Kivitelezés feltételei, előkészítése, munkavédelmi előírások

Kivitelezésben résztvevők építtető, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor

Az építés megkezdésének feltételei Vízjogi létesítési engedély alapján elkészített kiviteli terv Érvényes építési/kivitelezési szerződés (191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, Ptk 2013. V. törvény, FIDIC) Szakhatósági állásfoglalások teljesítése Munkaterület átadása a kivitelezőnek Telephelyek, közlekedési útvonalak kijelölése/ létesítése

Az építés megkezdésének feltételei A kivitelezés megkezdése előtt az engedélyben rögzített határidőn belül értesíteni kell az engedélyező hatóságot a kivitelezés megkezdéséről. Ezzel egyidejűleg kezdemé- nyezni kell az engedélyben rögzített feltételek teljesítését, különös tekintettel, a meglévő közművekkel kapcsolatos felügyeleti szerződések megkötésére. A tényleges kivitelezési munka az Építési napló megnyitásával és a munkaterület átadásával kezdődik meg.

Kivitelezési tevékenység folytatásának feltétele Az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság – kivitelező – tevékenységi körében szerepel, A kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,

Kivitelezési tevékenység folytatásának feltétele A kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással, Az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – az építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta meg.

Munkaterületen szükséges információ közlés Az építtető nevét, megnevezését, Az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, A vállalkozó kivitelező megnevezését, A tervező nevét, megnevezését építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét, az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét.

Kivitelezés megkezdése előtti teendők A kivitelezés előkészítése a tervezett nyomvonal előzetes kitűzésével – egyidejűleg geodéziai alappontok létesítésével és rögzítésével – kezdődik. Ezt követi a helyszínelések sorozata, melyek keretében fel kell tárni: a meglévő közművek helyét és jellegét, a nyomvonal menti építmények állagát, az engedélyezési terv elkészítése óta bekövetkezett helyszíni változásokat,

Kivitelezés megkezdése előtti teendők az irodák, raktárak, segédüzemek helyét, a helyszíni deponálási lehetőségeket, az átmeneti gyűjtő-depóniák helyét, az ágyazati anyagok beszerzési lehetőségeit és a nyomvonal menti egyéb állagmegóvási feladatokat (fa, egyéb, tartószerkezet védelem, stb.)

Kivitelezés megkezdése előtti teendők A nyomvonalon a régészeti feltárásokat és a leletmentés szintén a kivitelezést megelőző időszakban kell elvégezni. A létesítési engedélyben a szakhatóságként közreműködő, területileg illetékes Múzeum nyilatkozik a régészeti feltárások szükséges-ségéről, vagy egyéb intézkedések megtételéről. Ezeket minden esetben be kell tartani.

Kivitelezéssel kapcsolatos általános elvek A közterületen végzett munkáknál a vállalkozó köteles biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, beteg szállítás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. A vállalkozónak a munkálatait úgy kell végeznie, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse, az alkalmazott gépei és berendezései környezetkímélők legyenek. A nehéz építőipari gépek negatív hatását (pl. zaj és porképződés) az emberek egészségére és az általános környezetre minimalizálni kell. A vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területek környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés és az anyagszállítás érint. A vállalkozó felelős a munkaterület rendjének és átláthatóságának biztosításáért, a keletkezett hulladékok összegyűjtéséért, szelektálásáért, tárolásáért.

Szükséges munkahelyi műszaki dokumentumok Építési, környezetvédelmi engedélyek Kiviteli tervek, műszaki leírás Munkavédelmi jegyzőkönyv Építési napló/E- építési napló Minősítési dokumentációk

Építési napló Egy bizonyító erejű, az építkezés egészét dokumentáló tényeket, adatokat tartalmazó eseménynapló, okirat. Továbbá a kivitelezés résztvevői között a hivatalos kapcsolattartás eszköze, az építési naplóban bejegyzéssel értesítik egymást a részletekről, a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek szerződésszerű teljesítését befolyásolják. A munkaterület átadásával egyidőben meg kell nyitni. Címoldal (Tartalmazza az építkezés pontos megnevezését illetve a napló által átfogott időtartamot, valamint a napló kötetszámát.) Nyilvántartási rész (Építkezésre vonatkozó adatok) Naplórész (napi munkavégzésre vonatkozó jelentések)

Elektronikus építési napló 2014 július 1-től a legtöbb építési munkánál kötelező, Kötelező építési naplót vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez tudomásulvételi eljáráshoz kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkánál. Szükséges ügyfélkapus jelszó

Elektronikus építési napló Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig kell vezetni. A vállalkozó kivitelező a naplót az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyitja meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárja le. Az elektronikus formában vezetett építési napló beruházáshoz van rendelve (egy e-építési napló), régebben külön-külön vezették. Az elektronikus építési naplón belül tetszőleges számú e-főnapló megnyitható (a fővállalkozó kivitelezővel kötött építési szerződés számától függ). Hierarchikus felépítés jellemzi. Az e-főnaplón belül korlátlan számú e-alnapló megnyitható attól függően, hogy a fővállalkozó, vagy vállalkozó kivitelező hány alvállalkozó kivitelezővel kötött építési szerződést. A e-építési napló célja a teljes kivitelezési folyamat dokumentálása, a beruházás előrehaladásának és az egyes munkafolyamatok megvalósításának hiteles bizonyítása végett. A kivitelezési láncolat áttekinthetővé válik általa. Célként fogalmazódik, meg a tartozási lánc megszüntetése.

Elektronikus építési napló Az e-építési naplón belül úgynevezett elektronikus építési főnaplót és úgynevezett elektronikus építési al-napló részeket lehet megnyitni, a közreműködő fő- és alvállalkozók számától függően. Az e-építési napló mellékletként tartalmazza az úgynevezett tervnaplót, hatósági naplót, felmérési-teljesítésigazolási naplót, építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartást és hulladék nyilvántartást. Az e-építési napló tekintetében a deklarált jogszabályi szerepkörrel bíró személyek, mint felhasználók különböző funkciókkal és hozzáférési jogosultságokkal rendelkeznek. A hierarchia miatt az egyes építési vállalkozók csak a saját naplórészeikbe tekinthetnek be illetve a velük szerződéses viszonyban álló alvállalkozók naplórészeit láthatják. Az e-napló lezárásáig a naplóvezetésre kötelezett vállalkozón túl bejegyzést tehet az építtető, a műszaki ellenőr, a műszaki vezető, a tervezői művezető, illetve a fedezetkezelő az építésügyi hatóság és az adóhatóság, egyéb érintett hatóság.

Főnapló, alnapló részei Az e-főnapló címoldalból, nyilvántartási részoldalakból, naplórészből és összesítő lapból áll. A naplórész napi jelentésből (azokat a napokat is meg kell adni, amikor munkavégzés nem történik) és eseti bejegyzésekből áll. Az e-főnapló és e-alnapló alvállalkozói nyilvántartási része tartalmazza a teljesítésben részt vevő összes fő- és alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószámát, vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység meghatározását, a kivitelezési tevékenység megkezdésének, szakaszolásának és befejezésének időpontjait, a fizetési határidőt.

Írási jogosultságok: Főnapló Alnapló: naplóvezetésre kötelezett kivitelező vagy a felelős műszaki vezetője Építtető (ő kezdeményezi a főnapló létrehozását, szerepkörök kiosztása) építési műszaki ellenőr beruházási tanácsadó, tervezői művezető (ha van rá szerződés) építésfelügyeleti (és az építésügyi) hatóság biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Alnapló: naplóvezetésére kötelezett alvállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, továbbá a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője, az építésfelügyeleti (és az építésügyi) hatóság

Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális munkavédelmi követelmények az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani; a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is; gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról; az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre; meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével.

Anyagkitermelés, aknaépítés, föld alatti munkák, alagútépítés és földmunkák munkavédelmi előírásai Alkalmas dúcolások vagy megtámasztások használata; Személyek leesésével, anyagok vagy tárgyak lezuhanásával vagy a víz betörésével járó veszélyek megelőzése; Valamennyi munkahelyen a megfelelő szellőztetési rendszer kialakításával és ezáltal olyan belélegezhető levegő biztosításával, amely nem káros vagy veszélyes az egészségre. Annak lehetővé tételével, hogy a munkavállaló tűz kialakulásakor vagy vízbe, illetve más anyagba történő beesésekor biztonságos helyre kimenthető legyen. A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok és erőtani számítások alapján kell megtervezni. Nem kell talajmechanikai vizsgálatot végezni abban az esetben, ha a legkedvezőtlenebb (laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történő dúcolást, illetve rézsűhajlásokat alkalmazzák. A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve. Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. A talajt alávágással kiemelni nem szabad. Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba.