Európa természetföldrajza szeminárium 2008.04.07.

Brit-szigetek Földrajzi helyzete, határai Kialakulása Prekambrium Paleozoikum kambrium: 5000 m vastag üledék (konglomerátum, homokkő, agyagpala) rakódott le Wales területén

Brit-szigetek ordovícium, szilur devon Kaledóniai tagok: Shetland-szigetek, Orkney-szigetek, Skócia, Cumberland, Észak-ír-hegyvidék, Észak-Walesi-hegyvidék devon erőteljes szárazföldi lepusztulás, „old red sandstone” „Régi Vörös Kontinens”

Brit-szigetek  karbon  perm Variszkuszi tagok: Dél-ír-hegyvidék, Dél-Wales, Cornwall-félsziget, Pennine Parallikus széntelepek: Dél-Wales, Skót-alföld  perm _ „new red sandstone”:Cornwall-félsziget, Északi-tenger alapzata

Brit-szigetek Mezozoikum Harmadidőszak Tengerelöntés- eocénig Atlanti-óceán északi medencéjének kinyílása vulkanizmus Harmadidőszak Tengeri üledékek akkumulálódtak az eocénig Visszaszorult a tenger (Londoni-, Hampshire-medence) Kéregmozgások hatására rögök emelkedtek ki, árkok süllyedtekKaledóniai-csatorna

Brit-szigetek Negyedidőszak Táblaperemek kipreparálódtak, a külső erők hatására kialakultak a kueszták. Vulkanizmus (Belső-Hebridák, Antrim-plató) Negyedidőszak Eljegesedés Riss Würm

Brit-szigetek tájai Shetland-szigetek Orkney-szigetek 100 szigetből áll gneisz alkotja főként erőteljesen lepusztult, partja erősen tagolt Orkney-szigetek 67 szigetből áll alapja kratogén, melyre devon homokkő települt Scapa Flow, medence

Brit-szigetek tájai Hebridák alapja kratogén Külső-Hebridák Prekambriumi ősmasszívum alapja (gneisz, pala) Erősen lekoptatott felszín, pusztuló partok, glaciális formakincs Belső-Hebridák fő kőzete harmadidőszaki bazalt (oszlopos elválású) Mull erupció maradványa

Brit-szigetek tájai Angol-sziget Skócia Csaknem a teljes terülte a Kaledóniai-orogeneis során jött létre Harmadidőszakban rögösödött, összetöredezett a terület Skót magasföld: harmadidőszakban kiemelkedett, keletre megbillent folyóvölgyekben gazdag, glaciális eróziós formakincs Kaledóniai-csatorna a harmadidőszakban jött létre bezökkenéssel Loch Ness

Brit-szigetek tájai Wales Grampian-hegység  Ben Nevis! Skót-alföld: kristályos alapot devon homokkő, és karbon üledékek fedik Dél-Skót-hegyvidék: kristályos, palás kőzetek alkotják, átlagoan 700-800m magas Tweed folyótól É-ra Uplands-hegyvidék, D-re Cheviot Hills Wales Észak-Walesi-hegyvidék (kaledóniai) Főleg palák, homokkövek alkotják Dél-Walesi-hegyvidék (variszkuszi) K-Ny csapásirányú, karbon mészkő, palaréteg alkotja, devon homokkőréteg

Brit-szigetek tájai Anglia Cumberland- ”Angol-Svájc” !!! Pennine Szilur palákra bazaltsapka került Legmagasabb pontja Scafell Pikes 978 m Tavakban gazdagLake District Man-sziget, leszakadt kaledóniai rög Pennine Legintenzívebb időszaka az alsó-karbonban volt Tönkösödött, harmadidőszakban kiemelkedett Aszimmetrikus: É-i része magasabb, D-i rész: alacsonyabb Erősen összetöredezett

Brit-szigetek tájai Cornwall-félsziget Angol-alföld Armorikai, a harmadidőszakban kevésbé emelkedett ki Néhány kőbörc emelkedik ki: Dartmoor (gránit), Exmoor (kvarcit) Land’s End Scilly-sziget (Ón) Angol-alföld Perm, triász rétegekre glaciális akkumuláciős üledék rakódott

Brit-szigetek tájai Északkelet-Angol-alföld Karbon széntelepek Közép-Angol-alföld (Triász tábla) Lepusztult síkság Alsó-triász: tarkahomokkő Felső-triász: keuper-, márga-, homokkő-rétegek Északnyugat-Angol-alföld Legkiegyenlítettebb Glaciális üledékek borítják

Brit-szigetek tájai Délkelet-Angol-lépcsővidék Triászban megsüllyedt üledékek rakódtak le a harmadidőszakban a peremterületek megemelkedtek a rétegek megdőltek kipreparálódtak lépcsővidék alakult ki, melynél a rétegek dél felé dőlnek, a lépcsők észak, északnyugat felé néznek Triász-tábla = Közép-Angol-alföld Jura-lépcső Cottswold Hills York Wolds Cleveland Hills

Brit-szigetek tájai Jura-tábla Kréta-lépcső Kréta-tábla Fens Egyetlen alluviális síkság a Brit-szigeteken Kréta-lépcső Salisbury-fennsík Chiltren-Hills Gogh Magog Hills Lincoln Wolds York Wolds Kréta-tábla Downs-vidék

Brit-szigetek tájai Ír-sziget Észak-ír-hegyvidék Eocén-tábla Londoni-medence Hampshire-medence Wight-sziget Ír-sziget Észak-ír-hegyvidék Szilur agyagpala, gránit, bazalttelér Antrim Hills- bazaltplató Loch Neagh Donegal-hg. Wicklowi-hg.

Brit-szigetek tájai Dél-ír-hegyvidék Ír-alföld Kerry-hg. = „Ír-Svájc” !!! Ír-alföld Burren-karsztplató Moher sziklái

Brit-szigetek éghajlata Éghajlat meghatározó tényezői Nyugati fekvés Sziget-jelleg Óceán közelsége Észak-Atlanti Áramlás Domborzat Tipikus Óceáni éghajlat

Brit-szigetek éghajlata Évi középhőmérséklet 9-10 0C Januári középhőmérséklet Ny-on 6-80C DK-en 30C Júliusi középhőmérséklet D-en 17-180C Skóciában 130C Csapadék 1000-2000 mm, de Skóciában 4000 mm ! Napfénytartam: London- 1300 óra, Skócia 900 óra, gyakori a köd

Brit-szigetek növényzete Erdőhatár alacsony Angol-sziget 9%-t borítja erdő Ír-sziget 1%-t Fennsíkokon, északi hegységeknél kopár területen váztalaj törpenyír, erdei fenyő szürke erdőtalajon DK-en bükkös, kocsányos tölgy barna erdőtalajon

Brit-szigetek növényzete Ír-sziget Kőris, tölgy D-en mediterrán növények jellemzőek rétek miatt „Zöld sziget” Tőzegesedés miatt „Barna sziget”

Brit-szigetek vízrajza Folyók rövidek, bővizűek, egyenletes vízjárásúak Alacsony vízválasztók Tölcsér torkolat Legismertebb folyói: Temze, Severn, Shanonne Tavai többnyire glaciális eredetűek

Köszönöm a figyelmet!