajdon megsértéséből eredő igény:  annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben az oltalmat igényelték (lex loci protectionis) Kivétel: egységes közösségi oltalommal védett szellemi tulajdon (például közösségi védjegy vagy közösségi formatervezési minta) megsértése  Elsősorban az irányadó uniós jogi eszköz rendezi, A fennmaradó kérdésekre a jogsértés elkövetése helyének (lex loci delicti comissi) a jogát kell alkalmazni

Róma II. speciális szabályai Szervezett fellépés Eltérések a tagállami jogok között (ld. pl. sztrájkjog különbözőmodelljei stb.) A munkavállalóknak vagy munkáltatóknak, illetve az őket képviselő szervezetnek egy kilátásba helyezett vagy megvalósított szervezett fellépésével okozott károkból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a szervezett fellépésre sor fog kerülni vagy sor került Kivétel: ha a kárt okozó és a károsult szokásos tartózkodási helye megegyezik  ebben az esetben ez utóbbi állam joga alkalmazandó

Róma II. külön szabályozott területei A jogalap nélküli gazdagodás és megbízás nélküli ügyvitel Jogalap nélküli gazdagodás, illetve megbízás nélküli ügyvitel esetén a gazdagodással/ügyvitellel összefüggően esetlegesen fennálló más jogviszony – például szerződés, kárkötelem – jogát kell alkalmazni Amennyiben ilyen nem létezik  a felek közös szokásos tartózkodási helye Ennek hiányában  a gazdagodás bekövetkezésének/ügy ellátásának joga Ha a gazdagodás/ügyvitel nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy másik államhoz, abban az esetben az utóbbi állam jogát kell alkalmazni

Róma II. külön szabályozott területei A szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő károk (culpa in contrahendo) Csak a szerződéssel közvetlenül kapcsolatba hozható kötelmek tartoznak ide  a culpa in contrahendo tagállami szabályaitól eltérhet a Rendelet által használt fogalom Pl.: az eladó telephelyén a vevő megcsúszik egy banánhéjon  habár a vevő sérülése egyes tagállamokban minősíthető culpa in contrahendóként, a Rendelet esetében más a fogalom terjedelme  nem a külön szabályozás alá tartozna  az általános szabályok lennének alkalmazandók

Róma II. külön szabályozott területei A szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő károk (culpa in contrahendo) Alkalmazandó jog : azon állam joga, melyet a szerződésre egyébként alkalmazni kellett volna vagy amely alkalmazandó a szerződésre Ha nem határozható meg: azon ország joga, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy a károkozó esemény mely országban következett be, valamint függetlenül attól, hogy az említett esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban jelentkeztek; vagy amennyiben a felek szokásos tartózkodási helye a károkozó esemény bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, akkor ezen ország joga; vagy amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az a) és b) pontban említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország joga.

Kötelezően alkalmazandó szabályok és közrend Tagállami kógens szabályok: ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában valamennyi jelentős tényállási elem más államban található, mint amelynek jogát a felek választották, a felek jogválasztása ezen másik állam olyan jogszabályai rendelkezéseit nem sértheti, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni Uniós (belső piaci) kógens normák: ha valamennyi jelentős tényállási elem egy vagy több tagállamban található, a felek harmadik ország jogára vonatkozó megállapodása nem sértheti a közösségi jog kötelező rendelkezéseinek alkalmazását

Kötelezően alkalmazandó szabályok és közrend Imperatív szabályok: az eljáró bíróság államának joga szerinti kötelező rendelkezéseket a rendelet nem érinti, azoknak feltétlenül eleget kell tenni, attól függetlenül, hogy a rendelet melyik állam jogára utal Közrend: a rendelet alkalmazása megtagadható, amennyiben az az eljáró fórum közrendjébe (ordre public, public policy) ütközik. Pl.: külföldi jog alkalmazása esetén büntető kártérítés (exemplary damage) A rendelet a közrend tartalmának értelmezését a tagállamokra bízza

A magyar kódex szabályai

A Kódex szabályai Szubszidiárius viszony: A Kódex rendelkezéseit az az olyan szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendeletének hatálya nem terjed ki. Gyakorlati jelentősége elenyésző lesz Főszabály: A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. Kivételek: Ha ez a károsultra kedvezőbb, annak az államnak a jogát kell irányadónak tekinteni, amelynek területén a kár bekövetkezett

A Kódex szabályai Kivételek: Ha a károkozó és a károsult lakóhelye ugyanabban az államban van, ennek az államnak a jogát kell alkalmazni Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helye lajstromozott vízi vagy légi jármű, a károkozásra és annak következményeire - állami felségterületen kívül - annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű a jogsértés idején közlekedett Kiegészítő szabályok: Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyének joga szerint a felelősség feltétele a vétkesség, a vétőképesség fennállását akár a károkozó személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani. Arra nézve, hogy a károkozó magatartás közlekedési, vagy más biztonsági szabály megsértésével valósult-e meg, a károkozó magatartás helyének joga irányadó.