A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete Sándorné dr. Kriszt Éva.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felsőoktatási szakképzési programok
Advertisements

TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése Közoktatás 1-4. szintjei - Kapcsolódások.
A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
„Ezt egy életen át kell játszani”
TÁMOP Nagyrendezvény. Az ifjúságsegít ő esetmenedzser létrejötte – case Manager.
A kulcskompetenciák.
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE
Természettudományi kkk-k Erostyák J. (PTE) – Kiss F. (NYF) – Mezősi G. (SZTE) – Varga Zs. (SZTE)
„ÚTRAVALÓK” Molnár Mónika DUF. •Tuning Tervezési Formanyomtatvány –Modulprogram –Fejlesztendő kompetenciák –Tanulási eredmények –Oktatási-tanulási tevékenységek.
Projektháttér A kimeneti szempontú képesítési keretrendszer.
A pedagógusminősítési rendszer
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Fontosabb fogalmak Képesség :
A kutatási program rövid bemutatása
A mesterképzések létesítésének és indításának helyzete a műszaki szakterületen Sima Dezső MFRFK, november 3.
Kiadványaink Országos Felsőoktatási Információs Központ.
A munka világával kapcsolatos tudás
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
Képesítési Keretrendszerek Európában
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének szakmai támogatása és az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése a felsőoktatásban.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
A stratégiai kulcsmentorok bemutatkozása IFKT mentor képzés Budapest, december 13.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Autonómia és felelősségvállalás
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Keretrendszerek az oktatás rendszerében Felnőttképzés a változó gazdasági és oktatási rendszer környezetében konferencia Eger április
A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének szakmai támogatása és az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése a.
A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MEGÚJÍTÁSA VÁMOS ÁGNES.
Derényi András – Vámos Éva tájékoztató előadás a MAB 2014
Az OKKR szintjei és szintleírásai a 6–8. szint Bókay Antal.
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
AZ ORSZÁGOS KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER 5. SZINTJÉNEK LEÍRÁSA JAVASLAT ÉS PROBLÉMAFELVETÉS Sediviné Balassa Ildikó Felsőfokú Szakképzés Kollégium Egyesület.
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
Dr. Schiffer Csilla: Kooperáció és koordináció
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kulcskompetenciák, munkaerő-piaci kulcskompetenciák
2015. július 15. Budapesti Corvinus Egyetem június  Képzési területenkénti Alprojekt Irányító Bizottságok megalakítása – június
Tanulási eredmények a KKK-kban A szeptember 30-i budapesti csoportos konzultációra készült prezentáció
Sándorné Kriszt Éva Az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság nyílt ülése Lillafüred, október MTA SJTB Budapesti Gazdasági Főiskola.
2008. június 16.foglalkozási rehabilitációs képzés1 Foglalkozási rehabilitációs képzés az ELTE GYFK-n ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
A különböző eszközök egymáshoz való viszonya IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
Magyar Képesítési Keretrendszer EURÓPAI MOBILITÁSI ÉS LLL ESZKÖZÖK, ALAPELVEK.
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
IKER felülvizsgálata, referenciakeret bemutatása IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
Az oktatás szerepe az energetikai szektor jövőjének formálásában Dr. Bihari Péter BME Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettes.
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
Infó-Kommunikáció a békés(i) jövőért. EFOP
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELSŐ TAPASZTALATAI
A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása
Előadás másolata:

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete Sándorné dr. Kriszt Éva

A legfontosabb kérdések Mit? Hol? Miért? Hogyan?

A tudás megszerzésének útja ISCED International Standard Classification of Education Magyarország megújulása konferencia 2012 Felsőf. oktatás 5, 6, 7, 8 Középfokú oktatás 3, 4 Alapfokú oktatás 1, 2 Iskola előtti oktatás

Felsőfokú oktatás PhD Ma/MSc Ba/BSc FoSzk

KKK-k újragondolása, összehangolása az MKKR szerint MRK előtt álló feladat KKK-k újragondolása, összehangolása az MKKR szerint

Feladat végrehajtásának kereteit meghatározó jogi háttér Szakstruktúráról rendelkező új Korm. rendelet (a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet helyébe lép) MKKR – 2015. február 3-án elfogadva KKK-k (az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján)

EKKR-MKKR MKKR EKKR Tudás Tudás Képesség Képesség Attitűd Kompetencia 8 szint, ebből 5-8 a felsőoktatáshoz kapcsolódik EKKR 8 szint, ebből 5-8 a felsőoktatáshoz kapcsolódik Tudás Képesség Attitűd Autonómia/Felelősségvállalás Tudás Képesség Kompetencia

Kompetencia-felfogás értelmezése Egyetemi Esték Kompetencia-felfogás értelmezése Kompetencia piramis viselkedés készségek tudás személyes 4 1 3 2 1 2 személyközi 8 5 7 3 4 6 hajlam, hozzáállás személyes jellemzők Forrás: Nagy Péter KONETT Team

A szintleírás részletes kifejtése DESCRIPTOROK segítségével: Tudás Képességek Attitűdök Autonómia A descriptor jellemzése A leírás szempontjai: a tudás mélysége, a tudás szervezettsége, a tudás kiterjedtsége, rugalmasság, formálhatóság motoros készségek, terület- általános képességek, terület- specifikus képességek kedvező/kedvezőt - len megítélés; vélekedések, nézetek; szándékok, törekvések. mértéke, területei, valamint a társas környezetben való viselkedés dimenziói mentén

5-8 szintek Tudás Képességek Attitűdök Autonómia 5. A tudás elsősorban egy (új) szakterület speciális, alapvető ismereteivel bővül. Az elméleti tudás rendszerbe szerveződik, az alkalmazás módszereinek és eszközeinek ismerete lehetőséget biztosít valamely szakterület szakképesítésének hosszútávú és magas szintű gyakorlásához. A szakmai szókincs elsajátítása segíti az egyértelmű szakmai kommunikációt (anyanyelven és a más nyelven beszélőkkel való együttműködés során idegen nyelven is). A kognitív, kommunikációs és szociális képességek fejlettsége megalapozza a szakmai feladatok sikeres tervezését és lebonyolítását komplex problémák megoldásánál is. Az önfejlesztés különböző módszereinek ismerete kialakítja az önálló, folyamatos tanulás igényét és képességet. A döntési képességek kialakulása az etikai és jogi szabályok ismeretére, az értékek, viselkedés és életmód összefüggéseinek megértésére épül. az attitűdök irányát a folyamatos önképzés, az innovációk iránti érdeklődés és a minőségi munkavégzés iránti elköteleződés jellemzi. Az önállóság és felelősségvállalás a saját munka mellett az együttműködő vagy irányított csoport tevékenységére is kiterjed.

5-8 szintek Tudás Képességek Attitűdök Autonómia 6. Ezen a szinten adott szakterület ismeret-rendszerének és összefüggéseinek átfogó tudása, különböző elméleti megközelítéseinek és az ezeket felépítő terminológiának ismerete, a megismerés és a problémamegoldás speciális módjainak alkalmazása jellemző. A rutin szakmai problémák azonosítása, elméleti és gyakorlati szintű feltárásához rendelkezni kell a könyvtári és elektronikus formában megjelenő szakirodalmi források önálló feldolgozásának képességével, az analitikus és szintetikus gondolkodás és az adekvát értékelés képességével. Az attitűdök terén ezen a szinten az adott szakma társadalmi szerepének, értékeinek elfogadása és hiteles közvetítése várható el. A szakmai kérdések megválaszolása , a problémák megoldása önállóan vagy másokkal való kooperációban történik a felelősség egyéni vállalásával és a szakma etikai normainak betartásával.

5-8 szintek Tudás Képességek Attitűdök Autonómia 7. Az adott szakterületre vonatkozó átfogó tudás mellett új vonásként jelenik meg a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezése, rokon szakterületekhez való kapcsolása, e tágabb rendszerben megvalósuló kapcsolat és hatásrendszer felismerése. Az új „látásmód” az interdiszciplináris megközelítés és a szakterületre jellemző megismerési módszerek szakszerű alkalmazási képessége révén valósulhat meg. A szükséges tudás megszerzésének feltétele az idegennyelvi képességek kialakulása. A szakma egyre szélesebb körű rendszerbe illesztése révén nő a szakmai identitás tudatossága, megalapozottságának mértéke., kialakul a hivatástudat. A létrejövő együttműködésekben jellemzővé válik az egyenrangú szerep, a partnerség vállalása.

5-8 szintek Tudás Képességek Attitűdök Autonómia 8. A szakterület tárgykörében a tudás elmélyülése és gazdagodása egy-egy résztémának a teljesség igényével történő kutatása, új ismeretek, összefüggések feltárása valósítja meg. A kutatásokhoz az ismeretszerzési és probléma-megoldási módszerek kreatív alkalmazásának képessége, új megközelítési módok kidolgozására irányuló alkotói képességek szükségesek. A jellemző viszonyulás a szilárd szakmai elköteleződés, az új utak keresésére való elhivatottság állandósulása, s a kitartó munkavégzés szükségességének elfogadása. Ez a szint az alkotó, kreatív önállóságot, a feladatvégzés során a kezdeményező, a vezető szerep (szükség eseten a vitapartneri szerep) felelősségének vállalását követeli meg.

A KKK-k módosításának folyamata magában foglalja A képzési szintek (5.,6., 7., 8. (MKKR)) általános kompetencia leírását, Valamennyi szak képzési területre jellemző szakmai kompetenciák szerinti átfogalmazását, Teljesen új szakok KKK-inak (beleértve az osztatlan új szakot is) MKKR szerinti kidolgozását, Rendelet előkészítése során több szak szakiránnyá válásával létesülő új szakok KKK-inak kidolgozását.

MRK Műszaki Tudományok Bizottsága javaslata A KKK-kat tartalmazó kormányrendelet csak az egyes szakok szakspecifikus elemeit tartalmazza, egy MKKR szint összes képzésre érvényes része az MRK által adott ajánlás legyen. Az egy tudományterületre érvényes rész is MRK ajánlás legyen, vagy önállóan kerüljön a kormányrendeletbe. Az egyes szakok KKK-iban legyen egyértelműen elkülönítve, mi az, amit a szakot elvégző minden hallgatónak tudnia kell. Az elágazásokhoz (specializáció, szakirány) tartozó kimeneti kompetenciák későbbi bővíthetősége biztosítja a felsőoktatás rugalmas reagálását az ipari igényekre. A szakirány egyértelmű definiálása. (Hol kell specifikálni az önálló szakképzettséget, ami ma a szakirány feltétele?)

Az MRK részvétele a projekt megvalósításában A Projekt Irányító Bizottságba delegált tagok: Bódis József, az MRK elnöke, Szabó Gábor , az MRK alelnöke, Sándorné Kriszt Éva, az MRK társelnöke Az Alprojekt Irányító Bizottságokba delegált tagok: az MRK képzési területi bizottság elnöke, az MRK elnökség delegáltja, vagy nem elnökségi tag rektor, az MRK Titkárságának delegáltja

A feladat időbeli ütemezése (1) KKK Alprojekt Irányító Bizottságok (13) indító ülésének összehívása – 2015. június 10. KKK-k Alprojekt Irányító Bizottságok általi átdolgozása – 2015. június 1 – július 31. (Az első tervezet elkészül július 31-ig) A tervezet egyeztetése – 2015. augusztus 1 – szeptember 10.

A feladat időbeli ütemezése (2) A módosítások megtárgyalása a bizottságokban a szakértők bevonásával 2015. szeptember 10-30. között. Az MRK Plénuma megtárgyalja a tervezetet 2015. október 1-15. között A bizottságok projektzáró ülése, a tervezet elfogadása 2015. október 15-31. EMMI rendelet kiadása

MRK Alprojekt Irányító Bizottságok Agrártudományi Bizottság Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Bizottság Gazdaságtudományok Bizottsága Hittudományi Bizottság Informatikai Tudományok Bizottsága Jogi és Igazgatási Bizottság Műszaki Tudományok Bizottsága Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) Művészetközvetítő Bizottság Orvos- és Egészségtudományi Bizottság Pedagógusképzési Bizottság Sporttudományi Bizottság Természettudományi Bizottság

MRK Alprojekt Irányító Bizottságok felelősei Bizottság neve Rektori felelős Agrártudományi Bizottság Tőzsér János Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Bizottság Szabó Péter Ottó, Rostoványi Zsolt Gazdaságtudományok Bizottsága Sándorné Kriszt Éva, Túróczi Imre Hittudományi Bizottság Szuromi Szabolcs, Füsti-Molnár Szilveszter Informatikai Tudományok Bizottsága Fodor János Jogi és Igazgatási Bizottság Mezey Barna, Torma András Műszaki Tudományok Bizottsága András István, Ailer Piroska MERSZ M. Tóth Géza Művészetközvetítő Bizottság Vass László Orvos- és Egészségtudományi Bizottság Bódis József, Szél Ágoston, Szilvássy Zoltán Pedagógusképzési Bizottság Liptai Kálmán Sporttudományi Bizottság Mocsai Lajos Természettudományi Bizottság Szabó Gábor

Köszönöm a figyelmet mrk@mrk.hu www.mrk.hu