Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár

Az előadások a következő témára: "Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár"— Előadás másolata:

1 Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár
(globális viszonylatban)

2 Tartalom Az aszály definiálása, kialakulását elősegítő tényezők
Aszályindexek (SPI, PDSI) Aszályveszélyeztetett területek a világban UNCCD, az egyezmény célja Sivatagosodási folyamat Szárazsággal együtt járó problémák, következményei Leginkább érintett területek Közelmúltban bekövetkezett jelentősebb előfordulások

3 Az aszály definiálása, kialakulását elősegítő tényezők
Csapadékhiány- Talajvízszint, talajnedvesség csökkenése Főbb klimatológiai és antropogén tényezők - Napsugárzás, nagy páratartalom, szelek - Öntözés, gátak, duzzasztórendszerek

4 Múlt században jelentősen felgyorsul, ennek okai- Üvegházhatású gázok kibocsátása, a társadalom felszínformálása Vizsgálat tárgya szerint lehet, Meteorológiai, Hidrológiai, Mezőgazdasági aszály Aszályindexek Mértékegység nélküli jelzőszámok

5 SPI index Egyszerű, csak csapadékadatokat használ fel Vizsgált időszak rövid távú, értékei

6 PDSI index Palmer Drought Severity Index
Több adatra van szükség- rekurzív index Alapja a talaj vízháztartást leíró modell

7 Aszályveszélyeztetett területek a világban
Aszály, sivatagosodás, terület degradáció mértéke nő UNCCD- Sivatagosodás Elleni Küzdelemrő szóló egyezmény Részes Felek Konferenciája (COP) Tagok kötelezettségei 5 regionális melléklet

8

9 Aszályok által leginkább érintett területek
Sivatagosodás mértéke évről évre nő (Csád-tó, Aral-tó, Darfur- térsége) Egyre inkább sűrűsödő aszálygyakoriság, előfordulás- (Afrika, Kelet-Ázsia, Mediterrán területek, Dél- Ausztrália, Észak-Amerika) A szárazság következtében nő a migráció, a mezőgazdasági termelőképesség csökken- éhínségek, ivóvízhiány- alultápláltság, társadalmi problémák fokozódása

10 Előrejelzések- Afrika- arid, szemi arid területek 5-8%-os bővülése, jelentős ivóvíz hiány Ázsia- Hasznosítható édesvízkészletek csökkenése, termésátlagok csökkenése Ausztrália és Új- Zéland- Vízbiztosítási problémák a keleti és déli részeken, mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás nehézségei, erdőtüzek

11 Európa- A hasznosítható vízkészlet csökkenése, Közép és Kelet-Európában jelentősebb hosszan tartó aszályok, csökkenő csapadékmennyiség, Dél- Európában mezőgazdasági termelés csökken, Regionális különbségek közötti szakadék szélesedése Észak, Dél és Latin Amerikában- A talajnedvesség csökkenésével a trópusi esőerdők területének csökkenése, Sivatagosodás, a termőterület, a talaj savanyodása, Hőhullámok intenzitása, hossza nő

12 Példák a közelmúlt eseményeiből
Oroszország, Erős aszály, erdő és bozóttüzek= talajnedvesség csökkenése - 13 millió ha- terméshozam csökkenés, óriási gazdasági veszteség, Az erősen száraz időszakok egyre gyakrabban előfordulnak, 10 évenként kimutatható egy nagyobb hőhullám

13 USA, Közép-nyugati rész, Texas állam Rég látott szárazság a főbb gabonatermesztő területeken (Corn-belt, Soy-belt) Első 6 hónap átlaghőmérséklete rekord (1895) Okok: Megnövekedett párolgási érték, átlagos csapadékmennyiség alatti érték Hőhullámok előfordulása gyakoribb USA, a legnagyobb gabonatermelő és exportőr

14 Bibliográfia Al Gore (2006): Kellemetlen igazság. Göncöl Kiadó, Budapest Al Gore (1993): Mérlegen a föld. Plume, Budapest Hayes, M., 2002: Drought indexes // Drought indices. Lincoln, Nebraska: University of Nebraska. 9 p Éghajlatváltozás 2007, Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület - IPCC Negyedik Értékelő Jelentése. A munkacsoportok döntéshozói összefoglalói, 2007 Veszélyben az ivóvízkészletek. National Geographic Online, november 14. Greenpeace,