A médiakoncentráció korlátozása Médiaszabályozás március 26. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

A médiakoncentráció korlátozása 1. A médiakoncentráció ágazati szabályozásának rendszere:  A médiakoncentrációt korlátozó médiajogi szabályozás kettős természetű.  A szabályozás célja a piacra lépés lehetőségének megteremtése a lehető legtöbb új szerepelő részére, eszköze ugyanakkor a piacra lépéssel szembeni adminisztratív akadályok felállítása.  Médiakoncentráció fogalma: „Egyetlen (monopólium) vagy néhány médiatársaság (oligopólium) részesedésének növekedése bármely piacon, a bekebelezések, fúziók vagy a versenytársak eltűnésének eredményeként.”

A médiakoncentráció korlátozása 2/1. Az ágazati médiakoncentráció-kontroll összehasonlító elemzése:  Horizontális koncentráció: 1.A horizontális, azaz a televíziós piacon belüli koncentrációt az osztrák és a magyar szabályozás, az engedélyek száma, a német szabályozás pedig az élért közönségarány alapján korlátozza. Horizontális (monomédia-) koncentráció: Koncentrációs folyamat egy és ugyanazon médiaipari szektoron belül. Két lapkiadó vállalat egybeolvadása azonos földrajzi piacon tipikus horizontális koncentrációként értékelhető. A horizontális beolvadás a cég számára a verseny merevségének alternatíváját kínálja, és létrehozhat egy kiemelkedően profitáló domináns társaságot, mert a döntő piaci részesedés által biztosított befolyás, mint tudjuk, oligopolisztikus profitot eredményezhet.

A médiakoncentráció korlátozása 2/2.  Vertikális koncentráció: 1.Vertikális médiakoncentráció: Egy adott médiavállalkozás befolyásszerző vagy befolyásgyakorló magatartását jelenti azon valamennyi vagy néhány lépés fölött, amelyek szükségesek az adott médium előállításához és terjesztéséhez, mint amilyen az információ előkészítése, reprodukciója, elosztás és terjesztés, operációk finanszírozása, stb. Egy vertikális összeolvadás nagyobb piaci autonómiát biztosít azáltal, hogy hosszúlejáratú tervezési folyamatokat és szerződési eljárásokat leegyszerűsíti. Mindezek felett a vertikálisan integrált cégnek van két jó tulajdonsága: a csökkent verseny és a piaci előny a többiekkel szemben.

A médiakoncentráció korlátozása 2/3.  Kereszt-médiakoncentráció: 1.Olyan helyzet, ahol egy médiavállalkozás kereszt- tulajdonjogon keresztül befolyásol más médiatermékeket különböző médiapiacokon és médiaiparágakban. 2.Ez a fajta koncentráció lehetővé teszi a vállalkozásnak, hogy kihasználja a kereszt-marketing (kereszt-promóció) előnyeit és az előállítási költségek gazdaságosságát, valamint további domináns piaci helyzethez vezet.

A médiakoncentráció korlátozása 2/4.  Diagonális vagy koglomerát koncentráció: 1.Nem csupán a kereszt-média koncentrációt jelenti, de egy médián kívüli gazdasági szektor vállalatának olyan tevékenységét is, amellyel bizonyos mértékű befolyást gyakorol a médiapiacokon. 2.Ez a fajta integráció megduzzasztja a társaság méretét valamint gazdasági, politikai és piaci erejét, de nem feltétlenül torzítja a versenyt.

A médiakoncentráció korlátozása 3. Az Európai Unió törekvései:  Az Európa Tanács működése alapvető céljai között szerepel az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása, s ennek megfelelően a szervezet kiemelt jelentőséget tulajdonít a médiapluralizmusnak és a médiakoncentráció alakulásának.  Az Európa Tanács legfelső döntéshozó testülete, a Miniszteri Bizottsága ajánlások sorát dolgozta ki az elmúlt másfél évtizedben a médiapluralizmus és a sokszínűség előmozdítására, s számos alkalommal külön is foglalkozott a médiapolitikával. A tárgykörben jelentősnek tekinthető még a 6. Médiapolitikai Európai Miniszteri Konferencia ( Krakkó, június ) által létrehozott szakértői testület tevékenysége is.  A médiaágazat története az elmúlt évszázadban igazi gazdasági sikertörténet, a média növekedése a XX. század eleje óta szinte töretlen, súlya pedig gazdasági értelemben is mind számottevőbb, mondhatni húzóágazatnak számít.

A médiakoncentráció korlátozása 4. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!