Szervezeten belüli adatvédelem Balogh Zsolt György egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszék Telefon: +72-501599/3261, 3163 E-mail: BALOGH@ajk.pte.hu

Főbb elemek Belső szabályzatok Adatvédelmi felelős Adatvédelmi audit Informatikai üzemeltetési Informatikai biztonsági Közérdekű adatok iránti megkeresések kielégítésének rendjéről szóló Adatvédelmi felelős Adatvédelmi audit

Jó-e, ha van helyi szabályzat? Központi jogszabályok átültetése a helyi gyakorlatba Az adatkezelő személyzet tájékoztatása Kétes helyzetek normatív kezelése „Önvédelem” Adatvédelmi rendszer létének igazolása a belső közvélemény felé Zaklató megkeresések elhárítása

Hogy lássunk munkához? Vonatkozó joganyag megismerése Saját adatkezelési gyakorlat megismerése Szisztematikus felmérés Egységes szempontrendszer Célok kitűzése Törvényes adatkezelés A kezelt adatok értékével arányos védelem Reális követelmények felállítása Működőképesség fenntartása Tisztességes adatkezelés

Helyzetfelmérés Egységes adatlap Közvetlen, személyes tudakozódás

Adat lap

Az adatkezelési rendszer alapelvei információs önrendelkezési jog érvényesítése adatbiztonság archiválás és selejtezés (adatfeldolgozási hátralékok ledolgozása)

Információs önrendelkezési jog Célhozkötöttség Arányosság Adatkezelések összekapcsolásának tilalma Adattovábbítás korlátozása Nyilvánosságra hozatal korlátozása

Adatbiztonság Minden adatkezelőnek kötelessége Keretszabályozás Helyi sajátosságok figyelembevétele

Adatbiztonság Veszélyeztető tényezők Jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés Jogosulatlan megsemmisítés Véletlen megsemmisülés vagy sérülés

Adatbiztonság Védelmi intézkedések Hozzáférés-védelem Vagyonvédelem A tárolt, kezelt adatok védelme az illegális hozzáférés ellen Vagyonvédelem Tűzvédelem Az adatfeldolgozó, adattároló berendezések védelme a jogtalan eltulajdonítás illetve a sérülés, megsemmisülés ellen.

Archiválás, selejtezés A célhozkötöttségből következik! A cél teljesülése után az adatokat meg kell semmisíteni vagy irattári, esetleg levéltári kezelésbe kell adni.

Archiválás, selejtezés Mikor kell archiválni? adatkezelés célja megszűnt és megőrzési kötelezettség fennáll Ennek megállapítása… Passziválás (aktív és passzív adatállományok elválasztása)

Archiválás, selejtezés Iratkezelési és selejtezési szabályzat Kiegészíti az adatvédelmi szabályzatot Irattári terv Passziválás rendszeresen (Pl.: évente) Selejtezés Adathordozók fizikai megsemmisítése

Archiválás, selejtezés Hírközlési szolgáltatók esete??? 2006/24/EK irányelv Eht. XVII. fejezete

Az adatközlés szabályozási elvei Az érintett tájékoztatása illetve beleegyezése A nyilvánosságra hozatal tilalma Adattovábbítások dokumentálása

Adattovábbítások dokumentálása Adattovábbítási jegyzőkönyv tartalma az adatot kiadó szerv vagy szervezeti egység neve, az adattovábbítás érintettje illetve érintettjei, a címzett, aki az adatokat kapja, az adattovábbítás célja, az adattovábbítás jogalapja (kötelező adattovábbítás esetén a továbbítást elrendelő törvény; fakultatív esetben az érintett hozzájáruló nyilatkozata), a továbbított adatok köre, az adattovábbítás időpontja, az adattovábbítás módja illetve az átadott adathordozó

Megkeresések intézése Főszabály: ELUTASÍTÁS Kivételek Bíróság, Ügyészség, Rendőrség, Nemzetbiztonsági szolgálatok. Segédelv: DOKUMENTÁLNI KELL Panaszjog: a legfelsőbb vezető gyakorolja.

Adatkezelések ellenőrzése Az ellenőrzés tárgya adatkezelések törvényessége adatszolgáltatások dokumentálása, adatbiztonsági rendszabályok betartása, iratok megőrzésének és selejtezésének rendje. Az ellenőrzést végzi Adatvédelmi felelős (adatkezelés törvényessége) Rendszergazda (számítástechnikai rendszer biztonsága)

Az adatvédelmi audit

Ellentétek Adatkezelők: Az adatvédelem csak veszteség Érintettek: Az adatvédelem gyenge eszköz Következmény: Elbizonytalanodás

Az adatvédelem új eszközeinek szükségessége Adatkezelő érdekeltté tétele Önszabályozás és piaci elemek Az adatkezelési nyomásra adott lehetséges válasz Növekvő adatfeldolgozói kapacitás Hálózatok terjedése Nagytestvér és a kistestvérek

Az adatvédelmi audit fogalma Külső szakértő szerepe: adatvédelmi intézkedések, adatvédelmi elképzelések, a megvalósítás képességének értékelése. A pozitív eredmény nyilvánosságra hozatala

Az auditor Szakmai megbízhatóság Társadalmi elfogadottság Ösztönző jogkövetkezmény Belső ellenőrzés hitelesítése A nyilvánosság a legfőbb ellenőrző tényező

Az adatvédelem mint versenytényező Az auditálás társadalmi hasznossága a szervezeten belüli folyamatok ellenőrizhetőbbé válása. Az auditáláshoz fűzött jogkövetkezmény auditált adatkezelők egyszerűsített adminisztrációs kötelezettségei adókedvezmény adatvédelmi kockázatok csökkentéséért megállapított alacsonyabb biztosítási díj

Versenyelőny és elektronikus közigazgatás bizalom növelése a felhasználók számának növelése országok és régiók összehasonlíthatósága