Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

A késői antik város 2

A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában 3 3

A görög polisz (városállam) jellemzői A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Szabályosság Agóra: városi élet központja 4 4

Római Birodalom Időszak Róma Többi város Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3–5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 5 5

Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások Városi lakosság csökkent Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak 6 6

Bizánc/ Konstantinápoly 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika–Európa találkozásánál) Kora középkor: Európa legnagyobb városa 7 7

A feudális város 8

Feudális város Európában VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Kelet-Római Birodalom  Bizánc Ibéria: mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után 9 9

A középkori feudális város jellemzői Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Népességszám Közintézmények fejlettsége Infrastruktúra Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat 10 10

Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás XIV–XV. sz.: Hansa-városok 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) Nem csak németek! Nem csak kikötővárosok! Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintette 11 11

A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz 12

1. Agglomerálódás = tömörülés Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció (, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Kezdetben: csak a város növekszik Később: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom 13

Az ipari forradalom terjedése Európában Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DK  ÉNy) XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 14

Az ipari forradalom hatásai Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése (→foglalkozási átrétegződés) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék Tényezők: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi munkaerőigény A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi infrastruktúra) 15

Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében 1840 1929 Európa élre tör 100 ezer feletti városok 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Első ország, ahol városlakók aránya >50% London 1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800-as évek: 2 mió felett 1850–1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma 16

Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között 17

Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Bőséges munkahelykínálat Magasabb bérek Oktatási és kulturális intézmények megléte Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek Innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége 18

Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs 19 Adatok forrása: népszámlálások

A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején 1900–1907: villamosvonalak kiépülése: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) 1908: Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatáskör 22 elővárosi településre is 1950 január 1: Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció 1970-es évek: 44 település 1997: 78 település Pest megye (nem teljesen azonos) 20

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 21

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887-1965) Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Új városok létrehozása Nyugat-Európa (Nbr., Fro., Finno., Svédo.): „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) New Lanark (Robert Owen), kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Szocialista országok: iparosítási célból: szocialista városok 22

Válaszok a túlzsúfoltságra Új városépítészeti törvények, szabályok Új városok: New Lanark (Robert Owen) Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887-1965) Szuburbanizáció Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Spontán 23

Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros-modellje 1885.: Garden Cities and Town Planning Association 1898.: „Garden Cities of Tomorrow” 24

A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903) Welwyn (1920) 25