10.5 A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban Életmód és mindennapok Középszint Kádár János hatalmának megszilárdítása: a pártállami viszonyok helyreállítása, a politikai ellenfelek kiiktatása, megsemmisítése vagy megfélemlítése, a társadalmi ellenállás megtörése, a „szocializmus alapjainak lerakása”. Eltávolodás a szovjet modelltől: a diktatúra módszereinek finomítása, az új gazdasági mechanizmus, részvétel Csehszlovákia lerohanásában, változások Kádár János személyes megítélésében idehaza és külföldön. Reformszocializmus, új gazdasági mechanizmus Kádár János 1963, 1968, 1988 A kádári társadalom és kultúrpolitika alakulása (pl. gulyás- vagy frizsiderkommunizmus, három T)

A Emelt szint A „legvidámabb barakk” A Kádár-rendszer életszínvonal-politikája, A lakossági fogyasztás korlátozott kielégítése, A szellemi élet területén tett engedmények és kompromisszumok, Az emberek mindennapjait jellemző események és jelenségek

Kádár János 1989. július 6-án halt meg, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság újratárgyalta, és Nagy Imre perét felmentő ítéletet hozott

“Mától kezdve lövünk”, ez Marosán György kommunista politikus elhíresült mondata volt 1956. december 8-án reggel.  A mondat öt héttel azután hangzott el, hogy leverték az 1956-os forradalmat, amelynek utóvédharcai az önszerveződő munkástanácsok tevékenysége és tüntetések formájában még ekkor is folytak. A megmozdulások elfojtására szervezte meg Kádár János kormánya a “pufajkások” néven elhíresült karhatalmat és a Munkásőrséget. Ezennel új szakaszába lépett a szovjet csapatok segítségével restaurált kommunista rezsim politikája a tömeggyűlésekkel szemben. Marosán mondatának elhangzását követően immár a hivatalos politika részeként megindult a sortüzek sorozata, amelyek során Budapesten és a vidéki városokban több száz polgári lakos – férfiak, nők és gyermekek – vesztette életét. Ezek felelőseit a kommunista rendszer bukása után sem büntették meg. Még Marosán bejelentésének napján sortüzek dördültek el Salgótarjánban.

Alul látható a következő oldalon található kép: dunaharasztima. hu/ Alul látható a következő oldalon található kép: dunaharasztima.hu/?p=8244 Keret eltávolítása  A hitelesnek tekinthető források tanúbizonysága szerint december nyolcadikán a hajnali órákban Kisterenyén ÁVH-s és szovjet egységek letartóztatták Gál Lajos és Viczián Tamás munkástanácsi vezetőket - az utóbbit az ismeretlen helyen bújkáló Kelemen Károly helyett “prezentálták” és a salgótarjáni rendőrségre hurcolták. Ez váltotta ki azt a felháborodást a városban, ami a tragikus eseményekhez vezetett. Kiszabadításukért  reggel 9 óra után többezer fős tüntetés kezdődött. A letartóztatások hírére üveggyári, vasgyári munkások, bányászok és a hozzájuk csatlakozók a salgótarjáni rendőrkapitányság, valamint a megyei tanács elé vonultak, és követelték a letartóztatottak szabadon bocsátását. Az első lövések valószínűleg a pufajkások felől érkeztek figyelmeztető céllal, a karhatalmisták a tömeg feje fölé lőttek. A 2 szovjet harckocsi védte rendőrkapitányság előtti téren a pufajkások csapdát állítottak: Darázs István százados a mellékutcákat lezáratta, az egyik egység megakadályozta, hogy a 2000-4000 fős tömeg távozzon a helyszínről. A rendőrség épületében tartózkodott Házi Sándor (1911-?) a megyei fegyveres erők parancsnoka, Ladvánszky Károly (1928-) alezredes kormánymegbízott és alárendeltje Koltai őrnagy. A megyei tanács épülete előtt 47 pufajkás volt tüzelőállásban. 11 óra 15 perc körül, amikor a tüntetők küldöttsége még az épületben tárgyalt, a tüntetőkre a karhatalmisták, a rendőrség épületében tartózkodók és a szovjet erők a harckocsikból is tüzeltek, sorozatokkal lőtték a menekülőket és a elesett sebesülteket is. A források és a szemtanúk szerint az egyik üveggyári munkás, a tömegben álló Ferencz István egy ártalmatlan gyakorló hanggránátot robbantott fel, erre a pufajkás pribékek, a rendőrök, és a megszálló szovjet hadsereg katonái, valamint a Vörös Hadsereg jelenlévő két tankjának géppuskásai tüzelni kezdtek. A tömegben kitört a pánik, egyesek viszonozták a tüzet, de a többség futásnak eredt. A kb. 8-10 percig tartó tüzelésben részt vett a Sucin József (1918-?) vezette pufajkások mellett a Salupin alezredes szovjet egysége is.

Egy szemtanú szerint “vérző testekkel volt tele az utca” Visszaemlékezők 131 halálos áldozatról írtak. A mészárlásnak 49 halottját sikerült név szerint azonosítani; a sebesültek száma meghaladta a 150 főt. A mészárlást követő néhány óra múlva röplapot terjesztettek, mely a megyei munkástanácsot tette felelőssé a tömeggyilkosságért. A kutatások szerint „33 férfi, 11 nő és 2 fiúgyerek halt meg a sortűz következtében” a helyszínen vagy a kórházba szállítást követően. Köztük 10 éves kisfiú, a 18 éves egyetemista, a 20 éves fiatalasszony, a 45 éves családapa. Mind a salgótarjáni sortűz ártatlan áldozatai. Mindössze 49 főről vannak adatok, a többi, csaknem 100 halott a mai napig azonosítatlan. A salgótarjáni sortűz áldozatainak számát ma sem ismerjük teljesen pontosan, vannak olyan vélemények is, amelyek szerint jóval többen vesztették életüket a nógrádi megyeszékhelyen. Néhány nappal később a kiadott kommunista közleményben már az áll, hogy ellenforradalmi provokátorok gránáttámadást intéztek a karhatalmisták és baráti szovjet katonák ellen, és tudatosan provokálták a fegyvereseket. Az Országos Rendőrfőkapitányság helyszíni szemléjén azonban egyértelmûen megállapították, hogy a tüntetők nem lőttek az egyenruhásokra, akik viszont sortüzet adtak le a tömegre. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket titkosították, a megállapításokat elhallgatták. A salgótarjáni sortűzet megelőző nap már Tatabányán és két nappal korábban Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál is a tömegbe lőttek. December negyedikén Budapesten a Kádár-rendszer követői szimpátiatüntetést tartottak, amit az utcán sétálók fújolással és kődobálással zavartak meg. A karhatalmisták a járókelők közé lőttek. A Nyugati-pályaudvari vérengzés jó okot szolgáltatott a pártapparátusnak, hogy megkezdje a tisztogatásokat. A salgótarjáni sortüzet követő napokban a tömegbe lőttek Miskolcon, Egerben, Gyomán, Kevermesen, Gyulán, Zalaegerszegen és Hódmezővásárhelyen. A Nógrád megyei kegyetlenkedéseknek, tömeggyilkosságoknak ezzel még nem volt vége. A pufajkások hivatalos akcióikon kívül is hajtottak végre szabad portyákat, pusztán személyes szadizmusuk kielégítése érdekében. 1956. december 13-án megkínozták, megölték, majd az Ipolyba lökték a salgótarjáni acélgyár nemzetőrségének két vezetőjét. A Kádár-rendszer nagy számú áldozatot követelt, a forradalom utáni megtorlások egészen 1958-ig tartottak. Sokáig ezen elfeledett emlékek közé tartoztak a sortüzek is. A későbbi perekben Ferencz István tizenkét évi börtönbüntetést kapott, és 1963-ban közkegyelemmel szabadult. Rajta kívül még mintegy húsz embert halálra ítéltek, de az ítéletekből - Nógrád megyében - egyet sem hajtottak végre, ugyanis az elítéltek többsége ekkor már külföldre menekült. A salgótarjáni sortűz és annak hozadéka fordulópont a kommunizmus utáni büntetőperek történetében. 1997-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság ítélete kimondta, hogy „a nemzetközi jog duerva megsértésével elkövetett bűncselekmények háborús bűntettek, soha nem évülnek el, elkövetőik bármikor felelősségre vonhatóak.” Ennek ellenére a bizonyítékok hiánya miatt a salgótarjáni sortűz miatt indított eljárásokban összesen egyetlen elmarasztaló ítélet született: egy volt karhatalmistát felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Sólyom László köztársasági elnök  azt mondta a salgótarjáni sortűz 50. évfordulóján rendezett gyásznapon, hogy „1956 nem tűri a kétértelműséget. A történtek tisztázásával tartozunk a halottaknak és magunknak. „ Wittner Mária (Fidesz) országgyűlési képviselő, halálra ítélt 1956-os forradalmár két évvel ezelőtti emléknapi beszédében sérelmezte, hogy az egykori, „tettüket meg nem bánó véres kezűeket” éppúgy kitüntetik „a módszerváltás utáni demokráciában”, ahogyan a diktatúrában tették. „Így kaphatott kitüntetést a salgótarjáni sortűz egyik prominens ÁVH-s levezénylője, dr. Ladvánszky Károly, akinek 75. életévének betöltésekor Lamperth Mónika belügyminiszter adta át a kitüntetést. Életútjának érdeme 131 áldozat, nők, férfiak és gyerekek, 150 sebesült, s mindez csak Salgótarjánban” – mondta. Fontos, hogy ismerjük a történteket, tudjunk róla és ha mást nem is teszünk, de legalább emlékezzünk!  Forrás: MTI, MNO. mult-kor, wikipedia.hu

Köztörvényes bűnözők kegyetlenkedései 1956 Kádár János MSZMP 1958 pufajkások 300 halálra ítélt 20000 15000 bebörtönzött internált 200000 ELLENFORRADALOM menekült Pufajkások: újjonan szerveződő karhatalom Tk 6-294 old.) Münnich Ferenc vezetésével megszervezték a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalmat, melyenk feladata a „rend” helyreállítása volt. A „pufajkások” az utasításokat a pártól és a kormánytól kapták, bevetésüket az tette szükségessé, hogy a hadsereg és a rendőrség alakulatai szétszóródtak , passzívak voltak, vagy támogatták a szabaságharcosokat. A lényegében tiszti különítményeknek tekinthető karhatalom az alakuló új hatalom belső erőszakszervezete volt. A szovjet csapatok december közepéig vettek részt aktívan a „rendcsinálásban”, ennek során mintegy 4700 főt vettek őrizetbe, s 860 vittek szovjet területre. December 2-án ellenforradalomnak nyilvánították az eseményeket, melynek oka ként a Rákosi-Gerő klikk helytelen politikáját, A Nagy Imre Losonczy Géza vezette „pártellenzék” tevékenységét, a „Horthy-fasiszta” és más kapitalista erők akanmukáját, valamint a nemzetközi imperializmust jelölték meg. Ezzel együtt megkezdődött a kíméletlen megtorlás is. A történteket egyre inkább elferdítették és így vált a forradalom a hivatalos történet írás lapjain köztörvényes bűnözők kegyetlenkedéseivé. a hivatalos történet írás lapjain. ? Köztörvényes bűnözők kegyetlenkedései

1956 Pártírányítás MSZMP MDP - eszmei azonosság, folytonosság 1957 - eszmei azonosság, folytonosság múlt hibáival való szakítás a kommunista értékek ápolása Pártírányítás gazdaság közigazgatás államszervezet rendőrség Tk 6 -259. old) A pártállam helyreállítása a párt újjászervezésével kezdődött. A MDP milliós tagságával együtt 1956 októberében lényegében eltűnt. A november 1-én létrehozott MSZMP héttagú előkészítő bizottságának tagjai közül egyedül Kádár János volt szabadlábon. Ahogy azonban csökkentek a remények a forradalom céljainak megvalósítására, úgy növekedett a pártagság létszáma is. (1958-ra elérte a 400ezer főt). A párt élén az Ideiglenes Intéző Bizottság állt, az irányítás ténylegesen a Kádár János vezette Ideiglenes Intéző Bizottság végezte. A társadalom teljes felügyelete a pártirányítás révén valósult meg, amely kiterjedt az élet minden területére. 1957 tavaszán leszerelték a karhatalmistákat, helyettük megalakult a Munkásőrség. Felszámolták a munkástanácsokat, a dolgozók érdekvédelmét a hivatalos szakszervezetek látták el, élükön a Szakszervezetek Országos Tanácsával (SZOT). Az újjászervezet Hazafias Népfrontot is az MSZMP megfelelő szervei vezették. Az ifjabb korosztályok számára alakult a kisdobos és az úttörőmozgalom, a felbomlott DISZ helyett pedig 1957-ben létrehozták a KISZ-t. Ezek szervezetek mindenkori vezetői egyben a hivatalos pártvezetésnek is tagjai voltak ….. munkahely hadsereg kulturális élet Mukásőrség SZOT KISZ Hazafias Népfront

1962 A két frontos harc vége MSZMP (Nagy Imre) (Rákosi, Gerő) Revizionisták Dogmatísták 1962 Kongresszus A két frontos harc vége Tk 6- 298 old) A konszolidációs folyamat lezárásaként megváltozott Magyaroszág nemzetközi helyzete. Titkos magyar –amerikai tárgyalások eredményeként 1962 októberében megállapodás született, hogy az USA határozati javaslatban kezdeményezi az ENSZ-ben a magyar kérdés levételét a napirendről, a magyar fél pedig általános amnesztiát hirdet. ( Mintegy 3 ezer politikai elítélt szabadult ki ennek következtében.) A legfontosabb cél Szocializmus alpjainak lerakása Megszületett Szocialista nemzeti egység

Tikos magyar –amerikai tárgyalások 1962 Tikos magyar –amerikai tárgyalások ENSZ AMNESZTIA Magyar kérdése levétele a napirendről 3 ezer politikai elítélt szabadul

törvénytelenségektől ? Kádár János Hatalmának elfogadtatása a lakossággal legitmizáció életszínvonal folyamatos növelése GULYÁSKOMMUNIZMUS óvakodott Személyi kultusztól Durva törvénytelenségektől Életszínvonal csökkentésétől „AKI NINCS ELLENÜNK AZ VELÜNK VAN”

A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedésének terve és ténye az egymást követő tervciklusokban, 1950–1990 között lul látható a következő oldalon található kép: vmek.oszk.hu/02100/02185/html/45.html Keret eltávolítása  A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedésének terve és ténye az egymást követő tervciklusokban, 1950–1990 között A nemzeti jövedelem alakulásáról tájékoztató 26. sz. grafikon három korszakra osztható. Az 1950-es évek Rákosi nevéhez kötődő időszakáról csupán annyi érdemel említést, hogy még a „nem feszített” 1950-es eredeti célkitűzés is csak 50%-ban volt teljesíthető. Az egy évvel későbbi továbbsrófolás értelmét a teljesítési arány maga is minősíti. A Kádár-korszak első két évtizedében is „ugrált” a terv-, illetve teljesítési ráta, de egyfelől viszonylag kis amplitúdóval (4–7% között), másfelől egy átlagosan 5%-os növekedéstervezés mellett – ugyancsak kerekítve – 6%-os növekedés könyvelhető el. Az első komoly sokk makrogazdasági szinten – azaz az életszínvonalat még kevésbé érintve – az 1970-es évek második felében következett be, amikor még elkerülhetőnek hirdették az évtized elején a világgazdaságot megrázó olajárrobbanás „begyűrűzését”. Ennek hatására a – harmadik korszaknak tekinthető – 1980-as évtizedben jelentősen mérsékelték ugyan a növekedés tervezett rátáját, de teljesíteni már ezt is csak az 1950-es évekre jellemző arányban sikerült.

Alul látható a következő oldalon található kép: vmek. oszk Alul látható a következő oldalon található kép: vmek.oszk.hu/02100/02185/html/45.html Keret eltávolítása  Ár-, jövedelem- és bérindex 5 évenkénti változása, 1950–1990 között z ár- és bérviszonyok alakulását jelző 27. és 28. sz. grafikonok – áttételesen – a nemzeti jövedelemről közölt összesítő adatok társadalmi leképzésének is tekinthetők. Bár az ötéves ciklusokra bontva közölt ár- és bérindexek a korszak elején nem esnek pontosan egybe a tervciklusokkal, mégis szinte tükörképként követik az „életszínvonal” mutatók a nemzeti jövedelem teljesítési adatait – különösen jól mutatva a ’80-as évtizedben bekövetkezett romlást. A 28. sz. grafikon ugyanezt folyamatában ábrázolja, lehetővé téve egyúttal a finomabb elemzést is. A Rákosi által megindított első ötéves terv kezdetén a hidegháború hadigazdálkodás két év alatt közel 70%-os áremelkedést indukált. Ezzel összefüggésben a bérek reálértéke majdnem 20%-kal zuhant az amúgy sem magas induló érték alá. Az átlagbér még 1953-ban sem érte el az utolsó békeév (1938) szintjét. Az inflálódásból eredő feszültségek a következő években csak annyiban enyhültek, hogy a nélkülözés mértékét csökkentették. Mindezek alapján az is megállapítható, hogy Rákosi hatalomra kerülése időszakában egy jelentős {I-241.} életszínvonal-romlást okozott, Kádár viszont jelentős mértékű béremeléssel párosította első főtitkári éveit. A hatvanas években – valamelyest javuló áruellátás mellett – továbbra is alacsony maradt az árszínvonal, de az évtized első felében számottevően visszafogták a bérkiáramlást. Ennek hátterében a hazai „nagy ugrás” második ciklusát elindító – a fejezet elején már érintett – gazdaságpolitikai döntések álltak. Az újabb beruházások és a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének költségei mellett az 1956 után beáramló hitelek esedékessé váló törlesztése is ekkortól terhelte a fizetési mérleget.

Alul látható a következő oldalon található kép: vmek. oszk Alul látható a következő oldalon található kép: vmek.oszk.hu/02100/02185/html/45.html Keret eltávolítása29. Magyarország egy főre eső konvertibilis külső adósságállománya, 1975–1994 közöttKádár-korszak konszolidált hanyatlásának okait keresve két – egymással kölcsönhatásban álló – jelenségcsoportot említhetünk. 1. A rendszert kormányzó pártállami vezérkar a stabilitás megőrzését már maga sem az ideológiai katekizmusoknak való megfelelésben kereste, hanem egyre inkább arra kényszerült, hogy a gazdasági, infrastrukturális, szociális és adminisztrációs intézményhálózat napi üzemmenetét biztosítsa. Ez viszont elsődlegesen finanszírozási feladatként jelentkezett, aminek következtében megfordultak a rendszer működtetésének prioritásai. Míg korábban, a rendszer kiépítésének, beüzemelésének időszakában valóban a pártvezetés döntéseinek a mindenhatóságáról – s még inkább ennek hitéről – beszélhettünk (politikai omnipotencia), addig a hetvenes–nyolcvanas évek fordulójától a politika – saját korábbi tevékenysége következtében – a gazdaság foglyává vált. Ehhez társult a kádári konszolidáció – már idézett – egyszerre szociális és politikai alaptörekvése; az újraelosztásban az egyéni gyarapodásnak is helyt adó szempont, ami egyre kiterjedtebb, állampolgári jogosultságként élvezett szociális juttatásokkal párosult. A pártvezetés újabb célkitűzései, kongresszusi deklarációi már csupán „a szocializmus elért vívmányainak megőrzése” jámbor óhaját hirdették. A továbbiakban ennek is csak úgy lehetett valamelyest eleget tenni, hogy a fentebbi kettős csapdához mindinkább egy harmadik társult, nevezetesen az adósságcsapda. Már szóba se jöhetett, hogy az egymásba érő külföldi hitelfelvételek „az új növekedési pályára állás” megalapozói legyenek, hiszen azok a rendszer – lassan vegetálásba forduló – működtetéséhez kellettek. Ez pedig látványos paradoxonként tette mindinkább nyilvánvalóvá ország-világ számára, hogy a „létező szocializmust” ideológiai ellenlábasa, a kapitalizmus finanszírozza (l. 29. sz. grafikon).

Az új gazdasági mechanizmus bevezetése 1968 Az új gazdasági mechanizmus bevezetése 1972 A reform leállítása 1973 Az első olajárrobbanás 1979 Újrakezdődnek a gazdaságireformok Magyarország belépése a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba 1980 Magyarország közel kerül a fizetésképtelenséghez 1982 1985 Ellenzékitalálkozó Monoron

10. A feladat a Kádár-korszak társadalmi jelenségeihez kapcsolódik. A karikatúra a kor egyik jellegzetes társadalmi jelenségét mutatja be. Válaszoljon a rajzhoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont

2006/feb) 10. Kádár-korszak jellemzői (Összesen 3 pont.) 10. A feladat a Kádár-korszak társadalmi jelenségeihez kapcsolódik. A karikatúra a kor egyik jellegzetes társadalmi jelenségét mutatja be. Válaszoljon a rajzhoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont 2006/feb) 10. Kádár-korszak jellemzői (Összesen 3 pont.) a) a magánéletben b) második gazdaság (magánszektor, másodállás) c) Nem. Pl.: A hivatalos ideológia közösségi embertípus megteremtését fogalmazta meg. vagy A hatalom ellentmondásosan kezelte (pl. ideológiailag elítélte, aktuálpolitikailag támogatta. Más hasonló jellegű válaszok is elfogadható. (Csak indoklással együtt adható pont.)

………………………………………………………………………………………………… a) A karikatúra szerint az emberek nagy része elfordult a közélettől, a politikától. Hol keresték az emberek a boldogulásukat? ………………………………………………………………………………………………… b) Hogy nevezzük a gazdaságnak azt a területét, amelyre az egyének munkahelyükön kívül végzett (háztáji, kiskert stb.) tevékenysége jellemző? c) A kor hivatalos ideológiája támogatta-e a közélettől való elfordulást? Indokolja válaszát!

Érettségi feladatok

10. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. Oldja meg a feladatokat a karikatúra felhasználásával! (Elemenként 1 pont.)

Te jó isten, hol is vagyok én minden csütörtök este másodállásban?” „Hajsza Te jó isten, hol is vagyok én minden csütörtök este másodállásban?” (Karikatúra az 1970-es évekből) (A másodállás = a munkavállaló főállás melletti munkaviszonya)

10. Kádár-korszak (Összesen 3 pont.) a) Nevezze meg a másodállás egy, az egyénre vonatkozó negatív következményét! (1 pont) ………………………………………………………………………..…………………………. b) Indokolja, miért vállaltak a dolgozók másodállást! (1 pont) ………………………………………………………………………...………………………… c) Magyarázza meg, miért váltott ki vitát a hatalmon lévő párton, az MSZMP-n belül a másodállás kérdése! (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… 10. Kádár-korszak (Összesen 3 pont.) a) Pl. nincs szabadideje; vagy elhanyagolja a családját; vagy a társas kapcsolatai beszűkülnek; vagy túlhajszolt, egészségügyi állapota romlik. b) Pl. a főállás alacsony bére; vagy megélhetési gondok; vagy így jutottak többletjövedelemhez. c) Pl. ellenkezett a társadalmi egyenlőség tanával; vagy a másodállás növelte a jövedelmi különbséget, így aláásta a rendszer által meghirdetett társadalmi egyenlőséget.

20. A következő feladat a Kádár-rendszerrel kapcsolatos. (hosszú) 20. A Kádár-rendszer (hosszú) Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar társadalom 1960-as és 1970- es évek életmódbeli változásait jellemzi, bemutatja az emberek mindennapjait. Az elemzés feltárja a politika és a társadalom kiegyezését, amelynek alapja az életszínvonal magasan tartása. A válasz lényegre törően mutatja be az életszínvonal növekedésének gazdasági és politikai hátterét, például utal a gazdasági reformokra, majd az ország eladósodására. A vizsgázó felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. 0-8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Jól helyezi el időben a Kádár-rendszert (1956 után) s annak prosperáló időszakát (60-as, 70-es évek); utal arra, hogy Magyarország a szocialista integráció résztvevője (KGST). 0-4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: reform, életszínvonal, fogyasztási cikk, válság stb., illetve a témához tartozó fogalmakat: tervgazdálkodás, pártállam, egypártrendszer, eladósodás, lakótelep stb. 0-4 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: bemutatja, hogy a lakások száma, a háztartásokban használt tartós fogyasztási cikkek száma fokozatosan emelkedik, és megállapítja, hogy ez a gazdasági reformoknak köszönhető. T Pl.: felismeri, hogy az urbanizáció és a tartós fogyasztási cikkek elterjedése jelentős ütemben emelte az életszínvonalat, és megállapítja, hogy ennek magas szinten tartása lett a politika egyik fő célja. T Pl.: felismeri, hogy a világgazdaságban az 1970-es évek közepétől negatív tendenciák erősödtek fel, és felismeri, hogy a magyar gazdaságban ezzel párhuzamosan elindul a lassú hanyatlás. 0-8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja az életszínvonal emelkedésének gazdasági és politikai hátterét. T Pl.: feltárja, hogy a növekvő lakossági fogyasztás, az emelkedő életszínvonal a kádári gazdasági reformok következménye, és megállapítja, hogy ezt részben a lakosság önkizsákmányolásával biztosították. T Pl.: felismeri, hogy a magyar gazdaság külső és belső okok miatt képtelen volt alkalmazkodni az olajválság teremtette világpiaci változásokhoz, és megállapítja, hogy csak egy ideig sikerült ezt nyugati kölcsönökkel ellensúlyozni, vagy ezek az ország lassú eladósodásához vezettek. 0-10 T Pl.: utal arra, hogy a politikai hatalom és a társadalom között megegyezés jött létre (a társadalom nem szól bele a politikába, cserébe a párt segíti az életszínvonal növekedését), és megállapítja, hogy ez az 1980-as évektől kezd felbomlani. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, kiegészíti elemzését. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Érettségi 2006/október 20. A következő feladat a Kádár-rendszerrel kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján az emberek mindennapjait és életmódját az 1960-as, 1970-es évek Magyarországán, tárja fel az életmódbeli változások gazdasági és politikai hátterét is!

Néhány adat a magyar lakosság gyarapodásáról 1960 1970 1980 Lakossági megtakarítások (az éves jövedelemből, %) 6% 12% 14% Lakások száma (1000 db) 2758 3122 3542 100 lakásra jutó népesség (fő) 343 318 292

Néhány fogyasztási cikk elterjedése Magyarországon (100 háztartásra jutó szám)

(A gazdasági mechanizmus reformjáról, MSZMP KB 1966) „Szocialista rendszerünkben a termelés fejlesztésének végső célja a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményeinek rendszeres javítása. Gazdaságpolitikánk fontos elve a lakosság jelenlegi foglalkoztatottsági színvonalának jövőbeni fenntartása és a dolgozók munkához való jogának biztosítása […] A reform hatalmas jelentőségű programjának megvalósítására harcba hívunk minden kommunistát, mindazokat, akik a szocializmus zászlaja alatt hajlandók teljes szívvel harcolni a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és minden dolgozó ember jobb jövőjéért, szocialista hazánk erősödéséért és fejlődéséért.” (A gazdasági mechanizmus reformjáról, MSZMP KB 1966)

Lakótelep Magyarországon az 1970-es években

A nemzeti jövedelem növekedési üteme %-ban

Világpiaci árváltozások (Az 1972-es árakat 100%-nak véve) 1974 1975 1978 Kőolaj 455 532 532 Szén 224 263 279 Gabona 262 222 224 Cukor 406 278 108

Magyarország külföldi adósságállománya (millió dollár) Év Bruttó Nettó 1975 4199 2000 1977 6253 3580 1978 9468 6141

Adósságállomány a GDP százalékában 1972 21 1975 38 1978 67

Kis János ellenzéki politikus korabeli cikkéből, Bp. 1981) „Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi. A nép örül, hogy békén hagyják a politikával; ráérő idejében családi házat épít, baromfit tenyészt, kontárkodik. Az értelmiség bezárkózott a kultúra kertjébe, a politikát maga is politikusokra hagyja. Az egyházak együttműködnek az állammal. A régi vágású reakciósok és polgári demokraták kihaltak […] A hatalom néha megmutatja vasöklét, de látva, hogy senki sem rakoncátlankodik, sietve zsebre teszi […] A társadalmi békét csak egy maroknyi ellenzéki próbálja megtörni — nem sok sikerrel.” (Részlet Kis János ellenzéki politikus korabeli cikkéből, Bp. 1981)

19. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (rövid) 19. Magyarország eladósodása (rövid Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az eladósodás folyamatának okait keresi meg a szűkebb és tágabb gazdasági és politikai környezetben. A grafikonból számszerű adatokat emel ki. 4 Tájékozódás térben és időben M A témát elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó az időszakot a kádári „puha diktatúra” éveinek minősíti (kb. 1963-1988). Térbeliség: Magyarország a szocialista országok közé tartozott. 4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a témával kapcsolatba hozható történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. reform, gazdaságpolitika, teljes foglalkoztatottság, életszínvonal; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. Kádár-rendszer, világgazdaság, cserearányok.4 Források használata M A válaszban beépülnek a grafikonból szerezhető információk, s belőlük a vizsgázó következtetésekhez jut. T Pl.: rögzíti az eladósodás jelenségét és megállapítja, hogy 1970-1990 között az adósságspirál változó ütemben kúszik felfelé (kivétel 1981-83), majd 1985 után rohamosan növekszik.∗ 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó bemutatja, milyen körülmények növelték az adósságállományt. T Pl.: rögzíti, hogy a kádári vezetés ragaszkodik az életszínvonal fokozatos emeléséhez mint a rendszer legitimációjának fő támaszához, és megállapítja, hogy ezt azonban csak külföldi kölcsönökkel tudta biztosítani. T Pl.: rögzíti, hogy a szocialista tervgazdaság rugalmatlan volt és számos hibás döntést hozott (pl. a gazdasági reform leállítása 1972-ben), megállapítja, hogy a rendszer a kedvezőtlen külgazdasági változások kivédésére nem tudott jó döntéseket hozni (pl. olajárrobbanás, cserearányok romlása).6 Megszerkesztettség,nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 2 Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 20. A szov 2007.Május 19. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (rövid) Értelmezze ismeretei és a források alapján Magyarország eladósodásának folyamatát és a jelenség okait!

Kronológia: 1968: az MSZMP gazdasági reformja (az „új gazdasági mechanizmus”) 1972: az MSZMP leállítja a gazdasági reformot 1973: az első olajárrobbanás 1975: a „tervszerű eladósodás” politikájának kezdete 1979: a második olajárrobbanás; az élelmiszerek, energiahordozók, szolgáltatások árainak 20-50%-os emelése 1982: Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz, az élelmiszerek és energiahordozók árainak újabb növelése (20-25%), a beruházások és az import erőteljes visszafogása a fizetőképtelenség elkerülésére 1985: az MSZMP XIII. kongresszusa fejlesztési és növekedési programot hirdet meg

Az eladósodás folyamata, 1970-1996 Bruttó külső adósság: az ország teljes külföldi adósságállománya. Nettó külső adósság: a bruttó külső adósság csökkentve az ország külföldi követeléseinek összegével.