(1883, SZEKSZÁRD – 1941, BUDAPEST) BABITS MIHÁLY (1883, SZEKSZÁRD – 1941, BUDAPEST)

JÓNÁS KÖNYVE Egy II. századi római katakombafestmény alapján készült fametszet

AJÁNLÁS

AZ I. RÉSZ KÉZIRATA

KELETKEZÉS - TÖRTÉNET A Jónás könyvének terve 1938-ban már a műtét előtt készen volt, de csak azt követően vetette papírra, méghozzá jókedvűen, a lehetőségekhez képest nevetve; (Illyés Gyula) Először a Nyugat 1938. szeptemberi számában jelenik meg. Történelmi háttere az Anschluss, Ausztria megszállása; Babits Magyarországot, Európát félti a pusztulástól;* …… * Beszélgető füzetében írja: „a próféta sorsa, a szellem sorsa, a világ hatalmasságaival szemben: lehet- e izgatóbb tárgy a mai költőnek?”

A MŰ KAPCSOLATA A BIBLIAI HAGYOMÁNNYAL Az elbeszélő költemény az ószövetségi kispróféták egyikének történetét mondja újra; Jónás próféta könyve i.e. 400-200 között keletkezett, a történeti Jónás az i.e. 8. században, Jeroboám király idején működött; Története eltér a többi próféta könyvétől, nem tipikus próféta- történet; Parabolaként azt a teológiai kérdést példázhatja, hogy részesülhetnek-e a pogányok is Isten kegyelmében? Mint példázat nem zárt szerkezetű; Babits műve a Károli – Bibliára támaszkodik; Néhány epikus mozzanat földuzzasztásától eltekintve legfőbb változtatása az, hogy míg a Bibliában Ninive népe megtér, addig nála ez a motívum elmarad;

MŰFAJA, SZERKEZETE, STÍLUSA ÉS BESZÉDMÓDJA Elbeszélő költemény; elbeszélő keretbe foglalt lírai önvallomás a költői küldetéstudatról; bibliai parafrázis; 4 számozott részből áll, ehhez kapcsolódik 1939-ben a Jónás imája; Stílusa, beszédmódja összetett, többrétegű: archaizáló, biblikus neologizmusok; emelkedett, ódai naturalista, profán; A különböző rétegek egymásba játszása groteszk, ironikus hatású;

NEMES NAGY ÁGNES: „…elképesztő ez a kényes hangnem magasztos és nevetséges között, amelynek rendkívüli kényességét, nehézségeit csak azért nem vesszük észre, mert a tökéletes egyensúlyozottság elfedi előlünk. Csak egy kicsivel idébb vagy odébb, és bukik az egész. Talán ezt lehetett legkevésbé várni Babitstól, a palástos költőtől, ezt az úgynevezett humort a Jónásban, a groteszket. (…) Kevés bonyolultabb hatású sor van például ennél: ‘S örüle Jónás módfelett a töknek.’ Nem lehet nem elmosolyodni rajta; kimondhatatlanul sokértelmű mosolyt vált ki az olvasóból, nevetést, amely hátborzongatás. És belenyugvás is, persze.”

IV. rész: Bosszúvágy és hiúság A MŰ NÉGY RÉSZE Jónás bűne: engedetlenség; Nem igaz, hogy nincs köze a világ bűnéhez; I.rész: A bűnös akarat A „szörny-lét belsejében” 3 fohász az Úrhoz; 1. önbizalom megrendülése; 2. hit ébredése; 3. elköteleződés; II. rész: A szenvedés Ninivében: 1. vásár; 2. színészek tere; 3. palota; A pusztában: „Lám, megcsúfoltak, Egek Alkotója” III. rész: A tévelygés Jónás istenkáromlásra ragadtatja magát; Tanítás a tök groteszk motívuma által; IV. rész: Bosszúvágy és hiúság

ELLENTÉTEK Jónás megszökik; Jónás feladatot kap az Úrtól; Isten megmenti; Ninivét az Úr nem pusztítja el; Jónás alakja komikus = groteszk; Jónás feladatot kap az Úrtól; Isten megbünteti; Jónás meggyőződik arról, hogy Ninivé-nek pusztulnia kell; Jónás alakja magasztos;

NEMES NAGY ÁGNES „Jónás az objektív költészet jellegzetes personája, mitikus figura. Ami rögtön szembeállítja minden eddigi próféta – alakkal (…), hogy ez szökött próféta, fülön- csípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan igehirdető. Meglóg, fogadkozik, duzzog, kifogásol, kételkedik. Ez kell nekünk, ez kell, mit is kezdenénk egy kételytelen hőssel? Egy botcsinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős.

Ott áll azon a keskeny sávon, a nagy, zúgó, ontológiai pátosz és a legköznapibb esendőség között. És persze éppen a tények dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú, szembetűnően alultáplált figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból. (Az is, az is ugyanakkor.)”

PROBLÉMAKÖRÖK A prófétaszerep kérdése Az igazság és annak recepciója J. menekülése a kötelesség elől- büntetés- kilátástalan léthelyzet- felelősség felismerése- vállalása; A prófécia teljesülését a jelenben várja- prófétai hitelesítés kudarca- ő csak egy a sok közül; Az igazság és annak recepciója J. félreértése: az igazságot azonosítja annak megvalósu-lásával; Az Úr: „A szó tiéd, a fegyver az enyém” – meghatározza a próféták feladatkörét; Pusztulás vagy megmaradás A teremtett világ erkölcsi rendjéből kilépő civilizáció megérett a pusztulásra; Az emberi kultúra évezredes értékei mégsem pusztulhatnak el;

NEMES NAGY ÁGNES „Jónás tehát ellen – hős, vagy majdnem az, a költő alteregói közt a legobjektívebb, legrealistább, legepikusabb, hal-bűzbe és glóriába mártva. (…) De én nem is csak a Jónás epikáját hangsúlyoznám, hanem a drámaiságát. A szerkezet-váz csupa ellentétből épül, valahogy mindig az történik, amit nem várunk. (…) kétségtelenül megvan benne a végzetdrámák építettsége, amelynek a végkifejlete mégis úgy üti fejbe az olvasót, mint az Oidipusz nézőjét az eleve tudott titok.

NEMES NAGY ÁGNES „… van azonban egy másik nagy-szereplő itt, az Isten- alak.(…) Voltaképpen az Isten-alak az aktív, a független változó, Jónás függő, a reagáló, bár hevesen reagáló. Mégsem tagadható viszonyukban a patriarkális elem; ószövetségien családias az, ahogyan Isten Jónással tárgyal, ahogy küldözi, inti, bünteti, oktatja. Beszélget vele, családfő a családtaggal (…) de Jónás többet tud a saját istenéről, mint az olvasó, s mihelyt meghallja felsőbb utasítását, pánikszerűen szedi nyakába a lábát és menekül.

JÓNÁS ÉS ISTEN VISZONYÁRÓL Tudja ő azt jól, mélységes-mély tapasztalataiból, hogy saját, választott istene kényszeríti majd a nem neki való szerepre, az hagyja cserben, az égeti le, annak van igaza. Érti és nem érti. Mi is így vagyunk vele, egütt -futunk, együtt - könyörgünk, együtt csapódunk be Jónással, értjük és nem értjük ezt a lelkiismeret – erkölcs – kényszer – Istent, akinek részei vagyunk, aki kegyetlen és jó, illetve nagyobb. Egy kisebb tudat egy nagyobb tudatban ez Jónás és Isten viszonya.”

A KÉT PÓLUS EGYSÉGE SZÖVEG MÖGÖTTI (AZ ÉN ÉS AZ ÉN-FELETTES VISZONYA) JÓNÁS ÚR A fegyver az enyém. Én cselekszem” Az igazság személytelen, a látomás fontos, nem a látó; Örök: „Van időm, én várhatok.” Türelem, építés, tevékeny huma-nizmus (a tök példázata); A megbocsátás, a mindenek fölötti szeretet, kegyelem; Újszövetségi erkölcs; Időtlen, egyetemes parancs; „A szó tiéd, Te csak prédikálj, Jónás, Helyesen ismeri fel az emberek vétkeit, de az ítélkezés nem az ő feladata; Eszköz csupán az Úr kezében, pótol-ható: „jönnek új Jónások”; Az apokalipszis (a pusztulás) rém-képét vetíti az emberek elé; Nem tud megbocsátani – átkot kiált, megtorlást, bosszút követel; Ószövetségi erkölcs (szemet sze-mért elve); A társadalom morálja;

BABITS HUMANIZMUSA A világégés előestéjén nem tagadja, hogy kora civilizációja megérett a pusztulásra. Ezt hirdeti Jónás; Ám fölismeri azt is, hogy az emberi kultúra és gondolkodástörténet nem zárulhat le a fölhalmozott értékek pusztulásával; Szent Ágostontól vett gondolat szerint azzal zárja Jónás történetét, hogy bűnt és erényt megítélni nem az ember dolga; a szétválasztás felelőssége Istené. Az ember felelőssége az értékek megőrzése;

JÓNÁS IMÁJA Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelző karókat gátakat. Óh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos útakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kinoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy mégvakabb és örök Cethal szájában végkép eltünök, a régi hangot s, szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy mig az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

JÓNÁS IMÁJA A lírai én E/1-ben Jónás alakja mögül beszél; A prófétaszerep személyessé tétele, értelmezése; Egyben ars poetica is: a költő médi-um, egy felső igazság közvetítője A lírai én E/1-ben Jónás alakja mögül beszél; A gazdához, azaz a teremtőhöz fohászkodik; 1- 6 sor: panasz a megszólalás ellehetetle- nülése miatt: „Hozzám már hűtlen lettek a szavak”; 7-26 sor: óhajtó, feltételes mód: a vállalt küldetést szeretné beteljesíteni; A szónoki könyörgés retorikai szabályai szerint érvel óhaja teljesítéséért; (inventió, exemplumok, dedukció);

IRODALOMJEGYZÉK Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 1999,86-87 o. Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001, 243-246 o. Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Magvető Kk., Bp.,1984 (digitalizálva: www.irodalmiakademia.hu, In: NNÁ: A magasság vágya), leolvasva: 2002. nov. 24; Babits Mihály (1883 – 1941), In www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=3, leolvasva: 2002.11.05; http://erettsegitetelekdiakoknak.blogspot.ro/2012/05/babits-mihaly- 1883-1941-irodalom, leolvasva: 2002. 11. 20; Gyula András: Babits Mihály élete és munkássága, In: http://www.doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=269 leolvasva:2002. 11. 18;

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! ISTENTŐL ÁLDOTT, BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST, BOLDOG KARÁCSONYT ÉS MINDENFÉLE JÓT HOZÓ, ÖRÖMTELI ÚJESZTENDŐT KÍVÁNOK MINDENKINEK! VISZONTLÁTÁSRA 2013 JANUÁR 9-ÉN! http://pocsveiler_ilona.0fees.net