Háttér, célkitűzések A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A Nemdohányzók védelméről szóló 1999.

Az előadások a következő témára: "Háttér, célkitűzések A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A Nemdohányzók védelméről szóló 1999."— Előadás másolata:

1 Háttér, célkitűzések A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A Nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi, XLII. sz. törvény egyebek mellett a munkahelyi dohányzást is korlátozza. Mindezek ellenére az egészségügyi dolgozók a lehetséges munkahelyi expozíciók mellett még mindig jelentős mértékben dohányoznak, kevésbé a munkaidő során, gyakrabban szabad idejükben. Vizsgálatainkban 984 egészségügyi dolgozó dohányzási szokásait mértük fel és annak genotoxikus hatását vizsgáltuk az életkor, a nem és a foglalkozási expozíciók tükrében. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAINAK ÉS A MUNKAHELYI EXPOZÍCIÓK CITOGENETIKAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Farkas Gyöngyi, Székely Gábor, Gundy Sarolta Országos Onkológiai Intézet, 1122 Budapest, Ráth Gy. u.7-9. Módszerek Vizsgált személyek Egészségügyi intézményben dolgozó 269 férfi és 715 nő alkalmazottat vizsgáltunk. A vizsgált személyek demográfiai adatai az 1. táblázatban láthatók. A kromoszómaanalízis és mikroszkópos értékelés A kromoszómaanalízis hagyományos módszer szerint történt első osztódásban lévő perifériás vér limfocita kultúrákból származó sejteken. Személyenként 100 sejtet értékeltünk. A számbeli és szerkezeti aberrációk közül a következő aberráció típusokat különítettünk el: aneuploidia (46±2 kromoszóma /sejt), kromatid – (deléció, exchange) és kromoszóma típusú aberrációk (páros fragment, dicentrikus és ring, ill. transzlokáció), valamint az aberrációt hordozó aberráns sejtek %-os megoszlása. A statisztikai elemzéshez Wilcoxon tesztet alkalmaztunk. Dohányzási szokások: A dohányzók aránya az összes dolgozó tekintetében 40,4% volt. A munkahelyi expozíciók alapján a sugaras munkakörben dolgozóknál találtuk a legkevesebb dohányzót (28,9%) (1. ábra). Citogenetikai értékek: Az egészségügyi dolgozók spontán kromoszómaaberrációs értékeit a nem, életkor, dohányzási szokás és a munkahelyi expozíció vonatkozásában hasonlítottuk össze. A nemi hovatartozás és dohányzás jelentősen befolyásolták a kromoszóma aberrációs értékeket, mind a kromatid deléciók, mind az aberrációt hordozó sejtek tekintetében (2.Táblázat). Szignifikánsan magasabbak A dohányzó férfiak kromoszóma aberrációi, mint a dohányzó nőké ill. a nemdohányzó férfiaké. Az aberrációfajták közül a kromatid típusúak dominálnak. A foglalkozási expozíciók viszont nincsenek hatással a kromoszóma aberrációkra (3.Táblázat). Az életkor általában kockázati faktornak tekinthető: a 35 évnél idősebbek között több kromoszómaaberrációt tartalmazó sejtet találtunk, mint 35 év alatt, és ezt az emelkedést a dohányzás markánsabban befolyásolja (2. ábra). Eredmények Dohányzás/Nem Vizsgált sejtek száma (n) Kromoszóma aberrációk Átlag  SE Kromatid törés Kromoszóma fragment Dicentrikus +ring Aberráns sejt Összes aberráció Nem dohányzó férfi 15500 1,05  0,10 a 0,25  0,040,13  0,031,40  0,11 b 1,49  0,12 d Dohányzó férfi 11400 1,63  0,16 a,d 0,31  0,060,14  0,041,98  0,18 b,c 2,11  0,20 d Nem dohányzó nő 43200 1,20  0,060,29  0,030,12  0,021,51  0,071,65  0,08 Dohányzó nő 28300 1,30  0,08 d 0,33  0,050,10  0,021,56  0,09 c, 1,75  0,10 Vizsgált csoportok N (személyek száma) Életkor(x  SD) Aberráns sejt átlag  SE Nem Férfi 269 39,9  12,41,65  0,10 Nő 715 41,0  10,81,53  0,06 Összes 984 40,7  11,31,56  0,05 Dohányzás Igen 397 39,3  10,6 1,68  0,08 a Nem 587 41,7  11,61,48  0,06 a Expozíció Vegyi 162 38,2  10,81,64  0,14 Sugár 173 42,3  11,11,68  0,12 Nem exp. 649 40,4  11,41,63  0,07 Kor (évek) ≤35 366 30,0  4,21,40  0,08 b >35 618 47,7  7,81,66  0,06 b 1. Táblázat. A vizsgált személyek demográfiai adatai és a kromoszóma aberrációt hordozó sejtek értékei 3.Táblázat. A különböző expozíciós csoportok kromoszómaaberrációinak összehasonlítása Következtetés Kohortunkban az egészségügyi dolgozók foglalkozásból eredő expozíciói nem emelik a spontán kromoszómaaberráció értékeket, ami valószínűleg a munkavédelmi szabályok betartásának és a megfelelő munkakörülményeknek köszönhető. A kromoszómaaberrációkat hordozó sejtek átlagos gyakoriságát viszont a >35 év életkor, a nem és a dohányzás együttesen módosítja. 1.ábra. A dohányzók és nem dohányzók aránya az egyes expozíciós csoportokban (kék: doh., rózsaszín: nem doh.) Szignifikancia a p=0,0014 b p=0,0055 c p=0,0042 d p= 0, 0055 2. Táblázat. A férfiak és nők valamint a dohányzók és a nem dohányzók összehasonlító citogenetikai analízise Expozíció Vizsgált sejtek száma (n) Kromoszóma aberrációk Átlag  SE Kromatid törés Kromoszóma fragment Dicentrikus +ring Aberráns sejt Összes aberráció Vegyszer16200 1,31  0,13 0,35  0,060,12  0,031,64  0,141,83  0,16 Sugár 17300 1,30  0,100,36  0,060,11  0,031,68  0,121,86  0,13 Nem exponált 64900 1,23  0,050,27  0,030,12  0,021,63  0,071,51  0,06 2.ábra. A dolgozók aberráns sejtjeinek változása az életkorral Szignifikancia a p=0,020 b p=0,0106