A radioaktív hulladékok elhelyezése Magyarországon Bárdossy György cikke alapján Gruber Kata, III. évfolyam

Radioaktív hulladékok Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 1994-es ajánlása → kis, közepes, nagy aktivitású radioaktív hulladékok megkülönböztetése hőteljesítményük alapján 2kW/m3 > kis és közepes aktivitásúakat tovább osztják Rövid élettartamúak Hosszú élettartamú hulladékok NAÜ: kis és közepes akt. → felszíni, vagy felszín alatti (<200m) elhelyezés ellenőrzött tárolási idő – leghosszabb felezési idejű radioizotópok fel.-i idejének 10x (Mo.-on 20x = 600 év, két legfontosabb radioizotóp: 137Cs, 90Sr)

Radioaktív hulladékok II. Nagy aktivitású hulladékok Hosszú felezési idő → ellenőrzési idő: 10000 év Felszín alatt (300-800 m) kell elhelyezni Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása az atomerőmű területén 40-80 éven át Végleges tárolók: biztonsági előírások Dóziskorlát: max. 0,1 mSv/év többletsugárzás (term-es radioaktív háttérsugárzás átlagosan 2,4 mSv/év) Kockázati korlát: „A hulladéktároló térségében maximum 10-5/év többlet megbetegedés, genetikai károsodás ill. elhalálozás érheti a lakosságot.”

Radioaktív hulladékok III. Radioaktív hulladékok keletkezése hazánkban: Paksi atomerőműben Központi Fizikai Kutató Intézet kísérleti atomreaktorában Egyes egészségügyi intézményekben 1996/CXVI. számú tv.: „biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.” Központi Nukleáris Alap létrehozása (OAH kezeli) Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (1998)

Nemzetközi tapasztalatok 1954:első atomerőmű, radioaktív hulladékok elhelyezésének kutatása Kis és közepes aktivitású hull-k tárolói több országban megbízhatóan működnek Nagy aktivitásúak végleges telephely-alkalmasságának megállapítása még hosszú évtizedek kutatási feladata → radioaktív hulladékelhelyezés elvi, tudományos alapja – földkéreg radioaktív érctelepei évmilliók százain át környezetüktől teljesen elzárva (földtani gát) pl. Saskatchewan, Cigar-Lake: 1,3 mrd éves uránérc telep ← izoláció: agyagköpeny, talajvíz Eh és pH-ja

Nagy aktivitású hulladékok tárolóira vonatkozó követelmények → biztonsági elemzés Legalább 1km2 alapterületű, 100m vastagságú befogadó földtani képződmény Tulajdonságok homogenitása, stabilitása Lehető legnagyobb radioaktív izolációs képesség Befogadó képz. minél kisebb tektonikai zavartsága Jelenkori tektonikus mozgások – minimális szerep Alacsony földrengésveszély, kis szeizmikus érzékenységű kőzet Kedvező kőzetmechanikai és bányaműszaki tulajdonságok Tárolótéri hőm. a felszíninél ne legyen sokkal magasabb Befogadó kőzet jó hőátadó képessége Bányászatilag könnyen hozzáférhető legyen a tároló térsége

Tárolókőzetként leggyakrabban számításba vett kőzetek Belgium agyag Cseh Köztársaság gneisz Egyesült Államok zeolitos vulkáni tufa, gránit, bazalt, kősó rétegek Finnország gránit Franciaország gránit, agyag, kősó Hollandia kősó dómok Japán gránit, agyagkő, vulkáni tufa Kanada Kína gránit, agyagkő Nagy-Britannia agyag, agyagkő, vulkáni tufa Németország kősó dómok, üledékes vasérc Olaszország agyag, agyagmárga Oroszország gránit, kősó Spanyolország agyag, gránit, kősó dómok Svájc gránit, márga, agyag Svédország

Kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése 1976-tól kezdődő kutatások 1977-től: Püspökszilágy (felszíni betonmedencés tároló) 1992: Nemzeti Projekt (Országos Atomenergiai Bizottság kezdeményezése) Számos szerződéses vállalkozó, földtudományi kutatások (MÁFI koord.) 1. lépés: telephelykiválasztás országos követelményrendszere (1993), negatív szűrés → 6ezer km2 felszíni, 23ezer km2 felszín alatti elhelyezésre potenciálisan alkalmas terület, rangsorolás (pozitív tényezők számbavétele) →objektumok (földtanilag alkalmasnak látszó térrészek), majd telephelyek kijelölése

Püspökszilágy

A: A felszíni elhelyezésre perspektivikus objektumok elhelyezkedése - főként széles, lapos dombtetők kiválasztása, melyeket nem meredek lejtők vesznek körül B: Felszínalatti elhelyezésre perspektivikus objektumok elhelyezkedése Elsősorban a kedvező hidrogeológiai helyzet figyelembevétele Részletesebb felmérésre kb. 5ezer km2 nagyságú terület kijelölése Pakstól nyugatra

Nemzeti Projekt További szűrések (MÁFI) → 128 felszíni, 193 felszín alatti tárolásra alkalmas terület Lakossági felmérés → 12 felszíni, 18 felszínalatti objektum OAB 3+1 objektum kiválasztása: Udvari, Diósberény, (Németkér), Üveghuta → 1:25000 léptékű feltérképezés, terepbejárások, magfúrások

Nemzeti Projekt II. További kutatások: Felszíni kőzetfeltárások Vízzáró és vízvezető képződmények helyzetének felmérése Források, és felszíni vízfolyások rögzítése a földtani térképen Geomorfológiai és ökológiai vizsgálatok Hidrogeológiai és geofizikai mérések Talajvíz áramlási modellek alapján elérési idők számítása Telephely- és létesítményfüggetlen biztonsági elemzések ↓ Üveghuta (Bátaapáti) További mélyfúrások: a gránitban harántolt törések és repedések térbeli helyzetének meghatározása, mely a felszíni domborzati elemekkel nem mutat kapcsolatot!

Üveghuta (Bátaapáti) Fontos a mórágyi gránitrög tektonikai stabilitásának helyes megítélése, fő tektonikai vonal lefutásának pontosítása Nagy felbontású szeizmikus mérések, neogén fejlődéströténet értékelése → nincsenek a felszínig ható, jelenleg is aktív törésvonalak In-situ feszültségmérések ↓ A terület még mindig É-D ill. ÉÉK-DDNY irányú kompresszió alatt áll Porfíros monzogránit

Üveghuta (Bátaapáti)

Nagy aktivitású hulladékok Főként kiégett fűtőelemek → 1997-ben az erőmű területén felépült átmeneti tárolóban helyeznek el Paksi atomerőmű

Nagy aktivitású hulladékok tárolóhelyének kiválasztása 1989: Mecseki Ércbányászati Vállalat javaslata az uránérctelepek feküjét képező Bodai Aleurit Formáció megkutatására 255-260 m éves képződmény, felső-perm korú tavi üledék Boda térségében a felszínen, K-re egyre vastagabb fedő borítja (uránércbánya környékén 1000-1200 m mélyen a felszín alatt), teljes vastagsága 800-900 m Összetétele feltűnően homogén, albitos agyagkő Rossz vízvezető- és igen erőteljes radioaktív izotóp-megkötő képességű Természetes radioaktivitása kicsiny

Nagy aktivitású hulladékok tárolóhelyének kiválasztása II. 1995: OAB önálló program létrehozását kezdeményezte Első szakasz (1998-ig): stratégia kidolgozása, további feltáró munkák Boda térségében részletes földtani térképezés, felszíni hidrogeológiai felmérés (monitoring rdsz. kiépülése) 12 képződmény megvizsgálása (2 felel meg) foltosmárga összlet, Tolnanémedi, kb. 50 km2, 200m mélyen (makroszkóposan homogén, kis vízvezető-kép.) Alsó-miocén korú Gyulakeszi Riolittufa Formáció (nagy zeolit tartalom, Pakstól mindössze 12-15 km-re) Második szakasz (2040-ig): végleges tárolóhely kiválasztása, biztonsági elemzés, tároló megépítése

Következtetések A kutatások szakmailag helyes irányban és nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalon folynak. Az eddigi kutatási eredmények alapján a kutatásokat folytatni kell, objektív lehetőség van sikeres befejezésükre. Mindkét program legsebezhetőbb pontja a lakossági és önkormányzati egyetértés elnyerése Magyarhoni Földtani Társulat a maga eszközeivel (előadások, vitanapok, cikkek megjelentetése) sokat segíthet a programok elfogadtatásában.

Köszönöm a figyelmet!

Felhasznált irodalom: Bárdossy György: A radioaktív hulladékok elhelyezése Magyarországon, In: Földtani Közlöny 128/1, 179-196 (1998), Budapest http://www.rhk.hu/ Bátaapáti terepgyakorlat fényképek, 2008. júl. 11, Ádám Eszter