Válogassunk együtt! „Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” című projekt KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0004

Szelektív hulladékgyűjtés = környezetvédelem Te is segíthetsz, hogy kevesebb legyen a hulladék!

Mit nevezünk hulladéknak? A hulladék az ember termelő és fogyasztó tevékenysége során keletkezik. A hulladék kezeléséről a környezetszennyezés elkerülése végett gondoskodni kell. Hulladékok tehát mindazon anyagok, amelyek keletkezésük helyén haszontalanná váltak.

A hulladékok csoportosítása Halmazállapot szerint szilárd: műanyag, üveg, … folyadék: szennyvíz, … légnemű: ipari gázok, … Keletkezésük helye szerint termelési: ipar, mezőgazdaság települési: háztartási, intézményi Veszélyességük szerint veszélyes: lejárt szavatosságú gyógyszerek, szárazelemek, festékek, … nem veszélyes: papír, …

Például: települési szilárd hulladék Lakossági, fogyasztási, intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási tevékenységből, valamint a közterületek tisztán tartásából származik. Ide tartozik: csomagolási étkezési szerves lakossági

A települési szilárd hulladék mennyisége Magyarországon Összes mennyiség (háztartási és háztartási jellegű ipari) 4,5 millió tonna / év Ebből: Emberi fogyasztás során keletkező NAPI háztartási szilárd hulladék: 0,66 kg / nap / fő Emberi fogyasztás során keletkező ÉVES háztartási szilárd hulladék: 242,5 kg / év / fő

Mi a háztartási hulladék? A háztartási hulladék emberi tevékenység eredményeként a háztartásokban keletkezik, például: a termékek elhasználódásából vagy a termékek csomagolására használt anyagok feleslegessé válásából

Csomagolási hulladék Magyarországon

Mi a csomagolás? A csomagolóanyag, csomagolóeszköz illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak.

Mi a csomagolás szerepe? Megvédi a terméket a sérüléstől, szennyeződéstől Tartósítja a terméket, növeli eltarthatóságát (pl. romlandó élelmiszerek) Megkönnyíti a szállítást és tárolást (pl. tojástartó) Információkat szolgáltat a fogyasztó számára a termékről (összetétel, használat, minőség, származási hely)

A csomagolási típusok csoportosítása felhasználásuk alapján Közvetlen fogyasztandó anyagra való (elsődleges), gyűjtő- (másodlagos) és szállítási (harmadlagos) csomagolás

Hova kerülhet a hulladékká vált csomagolóanyag? Illegális szemétlerakók Égetőművek Hulladéklerakók Szelektív hulladékgyűjtés

Hogyan csökkenthető a hulladékmennyiség? Mit tehetünk a hulladékképződés megakadályozása érdekében? A tudatos fogyasztás, vásárlási szokásaink változtatása segíthet a képződő hulladékmennyiség csökkentésében. Több hulladékkal jár Nem visszaváltható pille palack Csomagolt zöldség, gyümölcs Étkezés papírtányérról Műanyag palackos tej Műanyag vödrös mosópor Kevesebb hulladékkal jár Visszaváltható műanyag palack Kosárba mért zöldség, gyümölcs Étkezés porcelántányérról Zacskós tej Utántöltős mosópor

Kevesebb hulladék a mindennapokban – néhány ötlet Használjunk textilszalvétát, amelyet többször is felhasználhatunk! Használjunk papírzsebkendő helyett textilzsebkendőt! Ne fogadjunk el számunkra haszontalan reklámújságokat, szórólapokat! Használjuk a feleslegessé vált fénymásolatok másik oldalát jegyzetelésre! A csomagolódobozokat, ajándékzacskókat tegyük el és használjuk újra! A vissza nem váltható befőttes üvegeket használhatjuk tárolóedényként! A kinőtt vagy már nem hordott ruhákat ajándékozzuk el

Mi is az a szelektív hulladékgyűjtés? A hulladék anyagfajtánkénti külön gyűjtését jelenti. Ilyen például: papír, műanyag, üveg és fém

A szelektív hulladékgyűjtés típusai Tárolás szerint: Házhoz menő: otthon gyűjtik, kiadott edény, meghatározott napokon elszállítás (zsákos, kukás) Gyűjtőszigetes gyűjtés: adott helyen, nagyméretű, zártkonténerek, időkorlát nélkül Hulladékudvar: adott helyen, meghatározott hulladéktípusokra, nyitva tartási idő, alkalmazott

A szelektív hulladékgyűjtés típusai Elszállítás szerint: Igény szerint, folyamatosan: Házhoz menő, konténerszigetes, hulladékudvar Kampányszerű gyűjtés: lomtalanítás, papírgyűjtés, …

Magyarországi gyűjtősziget-típusok

Konténerek ürítése

Mi történik az ürítés után – válogatás

Mi történik a válogatás után – bálázás

A leggyakrabban szelektíven gyűjtött anyagtípusok

Papír Miből készül? Hogyan készül? Mi készül belőle? Növényi rostokból Fából Gabonafélék szárából, bambusznádból Rongyokból Hogyan készül? Felöntéssel (mai, gépi papírgyártás) Merítéssel (régen) Mi készül belőle? Könyvek, újságok Papír- és kartondobozok Tojástartó Papír csomagolások

Műanyag 1. Miből készül? cellulóz kaucsuk kőolaj Természetes alapanyagú műanyagok Cellulóz – viszkóz, műselyem, cellulóz-nitrát Fehérje – műszaru Kaucsuk, lenolaj Mesterséges alapanyagú műanyagok Kőolajból és földgázból: PE, PP, PS, PVC, PET, bakelit, terilén stb. Hogyan készül? Természetes molekulák átalakítása Polimerizáció, polikondenzáció: kismolekulájú vegyületekből (monomerek) állítanak elő nagymolekulájú vegyületeket cellulóz kaucsuk kőolaj

Műanyag 2. Műanyagtípusok – mi készül belőlük? Polietilén (PE) palackok, tartályok, vegyszeres flakonok, élelmiszeres edények, háztartási gépek bevonata, dobozok, kupakok, zacskók Polisztirol (PS) élelmiszeres és vegyszeres dobozok, világító-testek búrája, kisgépek és elektromos berendezések burkolata, elektromos alkatrészek, játékok, hab- és szigetelőanyagok Polipropilén (PP) flakonok, élelmiszeres zacskók, dobozok

Műanyag 3. Műanyagtípusok – mi készül belőlük? Polietilén-tereftalát (PET) üdítős palackok és flakonok Polivinil-klorid (PVC) Kemény PVC: vízvezetékek, csőszerelvények, flakonok, tartályok, elektromos szigetelő dobozok, rudak, lemezek, nyomógombok, gépalkatrészek Lágyított PVC: elektromos kábelek szigetelő bevonata, műanyag ruházatok, műbőrök, padlóburkolat, egyes gyermekjátékok, csomagoló fólia

Üveg Miből készül? Hogyan készül? Megtisztított homokból Hogyan készül? A homokot mésszel, szódával és más anyagokkal keverik Olvasztás Formába öntés Milyen jó tulajdonságokkal rendelkezik az üveg? Könnyen formázható Tökéletesen szigetel 100%-ban újrahasznosítható

Fém Melyek a legfontosabb fémek? Milyen csomagolások készülnek fémből? Vas (a Föld legelterjedtebb érce, a földkéreg 4,7%-a) Nyersvas (3-4% széntartalmú vas) Acél (vasból készül a szén elvonásával, legfeljebb 2% széntartalommal) Alumínium Réz Ólom Milyen csomagolások készülnek fémből? Italos dobozok Konzervdobozok Üdítős palackok fém kupakjai Alumínium csomagoló fóliák

Tudtad, hogy... A kommunális vagy háztartási hulladékok 2-3%-át a fém csomagolóanyagok alkotják? 670 alumínium üdítősdoboz anyagából akár egy kerékpár is készülhet? 19 000 konzerves doboz anyaga szükséges egy autó előállításához? Magyarországon az 1920-as években gyártottak először műanyagot? 27 PET-palack anyaga szükséges egy pulóver előállításához?

Mi történhet a nem szelektíven gyűjtött hulladékkal? Illegális hulladéklerakóba kerülhet – ez nagymértékben szennyezi a környezetet!

A nem megfelelő hulladéklerakás környezetterhelő hatása Szennyezheti a talajt és az élővizeket, ezzel az élővilágot és az ivóvízbázisokat

Hulladéklerakás szakszerűen épített, szigetelt lerakóba

Hulladékégetés A másképp nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása égetéssel.

Hulladékok körforgása – papír

Hasznosítás, újbóli felhasználás – papír papírtermékek

Hulladékok körforgása – műanyag

Hasznosítás, újbóli felhasználás – műanyag

Hulladékok körforgása – üveg

Hasznosítás, újbóli felhasználás – üveg

Hulladékok körforgása – fém

Hasznosítás, újbóli felhasználás – fém

A komposztálás is szelektív hulladékgyűjtés!

Mi is az a komposztálás? A komposztálás során a háztartásban és a kertben keletkező szerves anyagokból egy biológiai folyamat során humusz-szerű anyag képződik.

Miért érdemes komposztálni? A különválogatott kerti és konyhai szerves növényi hulladékot újrahasznosítva kiváló trágyává alakítjuk Kb. 30%-kal kevesebb hulladék kerül a kukába, így a hulladéklerakóba is Eközben nem keletkezik a szállításból adódó széndioxid-kibocsátás (ez az éghajlatváltozást kiváltó gázok legjelentősebbike)

Komposztálásra legalkalmasabb megoldás: a zárt komposztláda

Mi kerülhet a komposztba? Konyhai hulladék: Zöldség- és gyümölcshéj, citrusfélék héja, (kis mennyiségben), tojáshéj, kávé és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei Kerti hulladék: Levágott fű, sövénynyírásból származó ágak, levelek, kerti gyomok (virágzás előtt), lomb, aprított gallyak, lehullott gyümölcs, faforgács, fűrészpor, szalma, elszáradt (nem beteg) növények Egyéb komposztálható anyagok: növényevő kisállatok ürüléke, kartonpapír (mértékkel), fahamu: max. 2-3 kg/m3

Mi nem kerülhet a komposztba? Tuják, örökzöldek részei Festék, lakk, olaj és zsírmaradék Nem lebomló anyagok: üveg, fém, műanyag Elem, akkumulátor Húsevő állatok ürüléke (pl. kutya, macska)

Mennyi idő alatt készül el, mire jó a komposzt? A komposzt saját magunk által előállított humusz, jó feltételek között, komposztládában kb. 7-8 hónap alatt elkészülhet. Javítja a talaj szerkezetét és tápanyagellátását Élénkül a talajélet (mikroorganizmusok) Ellenállóbbá teszi növényeinket Sötét színe miatt a talajunk jobban felmelegszik

Komposztálással szebb lesz a kert!

Köszönöm a figyelmet! Az oktatóanyag összeállításánál saját tapasztalataink és gyűjtésünk mellett merítettünk a korábban e témában megjelent színvonalas szakmai előzményekből, így – többek között – az Öko-Pannon Nonprofit Kft., a hulladekboltermek.hu, a KVVM és mások anyagaiból is.