Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai

A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a fasiszta államot jellemezték így, de a szó ekkor még csak az erős állami hatalomra utalt. Egy Amendola nevű baloldali teoretikus használta először a kifejezést az éledő fasizmus kapcsán. A kifejezést csak a XX. századi diktatúrákra használjuk! 2 államot tekintünk a totalitárius rendszer tipikus példájának: ­ a német nácizmust ­ a sztálini szovjet rendszert A totalitarizmus elmélet A totalitarizmus-elmélet a konzervativizmus és a liberalizmus összefolyásánál keletkezik. Helyesebb inkább totalitarizmus elméletekről beszélni, hiszen amelyet modern totaliarianizmus - elméletként tartunk számon, hosszabb fejlődés eredményeként jött létre.

Befolyási övezet A balkáni országokban gyorsan végbement a hatalomátvétel. Jugoszláviában az országot felszabadító partizánok eleve kommunista irányítás alatt álltak. A többi országban ezek a törekvések nagyobb ellenállásba ütköztek. Különösen így volt ez Lengyelországban és Magyarországon. A kommunisták szovjet támogatással félreállították a polgári pártok képviselőit: megfélemlítették, bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették őket re a szovjet befolyási övezet minden országában befejeződött a sztálinista diktatúra kiépítése.

Vasfüggöny A vasfüggöny Európa hidgeháborús kettéosztottságának politikai metafórája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.

Marshall terv június 5-én hirdette meg a Harvard Egyetemen tartott beszédében George C. Marshall amerikai külügyminiszter a róla elnevezett gazdasági programot, a világháború után romokban heverő Európát talpra állító Marshall-tervet.

Hidegháború Hidegháborúnak nevezzük a világtörténelem 1945-től 1989-ig terjedő szakaszát, melyet az akkori két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása és rivalizálása jellemzett. A II. világháború alatt a fasizmus elleni közös fellépésük és győzelmük után ideológiai ellentétek miatt szembekerült két politikai tömb ellentétei vezettek a vasfüggöny kialakulásához – ez elszeparálta a keleti kommunista és a nyugati demokratikus európai területeket egymástól. Az USA és a Szovjetunió közti rivalizálás sohasem közvetlenül a két hatalom között, hanem közvetett módon a világban fellépő kisebb helyi konfliktusokon keresztül zajlott. Valódi háborúról tehát nem beszélhetünk, sokkal inkább kis összetűzések sorozatáról, melyekben az egyik szuperhatalom az egyik, míg a másik a másik harcoló felelt támogatta.

Berlini fal A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet Berlin és az NDK területén.