VÁLTOZÓ ÉGHAJLAT, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Bartholy Judit ELTE - METEOROLÓGIAI TANSZÉK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Krenhardt Katalin CHP9ZU
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Árvizek „a víz az úr” 2008.október.31  A vízáradat időtől és helytől függően különböző megítélést kapott a civilizált népeknél. Csak a sivatagi népek.
Készítette: Góth Roland
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
A víz-háborúk kora jöhet
Globális problémák Kialakulásuk okai:
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
A globális klímaváltozás globális gazdasági következményei.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A MEGSEBZETT FÖLD.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
VÁLTOZÓ ÉGHAJLAT, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
Fenntartható fejlődés
Globális problémák.
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Globális fölmelegedés hatásai
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
A klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László. Az éghajlati rendszer.
IPCC jelentés – várható hazai változások
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Globalizáció és környezeti problémák
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Éghajlatváltozás és egészségügyi ellátás Antal Z. László MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Debrecen, április.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
A FELSŐ-TISZA VIDÉKI LAKOSSÁG SEBEZHETŐSÉGE: ÁRVÍZI ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KOCKÁZATOK Vári Anna - Tamás Pál - Ferencz Zoltán MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Az elsivatagosodás.
Ökoiskola- vetélkedő március
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
A termőföldek másik nagy ellensége az erózió mellett az elsivatagosodás, amely folyamat során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik,
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Energiaforrásaink.
Globalizáció.
Előadás másolata:

VÁLTOZÓ ÉGHAJLAT, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Bartholy Judit ELTE - METEOROLÓGIAI TANSZÉK

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Az emberiség szükségleteinek kielégítése, a környezet, s a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. Világ Tudományos Akadémiájának Nyilatkozata, Tokió, 2000

2002 – Johannesburg után A fenntartható fejlődést támogató komplex ENSZ/WEHAB program (Water, Energy, Health, Agriculture, Biodiversity) összefoglalja a fejlesztés öt legfontosabb területét, kijelöli a rövid távú cselekvés irányait: (1) VÍZ (2) ENERGIA (3) EGÉSZSÉG (4) MEZŐGAZDASÁG (5) AZ ÉLŐVILÁG VÁLTOZATOSSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/1: VÍZ: – Egymilliárd ember számára nem biztosított a tiszta ivóvíz (ezt a számot 2015-ig a felére kell csökkenteni). – A globális éghajlat változása következtében fellépő szélsőséges csapadékokra (árvizekre, aszályokra) való felkészülés, s a következmények enyhítése. – Az ivóvíz, s a mezőgazdasági termelés számára szükséges vízkészlet igények tervezése, összehangolása.

A Föld sós tengervizeinek és édesvizeinek becsült aránya Sós tengervíz Édesvíz

A rendelkezésre álló édesvíz 2000-ben (felszíni vizek)

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, VÍZKÉSZLETEK VÁLTOZÁSA HATÁS A KÖRNYEZETRE (EGYETLEN PÉLDA: ARAL TÓ)

CSÖKKEN AZ ARAL TÓ TERÜLETE, VÍZTÖMEGE (NASA MŰHOLDKÉPEK: 1989, 2003)

Aral tó

Üzbegisztán Kazahsztán Szir-darja Amu-darja

XX. Század közepétől változások Gyapottermesztés Kara-kum, Kizil- kum sivatagjaiban csatornák Rizstermesztés Peszticidek, herbicidek Gabona, gyümölcsimport

ÉvMélység(m)Terület(km2)Térfogat(km3) Só-koncentráció (g/dm3) ,4166, ,05 60, ,2855, , nagy tó 36,89 33, kis tó 19,91 2, , nagy tó 32,3821, kis tó 40,973, A tó méretváltozásai 17,61

Egykor….. És most…..

2006-os állapot….

 Immunrendszer gyengül  Örökletes betegségek  Várható életkor 51 év  Minden 10. gyermek meghal 1 éves kora előtt 1 éves kora előtt  Hörghurut, vérszegénység, vérrák, pajzsmirigyrák, nyelőcsőrák

Esély - probléma 2001 Világbanki támogatás- gátépítés 2001 Világbanki támogatás- gátépítés (északi rész kiszáradása megállt, sőt 2005-ös Kok-Aral gát megépülése után még gyarapodott is Déli rész kiszáradásának „előnyei” Üzbegisztánnak Déli rész kiszáradásának „előnyei” Üzbegisztánnak Amu-darja és Szir-darja „utántöltése” Ob folyóból Amu-darja és Szir-darja „utántöltése” Ob folyóból

CSÖKKEN AZ ARAL TÓ TERÜLETE, VÍZTÖMEGE: TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK FORRÁS: UNESCO, 2002

ÁLTALÁNOS A MAGASHEGYI GLECCSEREK OLVADÁSA A Rhone-gleccser visszahúzódása az Alpokban © Gesellshaft für ökologische Forschung ÁLTALÁNOS A MAGASHEGYI GLECCSEREK OLVADÁSA A Rhone-gleccser visszahúzódása az Alpokban © Gesellshaft für ökologische Forschung

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/1: VÍZ: – Egymilliárd ember számára nem biztosított a tiszta ivóvíz (ezt a számot 2015-ig a felére kell csökkenteni). – A globális éghajlat változása következtében fellépő szélsőséges csapadékokra (árvizekre, aszályokra) való felkészülés, s a következmények enyhítése. – Az ivóvíz, s a mezőgazdasági termelés számára szükséges vízkészlet igények tervezése, összehangolása.

ÁRVÍZ AZ ELBÁN, DREZDA 2002.

AZ ELBA 2002-ES ÁRADÁSA

DUNAI ÁRVÍZ tavasz tavasz

Légifelvétel a 2000-es tiszai árvízről © Vizy Zsigmond, VITUKI

Éghajlati katasztrófák okozta károk a világ bruttó nemzeti termékéhez viszonyítva

HIDROMETEOROLÓGIAI KATASZTRÓFÁK SZÁMÁNAK EMELKEDÉSE A VILÁGON: SZÉLVIHAROK OKOZTA KÁROK EMELKEDÉSE

SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATI ESEMÉNYEK GYAKORISÁGA

(IPCC, 2001 nyomán) A hőmérsékleti átlag és változékonyság növekedésének alapsémái

A fagyos napok számának (T min <0°C) megváltozása között (IPCC, 2001 nyomán)

A hőhullámok hosszának megváltozása, (ECAD, 2002)

Az évi csapadékösszeg trendje a Kárpát-medence térségében,

A nagycsapadékú napok (R>20mm) számának megváltozása

A mérsékelt övi ciklon-gyakoriságok változása az északi féltekén, Forrás: Zwiers (2003) alapján

ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP

A globális átlaghőmérséklet változása között és várható menete a XXI. században (IPCC, 2001 nyomán)

A GLOBÁLIS HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁS 2100-RA SZIMULÁLT ÉRTÉKEI (BÁZISIDŐSZAK: )

A globális éves csapadék megváltozása 2100-ra (Referencia-időszak: ) (IPCC, 2001 nyomán)

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/1: VÍZ: – Egymilliárd ember számára nem biztosított a tiszta ivóvíz (ezt a számot 2015-ig a felére kell csökkenteni). – A globális éghajlat változása következtében fellépő szélsőséges csapadékokra (árvizekre, aszályokra) való felkészülés, s a következmények enyhítése. – Az ivóvíz, s a mezőgazdasági termelés számára szükséges vízkészlet igények tervezése, összehangolása.

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/2: ENERGIA: Támogatni kell a megújuló energiaforrások használatát. Racionalizálni a pazarló energiafogyasztást. Megvalósítani a február 16-án hatályba lépett Kiotói Jegyzőkönyv vállalásait.

AZ ENERGIA FELHASZNÁLÁS VÁRHATÓ ALAKULÁSA ENERGIATÍPUSONKÉNT 2100-IG

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/3: EGÉSZSÉG: A természeti katasztrófák, éhínségek, árvizek után fellépő járványveszély csökkentése, kezelése. A mérgező és veszélyes anyagok légkörbe és vizekbe jutását kiszűrni, illetve azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását minimalizálni 2020-ig.

AZ ÉHINSÉG AZ AFRIKAI KONTI- NENST SUJTJA A LEGNA- GYOBB MÉRTÉK- BEN ( )

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/4: MEZŐGAZDASÁG: Megállítani a termőtalajok degradációját, pusztulását. Tervezni és felkészülni a népesség további növekedése, illetve a globális éghajlat megváltozása miatt jelentkező anomáliákra. Előreláthatóan ezek a problémák komolyabb szerkezetváltást igényelnek majd az agrárium egyes ágazatainál.

A fenntartható fejlődés fontosabb indikátorai/5: AZ ÉLŐVILÁG VÁLTOZATOSSÁGÁNAK (BIODIVERZITÁS) MEGŐRZÉSE: Sok növény és állatfajt a kipusztulás veszélye fenyeget. E folyamat visszafordítása az elsődleges cél az elkövetkező évtizedben. Védeni kell a trópusi esőerdőket, a mangrove erdőket, a korallzátonyokat. Csökkenteni a világ halászatának volumenét.

Az édesvízben élő fajok populációinak csökkenése,

A fenntartható fejlődés egyik további fontos tényezője a népességszám alakulása

A fenntartható fejlődés legfontosabb irányait nagymértékben befolyásolja a globális éghajlat megváltozása, annak üteme, erőssége, területi eloszlása. A globális éghajlat változása mérsékelhető, csökkenthető megfelelő energiagazdálkodással, környezetpolitikával, nemzetközi összefogással.