Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 1

18.tétel: A harcos iszlám

Civilizációk

A világ vallásainak százalékos megoszlása

Az iszlám vallás megszületése Mohamed (szül.: 570 k.) 610 Gábriel arkangyal 114 szúra Korán 622 Mohamed elhagyja Mekkát (hidzsra) Medinában kiépíti a vallásrendszerét 630-ban elfoglalja Mekkát 632-ben meghal

Az iszlám vallás terjeszkedése

A dzsihád értelmezései Az Isten útján való küzdelem, törekvés a szív dzsihádja: belső küzdelem a gonoszság ellen. dzsihád a nyelv által: a jó küzdelme a gonoszság ellen, amit írás és beszéd, mint például dava (térítés, misszió), hutba (szentbeszéd) és más formákban folytatnak. dzsihád a toll és tudás által: küzdelem a gonoszság ellen az iszlám tudósok tanulmányozásán keresztül, az érvelés és tudományok által.

A dzsihád értelmezései dzsihád a kéz által: a jó küzdelme a gonoszság ellen, a vagyon által, például a zarándoklat (mint a legjobb dzsihád a muszlim nők részére), az idős szülők gondozása, a dzsihád finanszírozása, politikai tevékenység az iszlám ügye érdekében, a gonosz megállítása erőszakkal. dzsihád a kard által: szent háború vagy felfegyverkezett harc az isteni úton, ez a szélsőséges iszlám fundamentalista szervezetek leggyakoribb értelmezése.

A Dzsihád harcos értelmezése = szent háború 9. Szúra = a dzsihád elrendelése : „Harcoljatok azok ellen, akik nem hisznek Allahban… és nem vallják az igaz vallást”

Keresztes hadjáratok

Az iszlám gazdasági háttere – az olaj adta gazdagság Dubaj 15 évvel ezelőtt

Dubaj jelenleg

Az iszlám bemutatása Jellemzői: Legfiatalabb világvallás Egyistenhívő Szent könyve a Korán Utolsó prófétája Mohamed Központja Mekka A Föld 23%-a Hasonlóságok a többi monoteista vallással: Sok bibliai alakot elismer (Ádám, Noé, József, Mózes, Mária, Jézus,stb.) Ezek a személyek a muszlimok szemében Mohamednek tanításait készítették elő Mohamed látomásában Gabriel arkangyal jelent meg Mohamed prófétaként ismeri el Jézust Ellentétek: Korán Kereszténység szentháromság nézete Biblia

Földrajzi elterjedés Az Arab félszigetről indult hódító útjára Perzsia, Szíria és Egyiptom után bekebelezte Észak-Afrikát Ibériai félszigeten is megvetette a lábát (1492) Hinduszáni-félsziget Maláj-félsziget, Jáva szigete, Borneó, Szumátra A világ muszlim népessége (2009)

Történelmi konfliktusok Mohamed halála után (632) nem sokkal már nagy területekre tettek szert a vallás követői: Omar 636-ban meghódította Perzsiát, 638-ban Szíriát, 642-ben Egyiptomot Omajjádok 698 elfoglalták Karthágót, majd egész Észak-Afrikát Pireneusi-félszigeten is megvetik a lábukat Muszlim hódítások 750-ig

1095 Keresztes háborúk kezdete 1453 Konstantinápoly elfoglalása 1492 Granada visszafoglalása Török térnyerés (Balkán, Kelet-Európa) Okok: Térítő szerep Mindkét vallás monoteista Demográfiai növekedés Muzulmánok kiűzése Spanyolországból Eguéne Delacroix: A keresztesek lerohanják Konstantinápolyt

Iszlám Újjászületés A muzulmán országok egyre inkább az iszlám felé fordulnak, amely nem csak a vallásban jelenik meg, hanem a közéletben is: Hagyományos értékrend Vallási gyakorlat növekvő hangsúlya Vallásos programok Iszlám irányultságú kormányzatok, törvények, oktatási intézmények A muszlimok egyre inkább az iszlámban látják a megoldást és a nyugati ideológiákat igyekeznek elhagyni. Viszont az, hogy visszatérnek az iszlám értékrendekhez, még nem jelenti azt, hogy lemondtak a modernizációról Iszlám Újjászületés és a marxizmus közötti hasonlóságok: Tökéletes társadalom víziója Alapvető változások Fennálló hatalmak és nemzetállamok elutasítása

Protestáns reformációval összehasonlítva: Tisztább és szigorúbb vallásformához való visszatérés Munka, rend és fegyelem Mind két nézet rokonszenves a dinamikusan fejlődő középosztály szemében Különbség azonban, hogy a protestáns tanok csak Európa egy részén tudott elterjedni addig az Iszlám Újjászületés az összes muzulmán társadalomban érez tette hatását. Kiváltó okok: 1970-es évek olajrobbanása (gazdasági hatalom növekedése) A Nyugathoz fűződő viszonyokon már módjukban áll változtatni Kialakítják a saját társadalmi értékrendjüket és távolt tartják társadalmuktól a nyugati eszméket Népességnövekedés

Népességnövekedés következményei: Aránytalanul magas a fiatal népesség a muszlim országokban Fiatalok központi szerepe a tiltakozásokban, forradalmi tevékenységekben (Arab tavasz) Fiatalok között nagy számban teret nyer az iszlám fundamentalizmus Munkanélküli huszonéves fiatalok elvándorlása, határ menti konfliktusok (Izrael-Palesztina) Tanult fiatalság és az írástudatlan idősebb generáció közötti ellentét Irán saját Barbie verziója a Fulla baba A szélsőséges nézetek gyerekekre gyakorolt hatása

A Nyugat és az iszlám viszonya A Nyugat felismerte, hogy nem csak az iszlám szélsőségesek okoznak problémát Iszlám és kereszténység közötti mélye történelmi és vallásbeli felfogás különbségek Az okok a két vallás és a belőlük kialakult két civilizáció természetéből erednek Mind két vallásra jellemző a megtérítő szándék (keresztes háborúk, Jihad) A keresztények és a muszlimok között az egymás iránti tolerancia egyre inkább csökken (Mohamed karikatúrák) A két civilizáció keveredésével előtérbe kerülnek a különbségek és az ebből kialakuló problémák Hidegháború után új lehetséges ellenfél választása

Az iszlám világ viszonyulása a Nyugathoz: A muzulmánok szemében a Nyugati kultúra korrupt, erkölcstelen és immorális Semmilyen vallást nem követ a nyugat A nyugati kultúra agresszívan terjeszkedő és belülről rohasztja az iszlám társadalmakat A saját hitüket tartják az egyetlen igaz útnak A Nyugat beleártja magát a világ konfliktusaiba USA háborús bűntettei (Afganisztán, Irak, Guantanamo) Iszlám vallás kifigurázása (Innosence of Muslims) Amerikai zászló égetés

A Nyugat viszonyulása a muzulmán országokhoz: Már a 9/11-es események előtt is növekvő veszélyt láttak az iszlámban (iszlám csapás) 1995-ben a NATO főtitkára kijelentette, hogy az iszlám fundamentalizmus legalább olyan veszélyt jelent a nyugati társadalmakra, mint egykor a kommunizmus Iszlám felsőbb rendűség hirdetése iszlám hatalmak kisebb rendűsége USA-ban elterjedt általánosítások a muzulmánokról 9/11-es események felerősítették ezeket a nézeteket Általánosan lenézik a muzulmán kultúrákat ÖSSZEÜTKÖZÉSEK Szeptember 11. Madrid London Párizs – Charlie Hedbo Koppenhága Stb. Meggyalázott Korán

A kváziháború Kváziháború mert: Az iszlám nem a teljes Nyugattal harcol (fő célpontok USA és Izrael) A háborús módszerek bizonyok keretek között maradtak Nem folyamatos az erőszak Mind két fél tartózkodik az „erős” kijelentésektől, mert az világméretű reakciót vonna maga után

Várható jövő Gyengülő Nyugati gazdaság Iszlám kultúrára jellemző militarista jelleg Tapasztalatok szerint az iszlám határán a muzulmánok képtelenek békében élni Iszlám népesség folyamatos növekedése, demográfiai problémák Iszlám a kard vallása beduin hatás Muzulmánok „nehéz kezelhetősége” Iszlám mag-államok hiánya Nyugati társadalmakban eluralkodó iszlám ellenesség muzulmán „áldozat-elmélet” A béke abban az esetben lehetséges, ha a közeljövőben sikerül a muzulmán országokban olyan gazdasági fejlődést történik, amelyet általános elégedettség követ. Így az erőszak elleni hajlam csökkenésére lehet számítani.

SÍITÁK A MUSZLIM VILÁGBAN (Kb 13%) Irán/Teherán 90-95% 66-70 millió Jemen – a lakosság 1/3-a (a jemeni Al-Kaida szunnita) 35-40% 8-10 millió Irak/Bagdad 65-70% 19-22 millió Szíria/Damaszkusz - Alaviták 15-20 3-4 Libanon - Hezbollah 45-55 2 Szaúd-Arábia 10-15 2-4 India 16-24 Pakisztán 17-26 Arab-öböl országai - Bahrein 65-75 0,5 - Emírségek 10 0,4 - Katar 0,1 - Omán 5-10 0,3 Afganisztán 4-3 Albánia 15 USA Azerbajdzsán 7 Banglades 3 5 Bulgária Nagy-Britannia Nigéria 4 Németország 0,6 Tanzánia Tadzsikisztán Törökország 7-11 Kuvait 20-25 0,7

Európai országokban élő tradicionális iszlám népesség Koszovó 90% (albán) Albánia 80% (albán) Bosznia-Hercegovina 40% (bosnyák) Macedónia 33,3% (albán) Bulgária 12,2% (török, pomák) Oroszország 11,7 % (tatár, csecsen, stb.)

NY-Európában élő bevándorolt (és leszármazott) muszlim lakosság aránya Statisztikai adatok (%) Közvélemény által becsült adatok (%) 1 Franciaország 8 (kb. 5 millió) 31 2 Németország 6 (kb. 4 millió) 19 3 Belgium 6 29 4 Hollandia 5,8 ? 5 Ausztria 5,7 Svájc 7 Nagy-Britannia 21 8 Svédország 17 9 Dánia 4,1 18 10 Olaszország 20 11 Görögország 12 Spanyolország 16

Muszlimok Európában és a legfontosabb ütközési pontok Európában kb 40-50 millió muszlim él Az EU-ban kb 25-30 millió Diszkrimináció és az identitás elvesztése Fundamentalizmus Dzsihadista mozgalmak Iszlámmal szembeni fóbia PEGIDA „Ötödik hadoszlop”

Muszlim vallás elterjedése Európában

Siíta iszlám elterjedése a Földön (kb. 17%)

Az Iszlám Állam kiterjedése

Kormányzati adatok alapján szeptember legelején ennyien csatlakoztak az Iszlám Államhoz Nyugatról: Franciaország: 700 Nagy-Britannia: 500 Németország: 320 Belgium: 250 Ausztrália: 150 Hollandia: 120 Spanyolország: 100 USA: 100+ Dánia: 100+

Iszlám Állam által ellenőrzött területek

Iszlám Állam által ellenőrzött területek

Az Iszlám Állam hódítási tervei

A Boko Haram terrorszervezet támadásai

A Boko Haram magterülete

Az iszlám világ jövője Meddig tart az iszlám „reneszánsza”? Továbbterjed-e az iszlám fundamentalizmus? Kiszáradna-e a dzsihád forrásai? A globalizált világban megfogalmazódó kérdések: Élhetnek-e muzulmánok nem muszlim uralom alatt? (Ny-Európa, India, Oroszország, Kína) Hol húzódik Afrika véres vonala? Megszülethet-e egy egységes világ-kalifátus? Összefoghatnak-e a muszlim-ellenes erők? (NATO - Oroszországgal, Indiával, Kínával?)