A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Kerekes Annamária (BAJ27V)

A globális melegedés a Föld évi átlaghőmérsékletének nagymértékű emelkedése Beletartozik: felszínközeli levegő, óceánok, szárazföldek Hatás: bioszféra, élettelen szintek (hidroszféra, geoszféra, atmoszféra) valóssága két csoportra osztja az emberek táborát Nincs globális felmelegedés-jelenleg: természetes felmelegedési ciklus Van globális felmelegedés

A globális melegedés eredete Két további világnézetbeli különbség Természetes Emberi eredet Tudósok ezt támogatják Emberi tevékenység direkt és indirekt hatásai a globális klímaváltozás elméletét az összes fejlett ipari ország elfogadja

A globális melegedés hatásai Permafrost területek+jégsapkák olvadásnak indulhatnak ->tengerszint megemelkedése, értékes édesvíz-tartalékok elvesztését Mérsékelt övi területek szárazulása/elsivatagosodása élőlények élőhelyeinek eltűnése, az ott élő fajok kipusztulása fafajok eltűnhetnek -> nagymértékben csökkenhet a légkörbe jutó oxigén mennyisége Mezőgazdasági hozamok csökkenése Gyakoribb hőhullámok -> alkalmazkodás nem elég gyors Csapadékmennyiség egyenlőtlen eloszlása térben és időben

A globális melegedés okai A globális klímára természetes, és az emberi tevékenység által okozott tényezők egyaránt hatnak Természetes: Legfontosabb: Napból érkező energia Üvegházgázok mennyiségének növekedése->üvegházhatás fokozódása Emberi tevékenység Többlet üvegházgáz mennyiség termelése Aeroszolok Erdőirtás

Üvegházhatás Üvegházgázok okozzák, ezek: Nélküle sokkal hidegebb lenne Vízgőz CO2 CH4 N2O O3 Nélküle sokkal hidegebb lenne -> üvegházhatás lényeges

A szén dioxid Természetes eredete: Legfőbb: vulkáni tevékenység Óceánok: szénsavként oldódik a vízben, melegedés-> CO2 szabadul ki Fontos CO2 megkötő közeg Heterotróf élőlények Anyagcseréjük során CO2 gázt lélegeznek ki Emberi tevékenység: Legfőbb: fosszilis tüzelőanyagok égetése kőolaj, a kőszén és földgáz belsőégésű motorok, erőművek

A metán Koncentrációjának növekedése a nyolcvanas évektől jellemző Természetes eredete: elpusztult élőlények rothadási folyamatai Kérődző állatok anyagcsere-folyamatai Veszélyforrás: permafrost fagyott tőzegmocsarak megolvadásuk során akár hetvenezer-millió tonna metán a légkörbe kerülhet Emberi tevékenység: növénytermesztés (rizsföldek) Állattenyésztés (szarvasmarha) Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés metánkibocsátás csökkentésére tett lépés: depóniagáz és biogáz nagyarányú hasznosítása

A dinitrogén-oxid denitrifikáció folyamatából származik nitrit (NO2-) és nitrát (NO3-) ionokból dinitrogén-oxid és nitrogén-monoxid távozása közben elemi nitrogén keletkezik nitrogéntartalmú műtrágyázás fosszilis tüzelőanyagok elégetése Műanyagipar Hőerőművek Salétromsavgyártás Gépjármű-közlekedés

Az ózon Ózonpajzs alkotója Sztratoszférában keletkezik oxigénből az ultraibolya-sugárzás hatására Troposzférikus ózon egészségre káros Ózonbontó vegyületek károsítják az ózonpajzsot Ózonbontó vegyületek = halogénezett szénhidrogének Emberi tevékenység juttatta be a légkörbe palackokban hajtógázként, hűtőkben és oldószerekként használták

Aeroszolok Levegőben található apró, 10-9-10-4 m nagyságú szilárd vagy folyékony részecskék Rövid a légköri életidő -> lokális/regionális hatás Természetes eredetű: köd, felhők, füst, vulkáni hamu, sókristályok stb. Mesterséges eredetű: füst, hamu, por és további légszennyező anyagok 1990-ig a légköri aeroszolok mennyisége nőtt, ezt a korszakot a globális homályosodás korszakának hívjuk 1990-óta mennyiségük folyamatosan csökkent(gyárkéményeken szűrők), kifényesedés korszaka

Vulkáni tevékenység Sivatagi homok Emberi tevékenység Vulkáni hamu, por és kén-dioxid kén-dioxid a levegőben marad -> napsugarak egy részét nem engedi le a földfelszínre -> földfelszín és a légkör hőmérséklete csökken Sivatagi homok leárnyékolják a felszínt, kiszűrik a napsugárzást, ezáltal a leárnyékolt terülteket hűtik egészségkárosító szerep: légúti megbetegedések Emberi tevékenység biomassza és a fosszilis tüzelőanyagok égetése Ma a légkörbe jutó aeroszolok mennyisége lecsökkent az ipari kéményekbe szerelt szűrőknek köszönhetően

Aeroszolok hatásai a légkörbe jutott aeroszolok mennyisége erőteljesen hűtő hatású Felszínt leárnyékolják -> hűtik Dél-Ázsiai „barna felhő” 3 km vastag aeroszol-paplan, amely a napsugárzás mintegy tizenöt százalékát visszafogja, s jelentősen hűti a felszínt Több aeroszol részecske -> egy részecskén kevesebb víz kondenzálódik ki, ezáltal kisebb esőcseppek jönnek létre -> nem elég nagyok ahhoz, hogy a felszínre lehulljanak Kevesebb aeroszol részecske -> egy részecskén több víz kondenzálódik ki, ezáltal gyakoribbá válik a hirtelen lehulló csapadék Az aeroszolok légkörbe juttatásának csökkentésével a globális kivilágosodás folyamatosan nő -> globálisan emelkedni kezdett a hőmérséklet

Erdők irtása Ókorban megjelent Kezdetben: Később: Ma: főként tüzelőanyag, építőanyag fegyverek (pl. íjak) Később: Bútorok Gőzgépek fűtőanyaga Ma: Építkezés Bútorgyártás Papírgyártás Erdőknek éghajlatot befolyásoló tényezői vannak

Az erdők éghajlatot befolyásoló tényezői Földrajzi elhelyezkedéstől függ Albedo Egy felületre érkező, majd a felület által visszavert napsugarak mennyiségét adja meg százalékban Világosabb felszínek albedója magasabb, mint a sötét erdőé ->sugárzást visszaverő hatása nagyobb -> hőmérsékletcsökkenés Főként a mérsékelt övben, tundrán, tajgán jellemző Evapotranspiráció Szárazföldek felett a levegő vízmennyiségének átlagosan tíz százaléka az erdők fái által felszívott víz elpárologtatásából ered Vízgőz nagyobb mennyisége gyakoribb esőzéshez/csapadék hulláshoz vezet

Párolgás során felhők keletkeznek Felhők hiányában: Párolgáshoz szükséges energia a környezetből vonódik ki -> hűtő hatás Erdők kivágása -> melegedés Párolgás során felhők keletkeznek Felhők hiányában: Nappal: több sugárzás éri el a földfelszínt, több hőhullámot sugároz a levegőbe ->nappali hőmérsékletek magasabbak Éjszaka: nincsenek felhők, melyek megakadályoznák a hősugarak távozását->éjszakák hidegebbek, gyakrabban érik el a fagypontot Napi átlaghőmérséklet egyeletlen ingadozása (~sivatagok)

Esőerdők irtása Erdők felégetése ->jelentős mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe Fák mennyiségének csökkenése -> csökken a megköthető szén-dioxid mennyisége Globális klímában jelentős szerep Esőerdők kiirtása ->a csapadék körforgása felborulhat Esőerdők fái rengeteg vizet párologtatnak, a keletkezett felhők elterülnek az egész Földön, s csapadék keletkezik Trópusokon az esőerdők kivágásával ezek a területek szárazulásnak indulnak/indultak el

Összegzés Globális felmelegedésért mi vagyunk a felelősek Üvegházhatású gázok légkörbe juttatása Aeroszol koncentráció változása Erdők irtása Globális méretű összefogással a melegedést lassíthatjuk

Köszönöm a figyelmet!