A szél felszínformálása

Az előadások a következő témára: "A szél felszínformálása"— Előadás másolata:

1 A szél felszínformálása
Hol? a, Száraz éghajlatú, növényzet nélküli területeken – sivatagokban Szabadon mozgó homok területek Az egész felszínen b, Részlegesen növénnyel fedett területeken – folyómedrek, teraszok, hordalékkúpok környékén, tengerpartokon Félig kötött homok területek Sávokban, foltokban Hogyan? Homokszemcséket görget, ugráltat Homok – 1-2mm átmérőjű szemcsékből álló üledékes kőzet

2 Az erős szél által felkapott, lebegtetett homokszemcsék: közeledő homokvihar Irakban.

3 A szél szelektíven pusztít

4 A szél pusztító munkája
Defláció – szélkifúvás Kellő sebességű szél elsodorja a homokszemeket Szabadon mozgó homok - Deflációs medencék - Deflációs tanuhegyek - Kő-,kavicssivatagok Félig kötött homok - Szélbarázdák közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc Szélmarás A mozgó homokszemek csiszolják, koptatják a felszínt Szabadon mozgó homok - gombasziklák

5 Deflációs medence

6 Deflációs tanuhegy

7 Kősivatag

8 Szélbarázda és maradék gerinc

9 Gombaszikla és sziklák, amelyek közül a szél elszállította a könnyebb szemcséket.

10 A gombasziklát a szél az alsó részén jobban kikezdi. (pl
A gombasziklát a szél az alsó részén jobban kikezdi. (pl. a szemcsék nagyobb részét csak bizonyos magasságig tudja fölemelni, eddig pusztít legjobban a defláció.

11 Gombaszikla

12

13

14 A szél felhalmozó munkája
Szárazföldek belsejében 1. Szabadon mozgó homok - barkánok - keresztirányú dűnék 2. Félig kötött homok - parabolabuckák Tengerpartokon - dűne

15 Barkánok Kifli, sarló forma Lankás oldal szél felé
Magasság max. 20 méter Évente métert mozoghat

16 Barkán a Szaharában. A szél jobbról fúj, az enyhébb emelkedőn görgeti fel a homokszemcséket, amelyek bal oldalt a meredekebb lejtőn gurulnak le. A barkán széllel ellentétes oldalán a lebukó szél örvényleni kezd, a barkán két oldalán hosszan előrenyúló nyúlványokat épít.

17 Barkán Tunézia

18 Keresztirányú dűnék Barkánok összekapcsolódásából jönnek létre

19 Parabolabucka Száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak)

20 Tengereket kísérő dűnék
Parti dűne - átnedvesedő sávon - a növényzet megfogja a homok egy részét Vándordűne - belsőbb, száraz sávban - a parti dűnéből kifújt homokból épül - növényzet nincs, tehát mozog

21 A defláció veszélyforrás
Gyér füvű területek művelésbe fogása, feltörése új termőföldek nyerése céljából pl. Közép-Ázsia, Szahara déli pereme (Szahel-övezet) A szél szabadon mozgathatja a homokot, ráteríti a termőföldekre Elsivatagosodás több 100ezer km2 területet érint!

22 Az elsivatagosodó Száhel-övezet Afrikában
Az elsivatagosodó Száhel-övezet Afrikában. A növényzet visszaszorulásával a szél szabadon szállíthatja a homokot.

23 A fő lelegeltetése miatt korábban nedvesebb területek is elsivatagosodhatnak: nincs már növényzet, ami megfogja a mozgó homokot.

24