Készítette: Tikk Anikó III. éves térképész A Zalai-dombság Készítette: Tikk Anikó III. éves térképész

Elhelyezkedése A Dunántúli-dombsághoz tartozik Határai: É-on Alpokalja (Vasi-hegyhát, Kemeneshát) K-en Keszthelyi-hegység, Balaton, Rinya D-en Mura Ny-on Alpokalja szlovéniai része (Vendvidéki-dombság), Lendva

A táj felosztása Szerves folytatásának tekinthető a Lendva-vidék

Földtörténeti fejlődés Aljzat: Közép-Mo-i vonaltól É-ra újpaleozoos és mezozoos képződmények, D-re főleg triász dolomit; K-i részen felsőpermi kőzetek Tengeri üledékképződés, szárazföldi lepusztulás Kréta: enyhe metamorfizáció Felső kréta: az egész terület kiemelkedett, az eocénra megsüllyedt Eocén: Szőci mészkő, vulkáni eredetű kőzetek (Zalaszentmihályi andezit) Alsó miocén: folyóvízi hordalékkúpok (kavics), és ártéri üledékek (homok, agyag); Mura-Dráva-medence felől tengerelöntések Középső miocén: sekélytengeri üledékek (aleurolit, slír, agyag); bádeni üleddéksor felhalmozódása a D-i részen

Késő miocén: jellemző még a tengeri üledékképződés, de megindul a folyóvízi feltöltés (100-200 m vastag, homok) Pannon-tenger elvonulása, a terület emelkedése Pliocén: folyóvízi feltöltés során kavicsterületek Pleisztocén: lösz nagy területen A felszínen mindenhol fiatal kőzetek találhatók, csak a völgytalpakon bukkannak ki néhol a felső pannon korúak is

Morfológia Nyugati-Zalai-dombság: Hetés: három alkörzetre bontható: A Lenti-medencétől északra három irányba kibillent pannon rög Lenti-medence: Ős-Mura hordaléka, ezen a mai vízfolyások (Kerka) hordalékkúpjai A medencétől délre: Nagy-Tenke(332 m), Lendva-vidék Göcsej: hazánk völgyekkel egyik leggazdagabban tagolt tája. É-i részén É-D-i, D-i részén ÉK-DNy-i irányú völgyek. A dombok rendre 250 m fölé emelkednek (Kandikó: 304 m) Jelentős vízerózió Felszín alatt: Rába és Mura kavicshordaléka.

Kelet-Zalai-dombság: Felső-Zala völgy: K felé tölcsérszerűen kiszélesedik. Jobb oldalon: mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok Bal oldalon: hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők Kelet-Zalai-dombság: Alsó-Zala völgy: É-D-i futású völgy, erősen aszimmetrikus: Ny-i oldalán a lejtők jóval meredekebbek, tőzegképződés Érdekes jelenség: Zala kaptúrája

Zalaapáti hát: jellegzetessége: meridionális hátak és völgyek Zalaapáti hát: jellegzetessége: meridionális hátak és völgyek. A hátak É-ról D-re alacsonyodnak, lépcsős szerkezetű völgyek, gyakoriak a csuszamlásos formák Zalavári-hát: É-D-i irányú völgyek, É-i része tagoltabb, D-i részen lealacsonyodó hátak; lösz a felszínen; egységesebb Principális-völgy: meridionális völgy, Nagykanizsánál 4-5 km széles völgymedenceszerű lapállyá szélesedik. Kialakulása szerkezeti mozgásoknak, folyóvízi eróziónak és deflációnak köszönhető. Egerszeg-Letenyei-dombság: átlagosan legmagasabb rész, eróziós és deráziós völgyek szabdalják Mura-balparti sík: teraszrendszere a Letenyei-dombság déli meredek peremét követi.

Éghajlat Csapadék mennyisége: 750-800 mm, két csapadékmaximum: júniusban és októberben Mind a közepes (20-21,5) mind az abszolút (45-50) hőingás itt a legkisebb; Napsütéses órák száma: 1950-2000 óra; Uralkodó szélirány: Északi, valamint gyakori a Déli is; Leghidegebb hónap: január, hótakarós napok száma: 45, februárban van a legtöbb

Vízrajz Zala Mura Gyöngyös Válicka Szévíz-patak Kis-Zala Lendva-patak Kerka Cserta Alsó-Válicka Principális-csatorna

Talajok Pszeudoglejes barna erdőtalaj: legnyugatibb, legcsapadékosabb részeken, gyenge minőségű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Csernozjom barna erdőtalaj Barnaföld: a terület legjobb minőségű termőtalaja Völgyek talpán a réti és láptalajok különböző változatai Lecsapolt és telkesített síkláptalaj

Ásványkincsek Építőanyagok: Szénhidrogének: Földgáz: Budafa környékén: első mo-i lelőhely, Nagylengyel Kőolaj: Budafa környékén első ipari mennyiségű kőolaj-kitermelés, Nagylengyel környékén régen jelentős volt, ma már visszaesett, Lovászi Építőanyagok: Építő- és díszítőanyagok: Zalaegerszeg, Karmacs, Bazsi; Kavics: Muraszemenye Homok: Nagykanizsa, Rezi Kerámiaipari alapanyagok: Pórszombat, Teskánd, Zalaszentgrót, Nagykanizsa, Gutorfölde

Táji értékek Kerka-mente Natúrpark Zalakomári madárrezervátum Budafapusztai arborétum Magyarország hévizekben egyik leggazdagabb területe. Az itteni termálvizek általában kb. két millió éves, felső pannon korú üledékekben halmozódtak fel. A környék termálvizeinek ásványianyag-tartalma, hőmérséklete és vízhozama termálkutanként erősen változik. E termálkincsre alapozva épült meg Lentiben, Zalakaroson, Kehidakustányban, Zalaszentgróton, Zalaegerszegen, Bázakerettyén, Letenyén, Miháldon is a termálfürdő.