Az EGVE javaslatai a forrásbővítésre

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Advertisements

Elvándorlás a gazdasági műszaki területen
Közérdekből közkedvelt közreműködést Avagy közreműködői szerződés és szakmai felelősség.
GKV - kötelező egészségbiztosítás (előre meghatározott szolgáltatások előre meghatározott önrésszel) A kötelező egészségbiztosítás alapelve: minden biztosítottnak.
Állóeszköz-gazdálkodás
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
Az egészségügy átalakítása közgazdász szemmel A tervezett reformok hatásai Skultéty László GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft.
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
Az ápolás minősége és az ápolási dokumentáció
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
Gondolatok a jubileumi XX. Magyarországi Egészségügyi Napokról
Egészségügyben kialakult gazdasági helyzet. Problémák • 1. Előző évhez képest - 44,6 milliárd ft • 2. Első félévben időarányost jóval meghaladó pénzkiáramlás.
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
Szakmai kártérítési felelősség magán- egészségügyi sajátosságai A felelősség bárkit levetkőztet.
Az egészségügyi rendszer Az egészségügy "piac" sajátosságai
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató
Az egészségügyi ellátás teljesítménye
Készítette / Author: Tuska Katalin
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Pest Megyei Orvosnapok 2006 Hogyan lássam el a beteget? Járó-, vagy fekvőbetegként? Dr. Domján Gyula.
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Egységes egészségügyi információrendszer
Az egészségügy ma és a távlatok
Mit ér a forint az egészségügyben ?
RENDSZER ELŐTT RENDSZER UTÁN
Egészségügy átalakítás előtt Nógrádi Tóth Erzsébet egészségügyi szerkesztő Világgazdaság Konszenzus az egészségügyért II. konferencia szeptember.
Az OEP lehetséges szerepe az ellátási hibák felismerésében és megelőzésében „(Elkerülhető) ellátási hibák az egészségügyben” országos konferencia, Budapest,
Egészségügyi intézmények kontrollingja Kórházi kontrolling Fekete Daniel, Szőke Kristóf, Zila László 2006.
A kórházi kontrolling Készítették: Csillag Adrienn Junó Ilona Anett
Az eFin szabvány dr. Belicza Éva Egészségügyi Menedzserképző Központ
Egészségügyi finanszírozás
A HBCS finanszírozás Egészségügyi finanszírozás Veszprémi Egyetem
A kapacitás fogalma az egészségügyben
Pest Megye járó- és fekvőbeteg ellátásának komplex rendszere Sinkovicz László elnök, KM RET.
Major Ildikó Osztályvezető-helyettes SAP/CO modulvezető
Kalkuláció.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról.
Konzervatív alternatíva Avagy: A normális megoldás Dr Pusztai Erzsébet MDF.
A számok nem hazudnak - kormányzati kommunikáció vs. OEP- adatok 2009-ben Mottó: „A féligazság nem az igazság fele….” (Konrád György) EGVE Konferencia,
Merre, hogyan tovább budapesti egészségügyi ellátás?
Az egészségügyben, gazdasági – műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete.
Kormányszóvivői tájékoztató Az egészséges egészségügyért!
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
Vállalatgazdaságtani alapfogalmak
Nyereség, fedezetei pont fedezeti hozzájárulás
Placebó vagy védőoltás? Tartós megoldást jelentenek-e a reformlépések, vagy csak hiszünk bennük? november 14. Skultéty László GKI-EKI Egészségügykutató.
Országos Egészségbiztosítási Pénztár Addiktológiai ellátás az egészségügyi reformfolyamat tükrében Tájékoztató a Kábítószerügyi Eseti Bizottság számára.
STROKE BETEGEKET ELLÁTÓ AKTÍV FEKVŐBETEG OSZTÁLYOK ÁPOLÁS-SZAKFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSE 5.
AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS.
Dr. Kincses Gyula, Kincses Gyula Javaslat az egészségügyi technológiák egységes életciklus-esemény- rendszerének kialakítására Dr. Kincses Gyula.
KI FIZET A VÉGÉN ? Dr. Csiba Gábor elnök Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Budapest, november 10.
Az egyetemi klinikák és az ellátási területükhöz tartozó kórházak közötti feladatmegosztás speciális kérdésének kezelése a szakmai egyeztető fórumokon.
A MEGYEI MEGÁLLAPODÁSOK MARGÓJÁRA MOLNÁR ATTILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE.
Dr. Rácz Jenő ÖNKORMÁNYZATI EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK BUDAPEST FEBRUÁR 24.
A betegellátás keretei és rendszere
Egynapos sebészet a finanszírozás tükrében
UNIÓS BETEGEK ELLÁTÁSA KÖZFINANSZÍROZOTT KAPACITÁSON
Aktualitások: Konszolidáció és Gazdasági Bizottságok
Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár november 15.
Kormányszóvivői tájékoztató A KORMÁNY NOVEMBER HAVI NYUGDÍJINTÉZKEDÉSEI szeptember 22.
Az egészségügyi intézményrendszert érintő jogszabályi változások főbb következményei. Kapacitások és finanszírozás változásai dr. Koós Tamás Budapest,
Az Erős Magyarország egészségügyi programja Megújulás és megőrzés az egészségügyi szektorban.
Kórházi konszolidációra fordítható pályázati források lehetséges keretrendszere Budapest, november.
Járóbeteg szakellátás: Status quo vagy továbblépés?
Győztesek és vesztesek
Bértámogatások és béremelések hatása a SZSZBMK gazdálkodására
Kórházátalakítási pályázat
Az önkormányzati működtetés átvételének tapasztalatai
Tájékoztatás jogszabály változásokról
Előadás másolata:

Az EGVE javaslatai a forrásbővítésre Molnár Attila Elnök Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete

Kapacitás tervezés - átalakítás Az aktív fekvő ágykapacitások csökkentése nem jelent érdemi megtakarítást a működési költségekben. Javulhat a betegek komfortja Javulhatnak a szakdolgozók munkakörülményei A jelentős strukturális átalakítások végrehajtására minimálisan 6 – 8 hónapra van szükség. Az elvárható színvonalú betegellátás nem az ágyszámok függvénye. Az aktív ágykapacitás gazdálkodást a kórházak menedzsmentjének kezébe kellene adni. Jó irány a megyei egészségügyi és gazdasági Bizottságok létrehozása

Az adósságmentes gazdálkodás felé… A kórházak permanens adósság termeléséért nem tehető kizárólagosan felelőssé a gazdasági - műszaki terület! A gazdasági – műszaki terület létszámában az ágazati létszám 10%-át, bérköltségben pedig 7-8 százalékát jelenti. Egy lehetséges opció e létszám 10 000 fővel való csökkentése, ami a jelenlegi létszám 40%-át jelenti. Ezzel elérhető megtakarítás éves szintem maximum 10 milliárd forint. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a feladatok mennyisége nem csökken a létszám leépítéssel együtt, így a jövőben ezeket a feladatokat már nem minimálbéres közalkalmazottakkal, hanem kiszervezett formában, piaci árakon kell biztosítani, amelyek nyilvánvalóan magasabbak lesznek mint az elért megtakarítás. Amíg a kórházak egy súlyszám előállításához szükséges önköltsége magasabb, mint az érte kapott finanszírozás, a null szaldós gazdálkodásnak nincs reális esélye. Az önköltséget viszont alapvetően a bér és a szakmai anyagok determinálják… A kórházi önköltség belső szakmai szabályokkal csökkenthető lenne. Ezek közül a legfontosabbak: belső diagnosztikai igénybevételek, ápolási idő, egynapos ellátások, stb. Ennek mértéke nehezen határozható meg, de 2-3 százalékos önköltség csökkentés a magasabb progresszivitású ellátások körében elérhető. Megjegyzendő, hogy vannak intézmények, ahol ezt a gyakorlatot már alkalmazzák.

Az adósságmentes gazdálkodás felé… Az egészségügyi ellátások költségeit arányaiban a dologi költségek 80 százalékában a betegellátáshoz közvetlenül felhasznált költségek (gyógyszerek, vegyszerek, implantátumok, szakmai- és egyszer használatos anyagok, egészségügyi szolgáltatások) teszik ki. Ezek szakmai összetételére elsődleges ráhatása a betegellátásban dolgozó orvosoknak van. A beszállítói ajánlatok elsődlegesen az egyes szakmai osztályokon jelennek meg. Folyamatos konfliktus áll fenn a szakmai és a gazdasági érdekek között és nem a gazdasági érdekek állnak nyerésre. Tekintettel arra, hogy a szakmai anyagok és a költségek felhasználásban erős és közvetlen az érdekeltség, a kórház gazdasági érdekei háttérbe szorulnak. E gyakorlat kiszűrésével az ellátó rendszer szintjén több tíz milliárdos nagyságrendű megtakarítások volnának lehetségesek, de az új, olcsóbb eszközök és anyagok bevezetésével szemben - komoly szakmai érvek és bizonyítékok mögé rejtett – ellenállást kell leküzdeni, amelyre a tervezett központosított beszerzések sem fognak megoldást jelenteni.

Forrásteremtés „belülről”… Érdemi belső forrás átcsoportosítással az ellátás önköltsége és az ellátásra jutó finanszírozás különbsége csökkenthető A HBCs revízió nem csak elengedhetetlenül szükséges, de igen jelentős belső forrás átcsoportosításra is ad lehetőséget Évente átlagosan 9 milliárd forintot költ az OEP a „vatta” HBCS-k finanszírozására További évi 8 milliárdos forrás felszabadítást eredményezne azon nem műtétes HBCS-k átirányítása a járóbeteg szakellátásba, amelyek megfelelő szakmai háttér esetében ambulánsan is elláthatóak. A besorolási szabályok szigorításával meg kell akadályozni azt, hogy a beteg ellátása szempontjából nem releváns beavatkozások, vagy BNO hivatkozások révén egyes ellátások magasabb súlyszámú ellátási esetként kerülhessenek elszámolásra Mindezek révén összesen éves szinten 35 – 40 milliárd forint forrás lenne felszabadítható, amellyel a jelenleg alulfinanszírozott HBCS tételek súlyszám összege növelhető.

Forrásteremtés „belülről”… Több figyelmet a járóbeteg szakellátásra! Az akív fekvő kassza csak egy jól finanszírozott, megfelelő ellátási körülményeket biztosító járóbeteg szakellátás megléte esetén tehermentesíthető A járóbeteg szakellátásban is itt az ideje a finanszírozás revíziójának. A beavatkozás szintű finanszírozási gyakorlatot az ellátás alapú finanszírozásnak kellene átvennie. (pl. Járó hbcs) A kórházi továbbküldést a defintív ellátást preferáló finanszírozás eszközével kell motiválni. Mindazon ellátásokat kifejezetten tiltani kell az aktív fekvő ellátásban, amelyek ambulánsan is teljesíthetőek, ugyanis a járóban olcsóbb, de a fekvőben többet lehet érte kapni… A külső rendelésre (pl. háziorvos) végzett diagnosztikai vizsgálatokat finanszírozási szabályokkal illetve kvóták bevezetésével célszerű lenne korlátozni, ami átlagosan 10%-os igénybevétel csökkenést eredményezne, ami pontszám, illetve lebegő díjtétel növekedést jelenthet.

Forrásteremtés „belülről”… A szociális indokú aktív fekvőbeteg ellátást vissza kell szorítani a finanszírozás szabályozó eszközeivel. Csak a tényleges ellátáshoz szükséges időt töltsék a betegek az aktív osztályokon Az indokolt aktív rehabilitáció mielőbbi elérhetőségének érdekében a finanszírozási moratóriumat (3-5 nap) el kell törölni. Szabályozni szükséges a kórházak közötti feladat megosztást egy beteg ellátása során. Célszerű lenne a magasabb progresszivitási szintre továbbküldött beteg finanszírozásának jelenlegi gyakorlatát újra gondolni.

Összefoglalás A finanszírozás szabályainak átfogó revíziója eredményeként várhatóan éves szinten nagyságrendileg 60 milliárd forint konverziójára van lehetőség. Ebből az összegből 10 milliárd forintot indokolt lenne a járóbeteg szakellátás ellátási pontértékeinek szelektív emelésére, illetve a definitív ellátás pozitív ösztönzésére fordítani. Ez 6,7 milliárd pont mennyiségű finanszírozás elmozdulást jelnetene egy évben. Az aktív fekvőbeteg szakellátásban éves szinten az 50 milliárd forint 333,300 súlyszám átcsoportosítására adna lehetőséget, elsősorban a jelenleg alul finanszírozott HBCs-k körében alkalmazandó súlyszám emelés formájában.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet