Észak-Európa I. Észak-Európa országai Észak-Európa elhelyezkedése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

Az Alpok.
Izland A tűz és jég országa
Földrajz 7. A Föld története – Afrika – Ausztrália és Óceánia
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Természetismeret 6. A Föld
Élet a tundrán.
A Lappföld „Ez a zord, idegen szépségű távoli vadon ezredévek óta változatlan” Lappföld kapuja - Lapporten.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Földtörténet Összefoglalás.
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
ELTE BOLYGÓTUDOMÁNYI NAP
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
A tundrától a trópusokig
Afrika helyzete és felszíne
AUSZTRÁLIA.
Talpon maradni.
Vulkáni jelenségek.
Budapest Mint Világváros
1. Földünk kora. Földünk kb. 4,6 milliárd éve keletkezett. mai nap
Vegetáció- és tájtörténet I.
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
A földfelszín formakincsei
A Balaton földrajza.
Változó földfelszín.
Gyűrthegységek.
Benkovics László, február 2013
Ausztrália Egyenes Henrik.
Erdély földrajza Tordai hasadék.
EURÓPA Európa felosztása.
A SZÁRAZFÖLDI JÉG 11. előadás
A földrészek szerkezete és domborzata
Olaszország.
Lengyelország.
Készítette: Antos Tamás 8.b
Lengyelország Rzeczpospolita Polska.
Norvégia Norvég Királyság.
Európa regionális földrajza
Franciaország.
Francia Köztársaság.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Észak-Európa II. A skandináv együttműködés Norvégia - partvidéke
Készítette: Csernátoni Attila
2016. május 20. ERDÉLY TERMÉSZETI KINCSEI GEOLÓGIAI FORMAKINCSEK NYOMÁBAN.
Világtenger földrajza. Tengeráramlások  Éghajlat módosító hatású  Hideg vagy meleg  A hideg nyáron, a meleg télen érezteti hatását főként  „Folyóvíz”az.
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
Újdonságok az NIIF VoIP szolgáltatásában
Svédország és Balti államok
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
11. A földrészek szerkezete, domborzata
Készítette: Koleszár Gábor
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
25. ÉGHAJLAT.
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Ázsia természetföldrajzi képe
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI
Európa földtörténete, felszíne
15. A GLACIÁLIS ERÓZIÓ.
27. VILÁGTENGER.
Magyarország földtörténete
Középidő és Újidő.
35. JÉG A SZÁRAZFÖLDÖN.
TÁMOP / „Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Észak-Európa I. Észak-Európa országai Észak-Európa elhelyezkedése Észak-Európa nagyszerkezeti egységei A Skandináv-hegyvidék - formakincse - partvidéke (fjordok és skärek) - éghajlata és növényzete A Balti-pajzs

Észak-Európa országai Norvégia Svédország Skandinávia Dánia Finnország Izland

Észak-Európa

Észak-Európa

Észak-Európa

Észak-Európa

Észak-Európa

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések I. 1. Melyek az észak-európai országok? Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Izland (Észtország, Lettország, Litvánia, Svalbard) 2. Melyek a skandináv országok? Norvégia, Svédország, Dánia 3. Mely övezetekben fekszik Észak-Európa? hideg és mérsékelt övezet 4. Mely nagyszerkezeti egységek uralják Észak-Európát? a Skandináv-hegyvidék és a Balti-pajzs

A Skandináv-hegyvidék

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések II. 1. Melyik időben kezdett kialakulni a Skandináv-hegyvidék? az óidőben 2. Az óidő melyik időszakában kezdett kialakulni? a szilurban 3. Milyen folyamatok hozhatták létre? gyűrődés és vulkanizmus 4. Milyen nagyszerkezeti egység volt akkor? lánchegység 5. Milyen folyamatok alakították át a devon időszakra? lekopás és feltöredezés 6. Milyen nagyszerkezeti egységgé alakult át? röghegységgé

A Skandináv-hegyvidék

A Skandináv-hegyvidék

A Skandináv-hegyvidék formakincse

A Skandináv-hegyvidék formakincse

A Skandináv-hegyvidék formakincse

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések III. 1. Mikor emelkedett ki újra a Skandináv-hegyvidék? az újidő harmadidőszakában 2. Mikor jegesedett el nagyon? Az újidő negyedidőszakában, a jégkorban 3. Mik formálták akkor a felszínét? a fagy, a jég, a hó 4. Milyen formakincs jellemezte attól kezdve? éles, csipkés 5. Milyen nagyszerkezeti egységre hasonlított attól kezdve? lánchegységre 6. Milyen nagyszerkezeti egységbe sorolható a formakincsét is figyelembe véve? láncos röghegység

A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

A Skandináv-hegyvidék - platógleccserek

A Skandináv-hegyvidék - platógleccserek

A Skandináv-hegyvidék – platógleccserek nyúlványai

A Skandináv-hegyvidék – platógleccserek nyúlványai

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések IV. 1. Mi jellemzi a Skandináv-hegyvidék déli részét? ott a legszélesebb és a legmagasabb magasfennsíkok (fjellek) jellemzik 2. Mi jellemezte a fjelleket a jégkorban? gyakran eljegesedtek 3. Mi jellemzi napjainkban a fjelleket? platógleccserek borítják a többségüket 4. Melyik a legnagyobb platógleccser a Skandináv-hegyvidék területén?? Jostedalsbreen

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések V. 1. Mikor jött létre a fjordok medre? az újidő negyedidőszakában, a jégkorban 2. Mik hozták létre a fjordok medrét? gleccserek 3. Mivel véstek a gleccserek? a fenék- és oldalmorénával 4. Mikor öntötte el a tenger a fjordokat? a jégkor után a világtenger szintjének megemelkedésekor 5. Mi jellemzi a fjordokat? keskenyek, hosszúak, elágazhatnak, mélyek, meredek falúak

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

Az Észak-atlanti-áramlás

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések VI. 1. Mik a skärek? sziklaszigetek a Norvég-tenger partjainál 2. Melyik hegységrendszerhez tartoznak? A Kaledóniai-hegységrendszerhez 3. Miért segítik a skärek a hajózást? mögöttük csendes (és télen is jégmentes) hajózási csatorna húzódik

Norvégia és a hajózás

Norvégia és a hajózás

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

A Balti-pajzs

Észak-Európa – Ellenőrző kérdések VII. 1. Mikor jöttek létre a Balti-pajzs kőzetei? az ősidőben 2. Milyen jellegű kőzetek alkotják? kristályos kőzetek (gránit, gneisz, pala) 3. Mi és hogyan formálta a jégkorban a felszínét? a belföldi jégtakaró fenékmorénája - szelektíven 4. Milyen térszínt hagyott maga után? hullámosat 5. Mi történt a területtel a jégkor után? lassan emelkedni kezdett, és az ott lévő tó darabokra szakadt 6. Melyik a legismertebb finn táj? a Finn-tóhátság