Aquinói Szent Tamás
Élete: Olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domokos-rendi szerzetes. Született 1225. Roccasecca. Meghalt 1274. március 7. Fossanova Hatott rá Arisztotelész, Platon, Hippói Szent Ágoston. A bencés kolostorban kezdte tanulmányait, majd a nápolyi domokos kolostorban folytatta.
Élete: Itáliában teológiát tanít. Rómában átveszi a rendi főiskola vezetését. 1323-ban szentté avatták.
Ontológia: Szent Tamás szerint az ontológia tapasztalati tudomány ezért ontológiájának alapfogalmai a tapasztalatban gyökereznek. A létező mindaz ami van, vagyis mindaz, ami különbözik a semmitől. Két összetevője van: lét és lényeg. A lét az a fogalmilag megragadhatatlan aktus, amely a létező adottságait fenntartja. Az anyagi világ magyarázatánál az Arisztotelész elméletet vette alapul. Minden testnek van valamilyen végső anyaga, amelyet ősanyagnak nevezett.
Summa Teologiae: Öt ésszerű bizonyítékot ír le Isten létezése mellett. Az első út a változásból adódik. A második út a létesítő okságból indul ki. A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik. A negyedik út a léttökéletességi fokokat veszi alapul. Az ötödik út a létezők célra irányultságára támaszkodik.
Részlet a Summa Theologiae című művéből. Ez az egyik legismertebb műve, amelyben öt érvét fejti ki Isten létezése mellett.
Etika: Szerinte a jó az, ami a másik számára tökéletesedést képvisel, s így törekvésének a célja. A jó az, amire minden ember érdeklődése irányul. Az ember legfőbb célja a boldogság. Az erények közt Tamás különbséget tesz a teológiai és a kardinális természetű erények között. Az erények az ember belső magatarásának a meghatározói, a külső magatartást a törvények határozzák meg.
Antropológia: Az ember testből (anyag) és formából (lélek) áll. E kettő nem választható szét, mert együttesen képezi az emberi szubsztancia lényegét. A lélek azonban a test pusztulásával tovább él mint anima separata. A lélek természetét tekintve halhatatlan, azonban csak a test segítségével juthat ismeretekhez, mert csak általa képes az empirikus érzékelésre. Az ember kettős természete révén egyaránt részesedik a szellemi és az anyagi világból is.
Utóhatása: Az arisztotelianizmust és a keresztény filozófiát Aquinói Tamás békítette ki egymással és neki is köszönhetően kerültek a nyilvánosság elé a betiltott Arisztotelész művek. Nevét viseli a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság is. Szobra áll Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának Stephaneum épülete előtt.
Aquinói Szent Tamás szobra Piliscsabán Raffay Dávid (2001) Csiszolatlan carrarai márvány oszlopon látható a Szent szobra az oszlop tövénél állatszobrok láthatók
Fő művei: De fallaciis, 1244 De propositionibus modalibus, 1244/1245 Contra impugnantes Dei cultum et religionem, 1257 Super Boethium de hebdomadibus, 1258 Summa contra gentiles, 1258–1264 Summa theologiae, 1265–1272 Magyarul: A teológia foglalata I-II. (Bp., 2002, 2003) Officium de corpore Christi 1264 De perfectione vitae spiritualis, 1269 Contra pestiferam doctrinam retrahentium homines a religionis ingressu, 1270 De aeternitate mundi contra murmurantes, 1270 De substantiis separatis, 1272–1273 De mixtione elementorum ad magistrum Philippem, 1273