Mondattan 9. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Az alárendelő összetett mondatok 1.

HAtársáv Fontos szempontok a döntésnél (hogy E vagy Ö): TÖBB ÁLLÍTMÁNY: EGYSZERŰ VAGY ÖSSZETETT MONDAT? Fontos szempontok a döntésnél (hogy E vagy Ö): Nincs, csak A-i bővítmény: igejelentés (l. később) van más bővítmény is: hány és milyen: közös(ek) vagy külön bővítmények? pozíció: az állítmány és bővítményeinek helyzete (a két oldalára kerülnek a bővítmények vagy elé, esetleg mögé?)? hátravetés: milyen és hány mondatrészé?

Ha nincs, csak alanyi bővítmény ha az állítmányoknak az alanyon kívül nincs más bővítményük az állítmányok közötti jelentésbeli kapcsolat az állítmány bővítési lehetőségei azonos szófaji és alaki sajátságok a cselekvés, történés egyidejű, szimultán volta a szórend az állítmányok közötti logikai viszony pl. Állt és nézelődött. Pék Mária mosott, főzött, takarított. E pl. Bementem, és megvettem. Gondold meg, és gyere el! Ö

TÍPUSOK E Ö ÁT halmozott mondatrészes mondatok halmozott Á   nincs B vagy csak A-i B Állt és nézelődött. Pék Mária mosott, főzött, takarított. Bement, és megvette. az A-on kívül más közös B Megunja és leveti az egyenruhát. Péter ír és énekel balladákat. . az A-on kívül más külön B Sokat tanultak és kitűnően vizsgáztak a jelöltek. Péter ír, és énekel balladákat. A török állt a fánál és a fűre bámult. Leült mellé, és megfogta a kezét. névszói Á-ok külön B-nyel A haja barna, válig omló. A gyerek gyenge, és hajlamos mindenféle betegségre. közös és külön B-ek Péter nagyon komlyan fogta fel és kitűnően oldotta meg a feladatot. két Á és két A közös bővítménnyel A tanár feladta, és a tanulók megírták a feladatot.

halmozott A Nem különös gond a rosszat kiszorítani és a jót népszerűsíteni. Három jérce jött elő az ismeretlen hangra, meg egy sápadt taréjú kiskakas. A fiú vizsgázik, és a lányok. A király lejött, és sok nagy úri rendek.   halmozott T Mindig valami illatszert hozott neki Pestről, meg csemegét. Elvégeztük a tervbe vett munkát, sőt még többet is. halmozott H Mégis ide jártak az emberek, nem a Sportba. hátravetett H, T Volt egy hátsó kijárat is, a mosogatón keresztül. Járkálni kezdett, rá-rápillantva Tótra. két mondatszintű B hátravetése Egész nap krumplit ettek, délben főve, este sülve.

HATÁRSÁV Egyéb esetek: Mondatszó, megszólítás: ÖSSZETETT, pl. Hová mész, hé! Jaj, csak itt lenne már! Péter, gyere ide! Igeneves szerkezet: EGYSZERŰ, pl. Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. Mint-es szerkezet: ATTÓL FÜGG EGYSZERŰ: Péter mint nevelő dolgozik. Bátyámat, mint tanút, előbb hívták be. Több mint két évig maradt Szegeden. A körte édesebb, mint az alma. ÖSSZETETT: Szívesebben maradok, mintsem ázzam az esőben. Nagy hőség volt, mint amilyen augusztusban szokott lenni. Én, mint ismeretes, szegény vagyok. Én, mint említettem, nem értek egyet. Bevezető szavak/kifejezések, előrevetett propozitumok: Mindent összevetve/Mellesleg: jól sikerült. Nyugat-európai körút: ez járt a fejében. Módosító mondatrészletek: ATTÓL FÜGG EGYSZERŰ: A tanár a ki tudja hányadik cigire gyújt rá. (módosító mondatrészlet) ÖSSZETETT: Nézd, ez nem fog sikerülni! (Módosító mondat)

Az alárendelő összetett mondatok Főmondat, mellékmondat (álmondat: mondat forma, mondatrészfunkció) Felcserélhető-e a tagmondatsorrend: esetfüggő (pl. a mint-es nem) Utalószó (USZ), kötőszó (KSZ) A főmondatbeli alaptag kifejtése mellékmondat formájában. USZ: mindig a főmondatban van, meghatározott szófajú lehet Törölhető/rejtve maradhat. Tipikus az A-i és T-i alárendelésnél, pl: Nem engedem, hogy leugorj. Igaz, hogy elhallgatta. Jó, hogy el tudsz jönni. Kivétel: kötelező vonzat: *A kisfiú számított, hogy megtalálják. Mutató névmás (minden toldalékolt, névutós formában): az, az után, olyan stb. Azt nem árulta el, hogy mit gondol. Mutató névmási határozószó (mély hangrendű!): úgy, oda stb. Személyes névmás határozóragos alakja: benne, tőle, rá, hozzá stb., pl. Bíztam benne, hogy el tud jönni a vizsgára.

Az alárendelő összetett mondatok Kivételek: Amikor az USZ nem (teljesen) felel meg a mellékmondat mondatrészszerepének: Úgy gondolom, nem bírom már sokáig a szintaxisórákat. ?MIND: kérdéses, hogy elfogadható-e USZ-ként: Azok, akik tudnak mondatot elemezni, jó jegyet fognak kapni. MINDAZOK, akik tudnak elemezni, jó jegyet kapnak. ?ÁLTALÁNOS NÉVMÁSOK: szintén kérdéses USZ-i státusuk: Bárki jelentkezik, vegyék fel. INKÁBB NEM ???Rögtön, tüstént, azonnal HSZÓK: INKÁBB NEM USZ. Pl: Azonnal hívj fel, ha sikerült a vizsgád! Hiányzó USZ: többféle elemzés is lehetséges olykor: KÉRI (ARRA/AZT), HOGY SEGÍTSEN A TANULÁSBAN. MONDJ NEKEM VERSET (OLYAT/AZÉRT), HOGY… Spec: Persze, hogy elmegyünk.

A kötőszó Csoportjai:  a tartalmatlan (általános, aszemantikus) hogy kötőszó; a vonatkozó névmási kötőszó (pl. aki, ami, ahogy, amikor) a vonatkozó határozószói kötőszó; egyéb kötőszó: jóllehet, bár stb. KÖTŐSZÓHIÁNY: tipikus a hogy egyes eseteiben (történetileg ez a korábbi): Nem tudom, mikor érkezik a tanár. A hogy kötőszó: TARTALOMKIFEJTÉS/LÉNYEGI TARTALOMADÁS: Az a terve, hogy ötöst kap szintaxisból. Versus vonatkozó mondatok: MELLÉKES (RÉSZLEGES) TARTALOMADÁS, pl. Amit írtál, azt megértettem.

Több kötőszó találkozása Irodalom: Faluvégi Katalin – Keszler Borbála – Laczkó Krisztina – Lengyel Klára – Rácz Endre 1994. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 145–147.) Haader Lea 1999. Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései. Nyr. 123: 340– 350. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1233/123309 Alárendelő + alárendelő közbeékelődés: Biztos, hogy ha nem várt volna ilyen sokáig, már rég jobban lenne. kimaradt tagmondat: Jancsi gazdája bőg, mint [ahogy az bőg] aki megbőszült. nyomósítás: Anna éppen olyan kedves, mint amilyen az édesanyja volt. sajátos jelentésárnyalat: Olyan meleg van, mint amilyen tavaly volt.

Több kötőszó találkozása Alárendelő + mellérendelő Ez esetben a mellérendelő kötőszó csak következtető, magyarázó vagy ellentétes lehet, mely az előző mondatra, mondattömbre vagy bekezdésre utal: A kolibri bogarakkal táplálkozik, mivel pedig oly kicsiny, hogy akárhány bogár nagyobb nála, hát a bogarakat a kolibri szempontjából két csoportra oszthatjuk. Az okhatározás és magyarázás eszközei keveredhetnek: Ez csak világos. Mert hiszen, ha én csak egy kicsit is másforma ember lettem volna, hát tudtam volna én ilyen szépen felszerelni a családomat?

Több kötőszó találkozása Mellérendelő + alárendelő Közbeékelődésre utal, pl. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsúzónál Szeme színére visszarévedek. Két azonos szerepű alárendelt mondat kapcsolódik egymáshoz és a felérendelt taghoz is: Megmondtam, hogy nem fogjuk meglátogatni, és hogy ne is keressen. Mellérendelő + mellérendelő Utalhat nyomatékosításra, ill. több, egyidejűleg meglévő viszonyra: és… is, sőt…is, de azonban, de viszont, és továbbá, vagy akár, például: A hó elolvadt, és a fagyott föld is felengedett. Az idő megjavult, de mégsem megyünk el. Velem jössz, vagy pedig itthon maradsz?

tagmondatsorrend a főmondat–mellékmondat sorrend (Nagyon örülök, hogy láthatom Magát); ennek a fordítottja: a mellékmondat-főmondat sorrend (Ha nagyon rossznak találja a cikket, ne fordítsa le!); a főmondatba beékelt mellékmondat (A referátum szövegét, amelyet elküldtem Cs.-nek, tegnap visszakaptam).

Osztályozási szempontok és problémák Mi legyen a szempont? MONDATRÉSZKIFEJTÉS Az utalószó? SZEMANTIKAI: A lényegi tartalomadás megléte vagy hiánya? A kötőszó? A SZERKESZTÉSMÓD KÖTÖTTSÉGE (AZAZ A VONZATOSSÁG MÉRTÉKE/BŐVÍTMÉNYTÍPUS)? A MGr. álláspontja: a 3. Haader Lea: A 2. lenne jobb

Az alárendelő mondatok rendszere Tipikus kapcsolóelem (kötőszó) Tipikus szerkesztésmód hogy kötőszó és vonatkozó névmási kötőszó I. Nem bővítményt kifejtő mellékmondat állítmányi mellékmondat II. Kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok 1. alanyi mellékmondat 2. tárgyi mellékmondat 3. kötött határozói mellékmondat speciális kötőszó 4. hasonlító határozói mellékmondat (mint)   III. Nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő mellékmondatok 1. jelzői mellékmondat 2. célhatározói mellékmondat vonatkozó határozó(szó)i névmás (vonatkozó névmási határozószó) 3. helyhatározói mellékmondat 4. időhatározói mellékmondat 5. számhatározói mellékmondat 6. állapothatározói mellékmondat 7. módhatározói mellékmondat 8. fokhatározói mellékmondat 9. okhatározói mellékmondat (mert)

Az alárendelő mondatok rendszere IV. Szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok 1. mondatrészkifejtéssel párosulva 2. mondatrészkifejtéstől elszakadva vegyes kötőszók 1.1. hasonlító 1.2. következményes 1.3. feltételes 1.4. megengedő 2.1. hasonlító 2.2. következményes 2.3. feltételes 2.4. megengedő

ELEMZÉS Hogyan elemezzünk alárendelő összetett mondatokat? HOGYAN KÜLÖNBÖZTESSÜK MEG A FŐ- ÉS MELLÉKMONDATOT? USZ - KSZ HOGYAN KÜLÖNBÖZTESSÜK MEG A KÖTŐSZÓT ÉS AZ UTALÓSZÓT? SZÓFAJI ALAPON

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK SZEMANTIKAI TÖBBLETTARTALMAT HORDOZÓ MELLÉKMONDATOK: A sajátos jelentéstartalmak: HASONLÍTÁS KÖVETKEZMÉNYESSÉG FELTÉTELESSÉG MEGENGEDÉS A mondatrészkifejtésre ráépül, de el is szakadhat tőle, ez utóbbiak a mellérendelés felé közelednek. A főmondatban visszatéve és -alakítva az adott mellékmondatot, a sajátos jtéstart. elveszik: Szeretném, ha eljönnél. (tárgyi, feltételes) →Eljöttödet szeretném. Olyan csend támadt egyszerre, mint amilyen villámcsapás után szokott következni. (minőségjelzői, hasonlító) → Villámcsapás utáni csend támadt egyszerre.

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 1. Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok mondatrészkifejtéssel párosulva 1. 1. Hasonlító mm.  az igéhez /igenévhez kapcsolódó állp/mód/fokhatározás, jó források voltak a párhuzamos mondatok: Úgy/annyira szerette, ahogyan/amennyire az anyját egy gyerek szereti. akcidenciafogalmat (csvés, állp, tul. és mennyiségfogalom) kifjező párh. szerk-ű von. mm-ok veleszületetten hasonlítók, ezek a MINT nélkülis képesek ezt a has. jelentésárnyalatot kifejezni (l. fentebb) egyébként tipikus ksz a MINT, ami kombinálódhat egyéb von. nm-i és hszói ksz-val. További ilyen KSZ-k: amint, ahogy, amiként, amiképpen, akár(csak), amilyen, amekkora, amennyi. Aránymondatokban (l. fokH-i mm): minél, mentől más sajátos jtésrárnyalattal is társulhat, pl. hasonlítás + feltételesség: mintha, minthogyha az USZ. tipikusan mn-i, így a fn-i természetű m-ok (a-i, Tái) csak kihagyásos jelzői úton, azaz elliptikusan kaphatják meg e jtésárnyalatot: Példák: Annyi termett, mint amennyi még soha (A-i)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK Annyira jól éreztem magam nálatok, amennyire még eddig soha. (fokH) Sajnos többet eszik, mint kellene. (hasonlító Hi) Úgy rohant felém, mintha én lennék a megmentője. (módH) Úgy feküdt ott, mint/ahogy egy darab fa (állpH) Mereven feküdt, mint egy halott (ÉH) Annyiszor kell vizsgánom e félévben, mint Zsófinak. (számH) Sári olyan, mint amilyen az édesanyja volt lánykorában (Á-i) Akkor érkeztem, mint a többiek (időH) Annyi termett, mint amennyi még soha (A-i)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 1. 2. Következményes mm. akcidenciafogalmak következményét nevezi meg ezért uazon főm. folytatódhat hasonlító vagy köv. mm-tal is: Akkora a hőség, mint a Szaharában. Akkora a hőség, hogy már alig szuszogunk. Annyit hozz, hogy két napra elég legyen. – itt is csak ellipszis révén kaphat ilyen jtésárnyalatot fn-i természetű mondat (annyi barackot hozz) KSZ itt: a hogy, úgyhogy, sesetleg a míg: Annyit dolgozott, míg a lapát feltörte a tenyerét. Példák: Olyan sok a dolgom, h alig tudom elvégezni (fokH) Misi úgy tud 21-ezni, h mindig ő nyer (módH) Olyan ez a dolgozat, hogy csak hármast lehet adni rá (Á-i) Addig dolgozott, hogy megizzadt. (időH Olyat ordított, hogy belezengett a ház (Tái) Annyi termett, hogy alig győztük szedni (A-i)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 1. 3. Feltételes mm. a feltételt nevezi meg a mm., aminek be kell következnie ahhoz, hogy a főmondatban foglaltak megvalósulhassanak (főm: okozat, mm: OK) az időH-sal függ össze szubsztanciafogalmakhoz kötődik (az előbbiekkel ellentétben, amelyek akcidenciafogalmakhoz): Szeretem azt (a tényt), ha itt vagy velem. KSZ: HA, HOGYHA, AMENNYIBEN Példák: Meglátogatlak, ha vége a tanításnak. (időH) Valahányszor meglátogatom Lacit, mindig felvidulok (számH, itt a vala-előtag indukálja a feltételességet) Vilmos bácsi nem szerette, ha csúfolták a madarai miatt (T-i)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 1. 4. Megengedő mm. komplex jtéskategória, magában foglal ellentétet, ráhagyást, feltételezést és fonák okságot, ez utóbbi a legjellemzőbb: Bár esik az eső, nem vitt esernyőt. (nem ok-okzat teljesül, hanem ok-fonák okozat) ez szakadt el leginkább a mrészkifejtéstől mellérendelő párhuzama a megszorító utótagú ellentétes mondat: Esik az eső, mégsem vitt esernyőt. KSZ: nagyon változatos: PEDIG (János alszik, Peti pedig klarinétozik – szembeállító ellentétes mellérendeléshez képest a ksz pozíciója mindig a tagmondat élén van, tehát az előbbi mellérendelés, és ez alár: János alszik, pedig Peti klarinétozik.) bár, ámbár, bárha, habár noha, aért, azért, hogy… jóllehet, ugyan, holott ha… is annak ellenére, annak dacára, h. és az akár-, bár- előtagú ált. nm-ok

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK Példák: Bár [olyan/annyira] beteg volt, mégis elment kirándulni (???állpH) Nem bánom én, ha megharagszik is (T-i) Nem baj az, ha haragszol is rám (A-i) Nincs új cipője Zolinak sem, [annak] aki pedig egyetemre jár. (É-i)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 2. Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok a mondatrészkifejtéstől elszakadva 2. 1. Hasonlító két típusa szakadt el, ezeket nyomatékosító hasonlító m-oknak is nevezik: főm-ot megelőzve rendszerint a csvést egy hasonló vagy ellentétes eset felemlítésével nyomósítják: [ÚGY] Vannak szép köntösbe bújtatott ostobaságok, mint ahogy vannak igen jól öltözött ostobák. – ezek mellér. értékűek, át is alakíthatók mellérendeléssé álhasonlító mm-ok, melyek a B vagy más személy véleményét fejezik ki, vmely közös tudati tartalékra utalnak, gr-ailag el is hagyhatók, komm. értékűek (mint tudjuk, ahogy mondtad, mint eemlítettük, ahogy mondani szokták, mint XY írja)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 2. 2. Következményes Itt is két típus szakadt el: előtérbe került a következményességben is fellelhető ok- okozati viszony a tagm. határra került úgy USz és a hogy KSZ úgyhogy KSZ-ként a következtető mellér. vmely KSZ-vel cserélhető fel: Sietett úgy, hogy megizzadt → Sietett, úgyhogy (ezért/tehát) megizzadt. Teljesen elaszakadt: Nem adtam be idejében a pályázatot, úgyhogy nem is várhatunk semmilyen pénzbeli támogatást. Szónoki kérdések utáni következményes mm-ok magyarázó jellegűvé válhatnak, megindokolják a kérdés feltevését: Hova tetted az eszedet, hogy ekkora butaságot csináltál? (vö. Hova tetted az eszedet, hiszen nagy butaságot csináltál?)

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 2. 3. Feltételes Sok típusa függetlenedett, pl. a B bizonytalan a feltétel és a köv. megvalósulásában, az Á felt. mód jelen idejű: Ha elmehetnék egy hétre vhová, ki tudnám magamat pihenni. A B tudja, hogy a közlés idejekor a feltétel nem áll fenn, de lehetségesnek tartja a bekövetkeztét: Ha férjhez mész, neked adom a nagymama étkészletét. STB.  

SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK 2. 4. Megengedő A leginkább elszakadt, bonyolult csoport, mert a megengedésről a szakirodalom sokfélét írt, rendszerint fonák okságot fejez ki. A meszorító utótagú ellentétes mellérendeléshez hasonlít, a kifejezett tartalmi viszony azonos, a különbség: a mellérendelő esetben a tagmondatsorrend kötött, a KSZ a 2. tagmondatban áll. Az alárendelésben nincs ilyen kötötség, de fontos, hogy az oksági viszony megfordulásával az okozat-ok viszonynak nincs mellérendelő megfelelője. A KSZ-ek itt uazok, mint a mrészkifejtő megengedésnél, változatos, van ilyen is: ugyan, ám Elkészítette a munkát, bár sokat morgolódott közben. Még kémiára is oktatta, pedig ahhoz ő sem értett, Bármennyire nehéz, a megoldást én a válásban látom. Hiába hízelegsz, nem adok csokit.