Támogató csoport demenciában szenvedő hozzátartozóikat gondozók számára P é k Győző*, Orb á nn é Gell é n Mariann**, Koszt á n é Hadh á zi T ü nde** DE BTK Pszichol ó giai Int é zet Szem é lyis é g- é s Klinikai Pszichol ó giai Tansz é k* Belv á rosi Gondoz ó Szolg á lat Demens Idősek Klubja, Debrecen** >>>>>> Nagy Sándor Telepi Gondozó Szolgálat Kandia Utcai Demens Idősek Klubja**

„ Altruizmus, önkéntesség, idősgondozás” SZIME Konferencia

„Megértem az ön zavart, rosszkedvű közönyét, amit a látványom kivált. Egy százassal csökkentheti lelkiismeret furdalását”

A segítés nyereségei altruista betegviselkedés=a jó közérzetű, kevesebb fájdalommal járó, kedvezőbb idejű túlélés. a reménytelennek tartott biológiai állapotú beteg esélyei javultak: Segítő aktivitás= immunstimuláció „A immunglobulin” szint magasabb a „T Helper” és „Natural Killer”-sejtek aktivitásnövekedése fokozott endorfin termelődés

McLelland professzor (1993) A segítő magatartás megfigyelésének, látványának és élményének kognitív és biológiai következményei

A kiégés (burnout) képszerű fogalom, amelyet eredetileg a technológiában használtak, és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le megszűnéséig (burned-out). (Ónody, 2001)

Deperszonalizáció (MBI)

Személyes hatékonyság csökkenése /MBI/

Emocionális kimerültség (MBI)

Barbócz Ilona : Dél-pesti Kórház Pék Győző :DE BTK Pszichológiai Intézet Holecz Anita: Berzsenyi Dániel Főiskola

A vizsgálati kör 2004 július az ÁNTSZ Városi Intézeteinél működő valamennyi Családvédelmi Szolgálat 144 a visszaérkezett kérdőívek: %- os válaszadási arány

A deperszonalizációt csökkenti az egy éven belüli szupervizió

Schmidbauer Az „erős bástya” mögött egy- „elhagyott gyermek sír” Agresszióit képtelen kinyilvánítani. A közelség-távolság, illetve függés-függetlenség terén sérült. Kerüli a kölcsönösséget,a szimmetrikus helyzeteket: védő és felemelő terapeutai helyzetre van szüksége

AD betegek Végül hazátlan férfiakká, és nőkké válnak, akiket az, amire a legjobban szükségük lenne, az identitásuk elhagyta…..

AD betegek Identitásvesztés

Alzheimer –kórban szenvedők bűntudat önmaga elutasítása zavar félelem annak hiánya, hogy ki is ő valójában…… Kapcsolataiban szeretetigénye és annak kielégítetlensége bizonytalanná teszi….

bűntudat önmaga elutasítása zavar félelem Bizonytalanság annak azonosításában, hogy hiánya, hogy ki is ő valójában a betegnek… Kapcsolataiban szeretetigénye és annak kielégítetlensége bizonytalanná teszi…. AD betegeket gondozó hozzátartozók

Jób 3:25

Családi stratégiák Tartós bentlakásos otthoni elhelyezés kezdeményezése Átmeneti gondozó ház, ápolási osztály mint áthidalás Házi segítségnyújtás, házi szakápolás igénybevétele Gondozó személy alkalmazása Forrás: Prof. Szabó Lajos

Primer gondozó családtag hosszú távú gondozó szerepben A gondozási feladatok szétterítése a gondozó családban A természetes segítők /rokonok, barátok, szomszédok/ részleges bevonása Önkéntesek igénybevétele Forrás: Prof. Szabó Lajos

Támogató csoport Debrecen Városi Szociális Szolgálat Belvárosi Gondozó Szolgálat Demens Idősek Klubja >>>>>> Nagy Sándor Telepi Gondozó Szolgálat Kandia Utcai Demens Idősek Klubja**

A pszichoterápia meghatározása Kritériumrendszerek együttese Gyors és átfogó változások Megismételhetetlenség

Támogató csoport a demens hozzátartozóikat gondozók számára Résztvevők: Hozzátartozók Nővérek Hallgatók Klinikus pszichológus Vezető gondozónő

Érzelmileg fontos fotók Személyes tárgyak Önéletrajz a hozzátartozó nevében Kedves emlékek összegyűjtése Relaxációs tréning Praktikus tanácsok Nehéz helyzetek Negatív érzelmek, tehermenesítés

A gondozó családtag identitásváltozásának folyamata Montgomery és Kosloski modellje Gondozói identitás családi szerepekből adódó identitásból (lány, feleség, férj) emelkedik ki

1.fázis Például: kezdődő dementálódás az anyánál kiváltja lányának fokozott gondoskodását… Itt még nincs gondozói identitásváltás, a lány még gondoskodó „családtag”

A második fázis a gondozási aktivitása már a „normális” szinten túl van, de még megtartja az eredeti családtag identitást a gondozott viszonylatában, amihez viszont már a gondozói szerep is kapcsolódik.

III. fázis A gondozási szükségletek már átlépik a normális családi kapcsolatok határait. a családtag szerep fölé kerekedik a gondozói szerep, ( „inkább ápolója vagyok demens, magatehetetlen anyámnak, mint a lánya”). >>>>>> asszisztencia elfogadása, vagy idősotthoni elhelyezés

Ezen a ponton már a IV. fázisba lép át a gondozó családtag az identitásváltozásban. A gondozó egyre többet foglakozik az idősotthoni elhelyezés lehetőségével.

V. szakasz a teljes gondozói identitás kialakulásának szakasza, a családtag szerep teljesen a háttérbe szorul, és a gondozott családtaggal való kapcsolatot már az ápolási aktivitás uralja („ Már csak az ápolója vagyok annak, aki az anyám volt valaha”).

>>>>>>>>>>> idősotthonban, elme-szociális otthonban történő elhelyezés……

Ezután válhat képessé a gondozó családtag visszavenni előző identitását, és elsődlegesen újra családtagként definiálni magát. Nagyon gyakran a II. fázisra jellemző identitás reláció alakul ki ismét.