A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium 2. előadás Vándorkövek „világa” Az eljegesedés elméletének születése, „a kifejezések a gyakorlatban… Bradák Balázs, ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék bradak.b@gmail.com 2007

[Leonardo da Vinci jegyzetfüzete (1505), 1888 fordítás alapján] I. A stabil felszín A felszín stabil, változás csak különleges hatásra történhet: vulkánkitörés, földrengés, stb. „ A hegyek ormán, messze a vizektől, miért találunk olyan halcsontvázakat, osztrigahéjakat, korallokat, kagylókat és csigaházakat, melyeket leginkább a tengerek mélyén lelhetünk fel?” [Leonardo da Vinci jegyzetfüzete (1505), 1888 fordítás alapján] II. Változások felismerése Celsius (1743) bizonyítja Skandinávia parti szinlőinek emelkedését

III. Katasztrófa-elméletek Georg Louis Lecrec Buffon (1752), Cuvier (1796)

Neptunisták (A. Werner) Plutonisták (J. Hutton) A kőzetcsoportok werneri tagolása (lásd 1. ea) 1. Primitív, primer sorozatok 2. Átmeneti sorozatok 3. Másodlagos (szekunder), vagy rétegzett sorozatok – olyan kőzetek csoportja, melyek az óceánok mélyéről kiemelkedő hegységek képződésének és formálódásának (erózió) nyomát őrzik. 4. Alluviális, vagy tercier sorozatok 5. Vulkáni sorozatok

Vándorkő (Rollstein, erratic block, devil’s stone, bárányszikla): IIIa. Vándorkövek kérdése és a katasztrófa elméletek Vándorkő (Rollstein, erratic block, devil’s stone, bárányszikla): „…Az Alpok lábainál, és a Jura-hegység hasonló magasságaiban, pontosan a legjelentősebb folyókat rejtő völgyek szájával szemben szokatlan terjedelemben fellelhető kőzetblokkok…” (C. Lyell, 1830); „…A vándorkő egyike azon nagy kőtömegeknek, melyeket Németország lapályán olykor találni minden összefüggés nélkül nélkül az alapjával, mi rendesen tengeri homok…” (Szabó J.,1893)

Özönvíz - Mitológia, vallás és tudomány

Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha (Kru. 8-9) Ovidius - Átváltozások (Metamorphoses) Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha (Kru. 8-9) „…Ekkor az istennő meghatva "Eredjetek," így szólt, "födve legyen fejetek, s a ruhátokat öv ne szorítsa, s hátrahajítsátok csontját a hatalmas anyának."    Ámulnak hosszan, majd csöndjük megtöri Pyrrha, és mit az istennő kívánt, végezni vonakszik, kérleli félve, bocsásson meg: fél széthajigálni csontjait anyjának, megsérteni ezzel az árnyát. Ismétlik közben rejtett értelmü beszédét annak a jóslatnak, s tanakodnak is egyre felőle. S most a Prometheus-sarj Epimetheus lány-ivadékát nyugtatva beszél, s "Vagy", eképp szól, "megcsal az elmém, vagy kegyes és nem akar vétekre vezetni a végzés. Mert nagy anyánk: ez a föld; s a kövek testében a mondott csontok: hát ezeket kell nekünk hátradobálnunk." Bárha a Titan-lány szivesen hallgatta e jósszót, kétes volt a remény: kétkedtek erősen az égnek intelmében még. De ugyan mit is árthat a próba? Indulnak, befödik fejüket, s övüket kibogozzák, s hátrafelé, mint szólt a parancs, köveket hajigálnak…” P. Picasso (1930/31) Deucalion és Pyrrha

Vízözön és földtudomány Da Agostino Scilla (1670): először kapcsolja össze a bibliai vízözönt és földtani jelenségeket. La vana speculazione disingannata dal senso című műve

1. „Rollstein”, vagy iszapár-elmélet (1815) Leopold von Buch (1774-1853): Diluviális-kavics és „ágyúgolyó-elmélet” (1815!) Egyik elképzelése szerint, az „Alpok vulkáni tevékenysége” során, az ágyúgolyókhoz hasonlóan kerültek (némely esetben ház nagyságú) kőzettömbök a 100 km távolságban fekvő Jura-hegységbe. Nils Gabriel Sefström (1787-1845) Alexander von Humboldt

özönvízhez (diluvium) kapcsolt magyarázat, 2. Diluvium (özönvíz)-elmélet Silberschlag, J.J. berlini királyi építészeti főtanácsos a Geogenia vagy a mózesi föld teremtés magyarázata című művében (1780) a vándorkövek: vulkáni eredetű, szórt anyagok; az északkelet-németországi területeken húzódó tórendszer tavai vízzel borított kitörési centrumok, „kráternyílások”. Leopold von Buch özönvízhez (diluvium) kapcsolt magyarázat, diluviális-kavics, melyet északról teregetett szét az Özönvíz William Buckland (1823) Reliquiae Diluvianae című műve

IV. Aktualizmus és uniformitarianizmus elvei C. Lyell (1797-1875) Henry de la Beche (anri dö lá bes) (1830) Profeszor Ichthyosaurus – Lyell karikatúra A természet változásait a jelenleg is ható erőkkel és folyamatokkal magyarázza (aktualizmus), melyek a földtörténet különböző időszakaiban mindig megvoltak és meg is lesznek (uniformitarianizmus)

Principles of Geology című munkája Serapis temploma (Nápoly) James Dunlop (1830-1858) C. Lyell (1830): Principles of Geology című munkája Serapis temploma (Nápoly) Charles Babbage [1828 (1847)] Az épületek süllyedése… C. Lyell (1830) –földtani elvek

3. „Iceberg”- vagy „Drift”-elmélet A katasztrófa-elmélet és az uniformitarianiznus által támogatott jégkorszak-elmélet térhódítása közti átmeneti időszak tudományos elképzelése; Az elképzelés alapján a vándorkövek a „jégkorban uszó jéghegyekkel szakadtak el eredeti helyükről” (Szabó J. 1893). K. F. Wrede (1804): Geognostical researches relative to the countries on the South of the Baltic című műve Hermann von Holmholtz (1833)

C. Lyell (1830-1833): Principles of Geology (részlet) (3. rész, XI. fejezet) (1. rész, VII. fejezet) Charles Darwin, C. Lyell és Joseph. D. Hooker levelezései (1858): Darwin levele Lyell-nek (részlet), 1858 április 26. „…Ragyogó a vándorkövek jelenléte. Ékes bizonyítéka az úszó jéghegyeknek a gleccserekkel szemben… „ Darwin levele Hookernek (részlet), 1858. április 26. „…azoknak a jéghegyeknek itt kellett megfenekleniük; és valószínűnek tartom, hogy vándorkövek ágyazódtak be a felboltozódott lávakőzetek közé…”

4. „Die Eiszeit” – A „gleccser-elmélet” születése Bernard Kuhn (1787): svájci miniszter, a Jura-hegységben elvégzett vizsgálatai alapján a vándorkövek felhalmozódását a gleccserek visszahúzódásához kapcsolta. James Hutton (1788): Theory of the Earth című művében megfogalmazza, hogy a jég segítségével szállítódhattak gránit tömböket az Alpok, a Jura-hegység magasabb régióiból. John Playfair (1802): a csiszolt felszíneket, osztályozatlan üledéket az eljegesedés bizonyítékaként említi. (Ebben az időben ezeket a jelenségeket is az özönvízzel magyarázták).

Jean-Pierre Perraudin (pöroden) (1815): karcolt felszínű köveket figyel meg, mely szerinte erős, véső hatására alakulhat ki (gleccser). Ignace Venetz (Perraudin ihletésére…): Egy svájci természettudományos találkozón kifejti gondolatait, miszerint számos, a tájban megfigyelhető morfológiai forma vezethető vissza a jég munkájára (1821), Egy XIV. sz.-i tájképen, hosszan lenyúló gleccser, mint bizonyíték…; Egy előadásán meggyőzi az eddig a kérdésben meglehetősen szkeptikus de Charpentiert (1829)…; [Théophile Steinle (1818)]

Jens Esmark (1824): Bizonyítja, hogy Norvégia gleccserei valamikor jóval hosszabban előrenyúltak és feltehetőleg Norvégia jelentős részét borították; A vándorkövek és a morénák gleccserek által szállítását és a jég jelentős eróziós tevékenységét hangoztatja. Reinhard Bernhardi (1832):felveti, hogy a sarki jégsapka valamikor egészen Közép-Németországig nyúlhatott dél felé. Jean de Charpentier (sárpönytyié) (1786-1855, 1834) Morénák, vándorkövek vizsgálata Venetz előadásának hatására. Essai sur les glaciers et sur le terrain erratique du Bassin du Rhone (1841).

„Drift or glacial” Jean Louis Rodolphe Agassiz (1837): „A jégkorszak atyja”; Előadás a Helvét Természettudományi Társaság elött, Neuchatel-ben; A hallgatóságot sokkoló radikális szemlélet - Jégborítás az északi sarktól a mediterraneumig…; …(ezzel ügyesen egyesítette a fajok állandóságával kapcsolatos „fixist” szemléletét és a jégkorszakról alkotott elképzelését: az egyes fajoknak nem kellett adaptálódnia az új körülményekhez, kihaltak, majd mások „születtek” helyettük…). Étude sur les glaciers (1840). „Drift or glacial” Outlines of Comparative Physiology című munkájának címlapja (részlet) 1867

A Viescher gleccser (1840) vázlat …2004 A Viescher gleccser (1840) litográfia

…Ezek a geomorfológiai formák [karcolt felszínek, morénahalmok] lettek az első bizonyítékai a glaciális-, vagy „gletser”-elméletnek, mely szerint a geológiai harmadkor és az alluviális képződmények korszaka közé az „ú. n. jég-korszak illeszkedett be, melyben a föld nagy részén, a kevéssel azelőtt még szubtrópusi klimát, a mindent megdermesztő jég uralma váltott föl”. (Sajóhelyi F. 1904)