Magyar Energetikai Stratégiák Magyar Mérnök Akadémia-Magyar Tudományos Akadémia június 2. Energia-ellátás és energia-hatékonyság (Egy holisztikus elemzés) Molnár László Energia Központ

A Világ primer energia igénye 2030-ig A Világ primer energia igénye 2030-ig Olaj dominál, gáz nő abszolút értékben a legjobban, megújulók %-ban nőnek a leggyorsabban, de részarányuk 10 % alatt marad Olaj Földgáz Szén Nukleáris energia Megújulók (vízenergia nélkül) Vízenergia

A magyar energiafelhasználás szerkezete, A magyar energiafelhasználás szerkezete, Megújulók (geotermikus, nap, szél, éghető megújulók és hulladék) az EU átlag alatt Olaj Gáz Szén Megújulók Nukleáris Vízenergia

A hazai energia felhasználás jellemzői (1) Az közötti átmeneti időszak ipari szerkezet- váltása miatt a GDP 15 %-kal, az összenergia fel- haszn. 25 %-kal csökken (1350 PJ-ról 1050 PJ-ra). A hazai energiatermelés folyamatosan csökken Az importfüggőség nő: 2002-ben 70 % felett van, 2010-re 80 % felett lesz. Az összenergia felhasználás nem változik ’93 óta (csak az időjárás változásai befolyásolják), (GDP + 40%) A következő évtizedben is csak lassú igény- növekedés (kb. évi fél %, vill.en. 1-2 %) várható

A hazai energia felhasználás jellemzői (2) Az energiaintenzitás kb. évi 3-4 %-kal csökken A földgáz a domináns primer energia forrás A földgáz részesedése lassan, de növekszik A földgáz szerepe egyre nő két területen: 1. Villamosenergia termelés 2. Fűtés (lakosság, kommunális és keresk.-i szektor) Ezért a szezonalitás nő, nő a tárolási igény (beruházás igény) Az alternatív energiaforrások (pl. fűtőolaj) visszaszorulása (torz árak miatt is) Így az ország energiaellátása erősen kiszolgáltatott egyetlen energiahordozónak, a földgáznak!

Az átmeneti gazdaságok energetikai reformja: gyorsan változó gazdasági és szabályozási környezet A vertikális monopóliumok átszervezése (Unbundling) Privatizáció (az állam regulátor, és mind kevésbé tulajdonos ill. beruházó – azaz az állam ne legyen piaci szereplő) A gáz- és villamosenergia piac liberalizációja  verseny  Megfelelő (költség alapú v. piaci) árképzés – eredményei: Hatékonyabb gáz ill. villamos energia szektor De gyakran vezet (a növekvő kockázatok miatt is) Zsugorodó infrastruktura tartalék kapacitásokhoz Nincs elég beruházás a gáz & villamos energia szektorban Fontos: a szociális feladatokat (szegények támogatása, foglalkoztatás) a szociális háló és ne az energetika lássa el

A reform hatásai a gáz & villamos energia iparágak beruházási tevékenységére A reform előtt: A beruházások kockázata kicsi (PPA, állami garanc.) Az igényeknek megfelelő infrastruktúra Magas ellátás-biztonság Ez a megközelítés azonban felesleges tartalékok képzéséhez és többlet-költ- ségekhez vezetett, melyet a fogyasztó fizetett meg A reform után: A beruházásokról a piaci szereplők döntenek A költségeket és kockáza- tokat a piac viseli  Nincs „túl-beruházás” Karcsú, de megbízható gáz & villamosenergia rendszer De időnként: Kapacitás hiány a csúcsfogyasztások idején

A reform fő következményei: kockázat menedzselés irányítja a beruházásokat A fő kockázatok az átmeneti gazdaságokban: Politikai instabilitás Ésszerű és stabil gazdasági/pénzügyi politika és/vagy energia politika hiánya (pl. populizmus) A helyi jogrendszer gyengéi, a jogérvényesítés nehézségei (pl. szerződések semmibe vétele) Komplikált, lassú, korrupt bürokratikus rendszer Költségeket nem tükröző árak, keresztfinanszírozás Kockázatok Nyugaton: Rossz szabályozás, környezetvédelmi szigorítások Következmény: a legkisebb kockázat (CCGT) dominál

Az energiahatékonyság befolyásolása Hatékonyság: Több tényezőtől függ Technológia (energia termelő és felhasználó berendezések); beruházási igény; egy pl.: stand-by Tudatosság (a fogyasztóknál is fontos!); tájékoztatás, képzés, érdekeltség Szabályozás (szabványok, címkézés, auditok) Támogatások (pl. kogeneráció: kedvezményes átvételi ár, energia hatékonysági alapok) Árak (a növekvő árakra a kereslet csökkenéssel reagál)

A torz, alulértékelt energiaárak hatásai A torz, alulértékelt energiaárak hatásai (egy ENSZ EGB határozat alapján) Pazarlás a fogyasztóknál, többlet emissziók Nincs motiváció energiahatékonysági beruházásokra Torz ipar-struktúra alakul ki, veszteséget termel Veszteségessé válik az energia szektor – nincs elég befektetés, ez csökkenti az ellátás-biztonságot Következmények: nő a fogyasztás, csökken a gazda- sági hatékonyság, és csökken a GDP növekedése vagyis lassul a gazdasági és szociális felzárkózás. Azaz az olcsó energia nagyon is drága, és az állampolgárok fizetik a többlet-költséget.

Összefoglalás, következtetések (1) Az energia ellátás biztonságának alapfeltétele a beruházás-barát környezet megteremtése A beruházás barát környezet feltételei: - Ésszerű, piacvezérelt gazdasági- és energia politika - Jól működő adminisztratív és jogi környezet - Határozott és kiszámítható szabályozás Továbbá: árreform – költségarányos ill. piaci árak, korszerű árképzés a csúcsfogyasztások kezelésére Intenzív energia hatékonysági tevékenység A csúcsfogyasztások idején: „demand response”

Összefoglalás, következtetések (2) Államigazgatás: kiszámítható, nem tulajdonosként Árszabályozás: független, erős regulátor kell Energia hatékonyság (EH): fontos, értékteremtő - Az EH-ba beruházott pénz gyakran több meg- takarítást hoz, mintha új kapacitást építenénk - Az EH-ba beruházott pénz gyakran több emissziót takarít meg, mintha a megújulókat támogatnánk (hazai EH alapok tanulsága) Fontos: az árszabályozás és az EH összehangolása Dotációk: csak ott, ahol a környezetvédelmi előny bizonyítottan fennáll, de ott is csak limitált időre Fontos: a szegények támogatása, de nem a nyomott energia-árak által