Kard és pajzs viszonya az egészségügyben Prof.Dr. Tompa Anna Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézete
A kórházi dolgozókat érintő kockázatok Kémiai ártalmak: Fertőtlenítőszerek Oldószerek altatógázok Gyógyszerek: Citosztatikumok Immungátlók Antibiotikumok Fizikai ártalmak: UV-sugárzás, rtg. MRI stb. Biológiai ártalmak: Fertőzések Allergizáló ágensek
Törvényi háttér A gyógyszerek a 67/548/EGK irányelv alá nem tartoznak, pedig ez határozza meg a kémiai anyagok biztonságos kezelésére vonatkozó jogszabályokat 25/2000 rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról az egészségügyben foglalkoztatottakra csak korlátozott mértékben vonatkozik, pl. a rákkeltők listájában gyógyszerek nem szerepelnek A levegőtisztasági és biológiai hatást illető határértékek a gyógyszerekre nem vonatkoznak (nincs kockázatbecslési alap)
Citosztatikumok Egyes citosztatikumok daganatkeltő hatása emberben igazolt. Hatásmechanizmus szerint elsősorban alkiláló, illetve direkt klasztogén hatásokkal rendelkeznek Citosztatikus gyógyszerekkel bekövetkezett expozíció elsősorban az infúziók preparálásakor, belélegzéssel, ill. beadásakor, a bőrön át, szájon és a légutakon történhet. Járulékos expozíciót jelenthet a kezelt betegek testváladékaival kapcsolatos tevékenység ( hányadék, széklet, vizelet). A kezelések száma kórházanként (osztályonként) eltérő, esetenként komoly foglalkozási expozícióra kell számítani.
Szennyeződések a kezelések során
Vizsgált biomarkerek
Monitorozás
különböző ipari exponált csoportokban OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Kromoszóma aberrációk frekvenciái (CA) különböző ipari exponált csoportokban ETO+radon ipari röntgen vegyes vegyi II. ACN-DMF ETO citosztatikumok vegyes oldószerek benzol klórbenzol sztirol PCB olaj exp. bitumen vegyes vegyi I. Adriamycin kontroll 2. kontroll 1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 CA%
A vizsgálatok/donorok száma az exponált nővérek alcsoportjaiban a munkahelyi környezet függvényében
A vizsgálati csoportok főbb demográfiai adatai
A nővérek citogenetikai és immunológia adatai a követéses vizsgálat kezdetekor
Kumulatív kromoszóma aberrációs frekvencia a vizsgálati csoportokban (összes vizsgálat)
Geno- és immuntoxikológiai markerek összefüggései (citosztatikum exponált nővérek)
Krónikus, nem fertőző betegségek előfordulási gyakorisága a vizsgált nővércsoportok között
Krónikus, nem fertőző betegségek relatív kockázata a vizsgált nővércsoportokban
Ionizáló sugárzás hatás a CA és az SCE gyakoriságra a vizsgálati csoportokban
A védekezés lehetőségei
Vegyi exponált donorok Th/Tc arányának változása
A citotoxikus T( CD25/CD8) sejtek arányának emelkedése
Összefoglalás Az egészségügyben foglalkoztatottak munkavédelme nem megoldott A hiányos törvényi háttér miatt a kockázatbecslés nehezített A dolgozói érdekérvényesítés háttérbe szorul a beteg érdeke miatt Következmények: Fokozott pályaelhagyás Kivándorlás Magas morbiditási ráta
Köszönöm a figyelmet!