A magyar energiastratégia dilemmái

Az előadások a következő témára: "A magyar energiastratégia dilemmái"— Előadás másolata:

1 A magyar energiastratégia dilemmái
Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár 172. Energiapolitikai Hétfő Este, október 9.

2 Nemzeti Energiastratégia
Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség Célok Energia-hatékonyság Megújulók Nukleáris energia Regionális együttműködés Intézményrendszer Eszközök

3 Eredmények az energiapolitika stratégiai eszközei mentén
Eredményesen növeltük az energiahatékonyságot és csökkentettük az energiafelhasználást Jócskán meghaladtuk az EU által számunkra 2020-ra előírt 13%-os megújuló részarányt, csaknem elértük a Magyarország által önként vállalt célkitűzést A Paks I. blokkok üzemidő-hosszabbításával 20 évre garantálható a folyamatos, olcsó és környezetbarát villamos energia. A létesülő blokkokkal 60 évre rendeztük az ország áramigényét Magyarországnak sikerült megerősítenie energiapozícióit és erősítenie energiafüggetlenségét. Mérsékeltük a hazai fogyasztók kiszolgáltatottságát, növeltük az energiaszolgáltatások terén a kiszámíthatóságot

4 Nemzetközi vizsgálatok és értékelések
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) átfogó vizsgálata a hazai energiarendszerről A magyar kormány kérésére végzett vizsgálatok Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálat (IPPAS) 12 napos követő-missziója (2017) EPREV (Emergency Preparedness Review)-misszió (2016) Elismerések Atomok a Békéért (Atoms for Peace Award) díj (2016) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) Együttműködő Központjává jelölte ki a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontját (MTA-EK) (2016)

5 Hogyan tovább? Ebben sincs dilemma! DEKARBONIZÁCIÓ

6 „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv
Az ország villamosenergia-ellátását garantáló energiamix 2030-ig (ill ig) „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv Atomenergia hosszú távú alkalmazása Paks I. 4. blokk üzemidő-hosszabbítás Paks II. projekt megvalósítása Megújuló energiaforrások Fosszilis energiatermelés

7 A megújulók fokozottabb integrálása
Háztartási méretű kiserőművek Magyarországon Problémák (szubvenciók hatása, hurokáramlások, technikai-technológiai korlátok, költségek-folyamatos befektetések) Megoldási eszközök tárolás, közlekedés zöldítése hálózatfejlesztés, kiszabályozó tartalék erőművi háttér Forrás: MEKH

8 A közlekedés zöldítése
Alternatív üzemanyagok Töltőinfrastruktúra-fejlesztés E-mobilitás CÉL: Magyarország a közlekedésfejlesztés fősodrába, a jármű- és üzemanyag-technológiák kutatás-fejlesztésének élenjárói között legyen.

9 Hazai villamosenergia-infrastruktúra
Bős (SK) – Gönyű (HU) – Nagygyőröd (SK) végéig Sajóivánka (HU) – Rimaszombat (SK) végéig Kisvárda (HU) – Nagykapos (SK) végéig Hévíz (HU) – Cirkovce (SL) végéig Forrás: MAVIR

10 Hazai fosszilis alapú villamosenergia-termelés
Forrás: MAVIR

11 Nemzetközi trendek A fosszilis tüzelőanyagok (földgáz, kőolaj) a globális energiarendszer fontos elemei maradnak. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság csökkentik az importigényt A kőolajkereslet lassú növekedésben 2040-ig – a bioüzemanyagok használata fokozódik + közlekedési elektrifikáció Legnagyobb keresletnövekedés: földgáz Kína és Közel-Kelet igényei intenzíven emelkednek Megduplázódik az LNG kereskedelme Megtorpan a szén keresletének növekedése 2040-ig 30%-kal nőhet a globális energiafelhasználás Globális energiakereslet földrajzi átrendeződése Környezetvédelmi aggályok

12 Ellátásbiztonság az EU-ban
Az EU energiaigénye egyre nő, bár üteme lassul. Az EU energiafogyasztásának 54%-át importból fedezi. Nagyfokú sérülékenység! (sok ország csak egy útvonalon/egy forrásból jut energiához) CEF Uniós pénzügyi támogatás feltételei TEN-E PCI-lista

13 Földgázellátás-biztonság
(Forrás: ENTSOG)

14 A fogyasztók Árak Az állam szerepe Ösztönző projektek

15 Beruházások és K+F+I A jövő hazai energiatechnológiai prioritásai:
a nukleáris energiatermelés, a megújuló alapú és egyéb alternatív energiatermelés, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fosszilis alapú energiatermelés, az alternatív meghajtású közlekedés, az energiahatékonyság, kiemelten az épületenergetika terület, az energiaszállítási és -tárolási technológiák, az okos rendszerek, valamint az ipari energiahatékonyság és kibocsátás-csökkentés KFI tevékenységei. Forrás: IEA

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!