Università degli Studi di Firenze - CISUECO Unità di Ricerca 'Studi interculturali e interdisciplinari italo-ungheresi e danubiani' Prof. Beatrice Tottossy – dr. Maurizio Ceccarelli „a múltat be kell vallani” nemzetközi tudományos konferencia Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Budapest, január Puccini és Budapest kapcsolattörténet kultúraközi perspektívából (irodalom-informatikai módszerrel)

A magyar sajtó története ( ) Molnár Ferenc (2006) A magyar fotográfia története ( ) Alkalmazott levéltári tudomány Tolnay hagyatékában (2003- ?) Primo Novecento

A kulturális összefüggések feltérképezése Puccini (az ember és a művész) és Budapest között (az egyik közép-európai kulturális örökségi központ; egy modern város, de ugyanakkor, a különleges euro-perifériai konzervatív tulajdonsága miatt, eredeti provinciális egyszerűséggel rendelkezik). 1. Puccini jelenléte Budapesten 2. Sajtó 3. Személyes és szakmai kapcsolatai 4. Alternatív források elemzése

Négy alkalom Budapesten (Manon Lescaut előadások) (privát látogatás társával Elvira Bonturi-val) (Madama Butterfly bemutatója) (La fanciulla del West bemutatója) A szerződések és a hivatalos levelezések (Ricordi kiadó és az Operaház között) elemzése alapján érthetővé vált, hogy az 1922-es utazása miért nem valósult meg.

Tartalom: 1.Az utazással és tartózkodással kapcsolatos információk, beleértve Puccini színházi aktivitását is 2.Hivatkozások az akkori sajtóra és a levelezésre 3.A kapcsolódó ikonográfia származási intézetek által engedélyezett didaktikai használata

Az es évek utáni germanizációt követően, az 1850-es években az illusztrált folyóirat angol modellje befolyásolja a magyar sajtót is, hatást gyakorolva a virágzó polgári kiadói tevékenységre. 1. Magyarország 1854 → Vasárnapi Újság A Vasárnapi újság az első folyóirat, melyben fényképet publikáltak, előzetes metszetkészítés nélkül. 2. Olaszország 1848 → Il Mondo Illustrato 1899 → La Domenica del Corriere ban csak Budapesten először publikálnak 1787 különböző újságot, ez 75%-al több mint 5 évvel azelőtt. 4. Budapesten (1906-ban) 39 napilapot adtak ki (ebből 9 német nyelvű), Berlinben 36-ot, Bécsben 24-et, Rómában 14-et, Madridban pedig 12-őt.

Tartalom: 1.Történelmi jegyzetek az kicédulázott újságról 2.A digitalizáláson keresztül összegyűjtött információk Puccini budapesti tartózkodásáról 3.A kapcsolódó ikonográfia származási intézetek által engedélyezett didaktikai használata

Puccininek budapesti tartózkodásai során volt lehetősége, hogy számos személyes és szakmai kapcsolatot kialakítson. A kutatásunk azt célozza meg, hogy bizonyítsuk ezen kapcsolatok (direkt és indirekt) objektív értékét. Puccini Lendvai Erwinnel, az egyetlen zeneszerző diákjával ( ) Puccini a Butterfly rendezőjével 1906-ban, Alszeghy Kálmánnal ( ) Puccini Környei Béla ( ) tenorral és Szamosi Elza ( ) szopránnal Fanciulla előadásán ben

Contenuti: 1.Életrajzi adatok 2.Hivatkozások a Puccinivel való kapcsolatokról a korszak sajtója, a dokumentációk és levelezés alapján 3.A kapcsolódó ikonográfia származási intézetek által engedélyezett didaktikai használata

Az újságok kicédulázásán és a levelezések tanulmányozásán kívül alternatív forrásokat használtunk hogy bizonyos epizódokat felderítsünk Puccini budapesti tartózkodásival kapcsolatban: 1. Az Operaház repertóriumai 2. Szerződések és levelezések az Operaház és a Ricordi kiadó között 3. Puccinivel kapcsolatos levelezések Habár a kutatás egyes részeit további feldolgozásra szorulnak, bizonyos esetekben lehetséges volt az eseményeket világosan rekonstruálni.

A Trittico előadáshoz kapcsolódó levelezések, és szerződések elemzése alapján és Puccini levelezéseinek tanulmányozásával együtt, megerősítést nyert egy nem megvalósult utazást Budapestre Habár Puccini (Schnabl-nak írt levél, október 11) nem szándékozott Budapestre utazni -inkább vadászni ment volna- a színház gazdasági helyzete miatt a vezetőség visszavonta a hivatalos meghívót (Wlassics a Clausetti –nek írt levél október 27) A premier 1922 áprilisában lett volna, de mivel a Ricordi kiadó nem egyezett bele, a következő szezon közepére (novemberre) halasztották el. A színház igényelte Puccini jelenlétét november 10 és 18 között. Végül az operát december 19-n mutatták be Clausetti-vel.

1.A Ricordi kiadó elutasítja a Trittico 1922 áprilisi előadását 2.A Trittico elhalasztása 1922 novemberére és Puccini meghívása 3.A színház gazdasági helyzete miattihivatalos meghívás visszavonása 4.Puccini utazásának meghiúsulása 5.Köszönetnyilvánító levél Puccininek és Clausetti-nek az Operaház kormánybiztosától, Wlassics-tól 6.Trittico szerződés

Puccini valóban kötődött Budapesthez. A levelezések és az akkori sajtó alapján kiemelik ezt a különleges kapcsolatot mind emberi, mind szakmai viszonylatban Puccini úgy érezte Budapesten megértik a művészetét, különösképpen azokban az években mikor Maher, színházi igazgató nem engedélyezte, hogy előadják a műveit Hofoperben Bécsben. Nem véletlen, hogy 1923 májusában feleségének Bécsből ezt írja: «Volt egy olyan ötlet, hogy Budapestre utazzunk, de úgy gondolom, hogy mégsem tudunk menni, pedig ott ünnepélyesen előkészítik a Tritticot nekem. Repülővel akartam menni, de Tonio nem akarta»

Buzinkay, G. A magyar sajtó története (Storia della stampa ungherese), Ráció, Budapest Voit K., A budapesti sajtó adattára (Repertorio della stampa di Budapest ), Argumentum, Budapest Dezsényi, B., Nemes, Gy. A magyar sajtó 250 éve (250 anni della stampa ungherese), Művelt Nép, Budapest Carteggi Gara E. (a cura di), Carteggi pucciniani, Ricordi, Milano 1958 Marchetti A. (a cura di), Puccini com'era, Curci, Milano 1973 Pintorno G. (a cura di), Puccini: 276 lettere inedite. Il fondo dell'Accademia d'Arte a Montecatini Terme, Nuove Edizioni, Milano 1974 Monografie di autori ungheresi Fajth T., Giacomo Puccini, Kossuth, Budapest 1958 Fajth T., Nádor T., Puccini, Gondolat, Budapest 1977 Falk G., A női szív nagy ismerője. Puccini élete, művészete és művei, [Griff], Budapest 1942 Meszlényi R., Puccini, az ember, az alkotó és életműve, Rozsavölgyi, Budapest 1942 Nádor T., Giacomo Puccini életének krónikája, Zeneműkiadó, Budapest 1974 Monografie e biografie Amy D., Giacomo Puccini: L'homme et son oeuvre, Éditions Seghers, Paris 1970 Ashbrook W., The operas of Puccini, Cassell & Company Ltd, London 1969 Bottero, Amelia, Le donne di Puccini, Maria Pacini Fazzi, Lucca 1984 Budden, Julian, Puccini, His life and works, Oxford University Press, Oxford 2002 Carner M., Puccini, Duckworth, London 1974 Carner M., Giacomo Puccini. Biografia critica, Il saggiatore, Milano 1961 Casini C., Giacomo Puccini, UTET, Torino 1978 Giraldi M., Puccini, Newton Compton, Roma 1989 Krause E., Puccini. Beschreibung eines Welterfolges, Deutscher Verlag für Musik, Leipzig 1985 Magri G., Puccini. Lucca-Budapest andata e ritorno, Maria Pacini Fazzi Editore, Lucca 1999 Marggraf W., Giacomo Puccini, Philipp Reclam Verlag, Leipzig 1977 Musco G., Musica e teatro in Giacomo Puccini, Calosci, Cortona Sartori C., Puccini, Nuova Accademia, Milano, 1958 Siciliano E., Puccini, Rizzoli, Milano 1976 Specht R., Giacomo Puccini. The man his life his work, Greenwood Press, Westport 1970 Torrefranca F., Giacomo Puccini e l'opera internazionale, Fratelli Bocca, Torino 1912

[Borsszem Jankó, ]