Világgazdaság az ezredfordulón

Mi a világgazdaság? a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összes- sége kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem meg- indulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század)‏ a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamato- san változik, gazdagodik:

Mi a világgazdaság? - földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba - tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik

A világgazdasági fejlődés politikai keretfeltételei a világgazdaság fejlődésére politikai illetve nem gazdasá- gi tényezők is hatnak: - kockázatok - bizonytalanságok - előre nem látható események (pl.: term-i katasztrófák) hatásuk az esetek többségében rövid távú és a pénz- és tőkepiacokon érvényesül

A világgazdaság fejlődési irányai A világtermelés volumene vásárlóerő-paritáson 70,2 ezer milliárd USD (2009)‏ A világgazdasági növekedés üteme az utóbbi 20 évben gyorsult: - 1988-1997: 3,4% - 1998-2006: 4,2% de: az utóbbi években a növekedés üteme lassul 2007: 3,9% 2008: 1,9% 2009: -2,2% (becslés), 2010: 2,4 (előrejelzés)

A világgazdaság fejlődési irányai földrajzi bázisa kiszélesedett - hordozói: - az ázsiai gyorsan iparosodó vagy felzárkózó országok - az OPEC-országok illetve a nem OPEC-tag kőolajter- melők de: világgazdasági növekedés ütemét és jellegét első- sorban az Egyesült Államok alakítja

A világgazdaság fejlődési irányai Világgazdasági blokkok USA, EU, Japán (részesedésük a világtermelésben 2009- ben 20,6%, 20,2%, illetve 5,8%) de: Kína, India, Oroszország, Brazília gyors gazdasági növekedése árnyalja ezt a megközelítést Világkereskedelem a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereskede- lem kétszer olyan gyorsan bővült, mint a világtermelés: 1988-1997: 7% 1998-2006: 6,6%, 2009-ben még 12%-os visszaesés 2008-hoz képest, de a II. negyedévtől lassú növekedés

A világgazdaság fejlődési irányai Műszaki fejlesztési hajtóerők a K+F kiadásoknak szerepe van a gazdasági növekedés- ben (USA-ban a GDP 3%-a, EU-ban 2%-a)‏ az információs-kommunikációs technológiák terjedése → USA: egyes szektorok termelékenysége jelentősen nő → fejlődő országok: egyes feltételek hiányoznak, ezért a termelékenységi előnyök lassabban jelentkeznek A fejlett és fejlődő országok közötti termelékenységi különb- ség növekedhet.

A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások (2007, a GDP %-ában)

A világgazdaság fejlődési irányai Főbb termékpiacok Kőolaj kizárólag a kereslet és a kínálat trendjeiből nem lehet le- vezetni az áralakulást (pszichológiai, politikai, katonai té- nyezők) Egyéb nyersanyagok (fémek, kohászati és mgazd-i termékek) 1988-1997: 0,6%-os, 1998-2006: 11%-os áremelkedés az áremelkedés hajtóereje - a növekvő kínai kereslet - a dollár főbb devizákkal szembeni gyengülése (2002-)‏ - az alacsony kamatlábak

A világgazdaság fejlődési irányai 2007-2008: még intenzívebb növekedés A válság hatására összeomlanak a nyersanyagárak: 2009 márciusában kezdtek újra emelkedni

A világgazdaság fejlődési irányai Fogyasztási cikkek túlkínálat → árcsökkenés a vállalatok kitelepülése a fejlett országokból (Kína, India)‏ Nemzetközi pénz- és tőkepiacok jelentőségük növekszik az amerikai dollár kulcsszerepe (de: az euró részesedé- se növekszik a nk-i devizatartalékokban és az állampa- pír-piacon)‏

A világgazdaság fejlődési irányai Külföldi működőtőke-forgalom a külkereskedelem mellett a világgazdasági növekedés leglényegesebb motorja: - a határokon átnyúló fúziók a fejlett országokban - a gyorsan iparosodó távol-keleti országokba irányuló tő- kebeáramlás erős a külföldi működőtőke-beruházásokért folyó verseny (növeli a GDP-t és a termelékenység növekedési ütemét)

Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban

A gazdasági globalizáció értelmezése a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata - a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egy- re sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek - az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitá- sa fokozódik ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transz- nacionális jellegűvé válása

A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok termelési folyamat a termelési tényezők újratermelődése a fogyasztás információáramlás pénzügyi folyamatok

A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai nemzetközi tulajdonviszonyok a globális jövedelemelosztás viszonyai → a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik → egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

A globalizáció fő mozgatóerői a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála” a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: glo- bális üzletpolitikát folytatnak a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (keres- kedelem, tőkeforgalom) a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása

A globalizációs folyamat hatásai sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt)‏ növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaság- ra → a kormányzati politika hatásköre csökken új lehetőségek egyes országok fejlődése számára az általános emberi jogok globalizálódása a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai 1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája - a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szol- gáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban - a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcso- latok szélesítése - áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai 3. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái finanszírozási függőség nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái - a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között - leküzdése: hosszú és nehéz folyamat (oktatás fejlesztése)

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai 5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete - a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás

Néhány ajánlott weboldal World EconomicOutlook - IMF http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2008/01/pdf/text. pdf Global Economic Prospects - Világbank http://siteresources.worldbank.org/INTGEP2009/Resourc es/10363_WebPDF-w47.pdf World Economic Situation and Prospects – ENSZ http://www.un.org/esa/policy/wess/wesp2010files/wesp2 010pr.pdf