1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 9. téma: A sikeres fejlesztési együttműködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány

2 Kérdőívek és interjúk elemzése a horvát-magyar határtérségben INTERREG kutatás: kérdőíves lekérdezés Horvátország és Magyarország határmenti megyéiben. Magyarországon: 50 vállalkozás (ebőll 44 mezőgazd.) és 50 önkormányzat, Baranya, Zala, illetve Somogy megyéből Horvátországban: a lekérdezettek köre szélesebb: mezőgazd- vállalkozók: 48 a mezőgazdasági vállalkozók szövetségei, a turizmusért felelős települési tisztviselők, a vidékfejlesztésért felelős osztályok vezetői : 52 három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kőrös); Međimurska (Muraköz); Virovitičko-podravska (Verőce)

3 A felmérés célja a vidékfejlesztésben közreműködő határmenti megyékben tevékenykedő szervezetek és vállalkozások állapotának a felmérése és összehasonlítása kérdőív és interjú a határ mindkét oldalán Horvátországi kutatás fókusza: vidékfejlesztés új stratégiájának fejlesztése Horvátországban 2006 szept.-ben induló SAPARD-al kapcsolatos, a felkészülés megyei, városi, falusi szinteken működő intézmények Eddigi vidékfejlesztési részvétel (intézmények, vállalkozások)

4 Fő problémák: Horvát oldalon: Túlszabályozottság az állam részéről (23%) Beruházások hiánya (17%) Bonyolult adminisztrációs kötelezettségek (14%) Erős piaci konkurencia (13%) A szervezeteik, vállalkozásaik fejlődését segítené: A hazai piac védelme (18%) Nagyobb állami szerep a fejlesztési támogatások területén (18%) Az adók mértékének csökkentése (15%) Egyszerűbb adminisztráció (15%) A fejlesztési politika prioritásainak meghatározása a hazai és külföldi (EU) elvárások szerint(10%) tőkehiány, tudáshiány Magyarországi vállalkozások fő problémái: Forgótőke hiány (56%) ill. beruházási tőke hiány (22% első és 42 % második helyen!)). jogszabályok és előírások (24,4% második, 21% harmadik helyen!) erős verseny (15,6% második, 10,5 % harmadik helyen). magas bérjárulékok (34,2%), magas adók (13,2%), EU-előírások (10,5-10,5%)

5 Pályázati tevékenység (Magyaro.) : átl. 2 pályázatot adtak be, ebből 1,26 nyertes, 7603 eFt átl. támogatás a megkérdezettek 78,6 %-a egyáltalán nem pályázott, 7,1 % 1 pályázatot adott be, 1-2 % pedig 2 – 50 (!) db pályázatot adott be. –önkormányzatok az átlagnál magasabb pályázási hajlandósága A évre kiegyensúlyozottabb nem pályázó válaszadók aránya 24,5 %-ra csökkent, vállalkozások: pályázati szám 1-3 db, Önkormányzatok: van, aki 21 pályázatot legnagyobb megnyert pályázati szám 17 db, átlagos: 1,97 Elnyert átlagos összeg eFt, a maximális: eFt. Megyénként: Zalában alacsonyabb a nem pályázók aránya (17,6 %,), Somogyban 26,9%; Baranyában 36,8% –az időszakhoz képest jelentősen mérséklődött. Nyertesek: Önkormányzatok: nyertes pályázatok száma általában 0-4 Van 5 – 17-ot nyerő is! vállalkozások: 0-3 db. –40 % körüli a a nem nyerő pályázók aránya (ezek fele nem is pályázott!)

6 Pályázati tevékenység (Horváto.) A horvátországi megkérdezettek 28% írt vidékfejlesztési projektet, és további 5% szándékozik írni. a magyarországi közötti állapothoz hasonló A pályázatok témája: klasszikus mezőgazdasági tev. (növénytermesztés és állattartás) a környezetvédelem és a falvak kulturális tradicionális revitalizációja Maguk írják 30 nyertes projekt, átl. elnyert támogatás Kuna (kb 20 millió Ft) Miért nem pályáznak? - 67% nem pályázott! Tapasztalatlanság, előtte sohasem pályázott (28%) Saját forrás hiánya (23%) Nem voltak meg a kellő információim (21%) Magyarországon a nem pályázás okai: 1: nem megfelelő kiírás 2: kedvezőtlen finanszírozás 3: nincs meg az önrész 4: túl bürokratikus 5: nem voltak kellően tájékoztatva 6: túl drága a pályázatkészítés 7: egyéb

7 A vidék fő problémái - a válaszadók szerint Magyarország: munkahelyek hiányát, a vidéki infrastruktúra elégtelenségét, az állami szerepvállalás, támogatások elégtelenségét, elöregedést, elnéptelenedést piaci versenyképtelenséget alacsony felvásárlási árakat említették Emellett: pénzhiány, az életminőség kedvezőtlensége, az elaprózott birtokstruktúra, pályázatoknál a saját erő követelmény, a képzettséggel kapcsolatos problémák, az intézménystruktúra problémái szerepeltek

8 Vidékfejlesztési feladatok a magyar válaszadók szerint BaranyaSomogyZalaÖsszes Legkevésbé fontos (átlagos pontszám) 4. Helyi szolgáltatások fejlesztése (2,47) 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,81) 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,98) 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,82) Legfontosabb (átlagos pontszám) 7. Közlekedés, vidéki úthálózat (3.95) 6. Falufejlesztés (4,15) 6. Falufejleszté s (4,11) 5. Vidéki infrastruktúra fejlesztése (4,00) Eltérés: ( legfontosabb – legkevésbé fontos) 1,481,341,131, skálán pontozva, 5: nagyon fontos, 1: nem nagyon fontos a vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezők a legfontosabbak, a szociális problémákat kisebb fontosságúnak tekintik A munkahelyfejlesztést is említik, magas pontszámmal 1: Vállalkozásfejlesztés általában 2: KKV-k fejlesztése 3: Vidéki mikrovállalkozások fejlesztése 4: Helyi szolgáltatások fejlesztése 5: Vidéki infrastruktúra fejlesztése 6: Falufejlesztés 7: Közlekedés, vidéki úthálózat 8: Kistérségi centrum 9: Romák és leszakadó rétegek integrálása 10: Munkahelyfejlesztés 11: Szociális gazdaság fejlesztése

9 Horvát partnerrel meglévő kapcsolat, fontossága horvát partnerkapcsolattal nem rendelkezik a válaszadók 87 %-a, 6 %-nak van 1 horvát partnere, és 2 %-nak 2 vagy több. Az eddigi kapcsolatot jónak v. közepesnek tartják legtöbb horvát kapcsolattal rendelkező Somogy megyében van (19,2%), legkevesebb ilyen kapcsolattal a Zala megyeiek rendelkeznek (1,9%). 30 % szerint nem is lenne fontos horvát kapcsolatot létesíteni, 41 % kiegészítő fontosságúnak ítéli, 15 % számára nagyon fontosnak tűnik a kapcsolat. Somogy megyében tartják legtöbben nagyon fontosnak (34,6%) a.

10 Horvát vélemények: magyarországi üzleti kapcsolatokról a határmenti megyékben még nem túlságosan intenzívek csak 19 % rendelkezik valamilyen üzleti jellegű kapcsolattal. szándékozik-e ilyen kapcsolatot létesíteni: 16% nem tartotta ezt fontosnak, 25% csak a közös projektek miatt 45% jó lehetőségeket lát benne (15% nem válaszolt erre a kérdésre) Összesen: a jövőben Magyarországgal 72% szeretne együttműködést.

11 Magyar tapasztalatok - összegzés –horvát partnerkapcsolata nincs: 87 %, 1 partnere van: 6 %, 2 vagy több: 2 %. –A vállalkozások működését nehezíti: forgótőke ill. beruházási tőke hiány,jogszabályok és előírások, erős verseny, a magas bérjárulékok, magas adók, illetve EU-előírások. –A vidékfejlesztésben a legfontosabb: vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezők, kevésbé fontos: szociális problémák megoldási feladatok –A fejlesztési feladatok megoldására aktív pályázati részvétel –AVOP pályázatokra 2005-ben: 80 % adott be pályázatot, 20 % egynél többet is. –A pályázás fő okai: nem volt más forráslehetőség, vonzó a finanszírozási konstrukció, már volt illeszkedő projektje készen –Információforrások: tanácsadó, írott sajtó, és minisztériumok honlapja. A legkevésbé használt forrás: az önkormányzat és az üzleti partner. –Mindössze 10% valósítaná meg elképzelését pályázati forrás nélkül is –Fő nehézségek: elhúzódó ügyintézés, indokolatlan hiánypótlások, a nem egyértelmű pályázati és végrehajtási feltételek. –Második fő nehézség: finanszírozási, likviditási nehézségek: késedelmes kifizetések, utófinanszírozás. és likviditási gondok, –Harmadik fő nehézség: a kapcsolattartás nehézségei, a nem megfelelő kommunikáció és az elszámolások körülményessége. –Legtöbben (66%) külső szakértő céggel. 33% önállóan készítette a pályázatot. –Az AVOP intézkedések közül fontosnak tartják:: a mezőgazdasági beruházások támogatását, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését és a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését –Kevésbé fontos: fiatal gazdák támogatása és a szakképzés –LEADER programról kevesen voltak csak informálva.

12 Horvát tapasztalatok A vizsgált horvátországi, határmenti megyék : a szomszéd ország fejlett agrártérségei komoly agrár- és tágabban vidékfejlesztési potenciál a térségben A vidékfejlesztési intézményrendszer kialakítása kezdeti stádiumban Komoly lehetőség: –A fejlesztési hivatalok együttműködése, –vidékfejlesztés gazdasági és civil szférabeli szereplői együttműködése Javaslatok: a fejlesztési szakhivatalok közti tapasztalatcsere, tudástranszfer Ennek intézményes csatornái a regionális fejlesztési szervezeteken keresztül kialakíthatók Hosszabb távon a közös vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása Dráva közös vidékfejlesztési jellegű hasznosítása, a vidéki vállalkozások közti kooperáció lehetőségei gazdasági kamarák, vállalkozószervezetek, települések és kistérségek közti együttműködés megteremtése, támogatása, INTERREG-ben rejlő lehetőség mainál jobb kiaknázása.

13 Horvát problémák Nincs elegendő ember a számtalan tervhez, projekthez, a hivatalokban. Politikai körökben nem talál megértésre a vidékfejlesztés, ez a fejlesztés külön képzett embereket igényel. Horvátország nem vette elég komolyan a vidéki területek fejlesztésének feladatát. Sok program létezik, de nem tudni eleget a céljaikról, integrálódásukról és kivitelezésükről. Nehézséget jelent e programok beépülése, az alacsonyan képzett falusi lakosság körében ellenhatást vált ki. Létezik javaslat egy vidékfejlesztési iroda létrehozására, de ma csak javaslat. Nincs tisztázva a különböző hivatalok vidékfejlesztési hatásköre, a hivatalok általában mindent önállóan végeznek, de egyedül nem tudnak eredményt elérni. A programok előkészítése komplikált, a szakértők képzetlennek érzik magukat. Képzetlenségből és informálatlanságból félelem és vonakodás a parasztoknál A politikai akarat homályos, sok kimondatlan üzenet (az EU-hoz való viszony). Ellenállás, mert a döntéshozók nem szakemberek, csak politikailag kiemelkedő egyéniségek. Konfliktusok az adminisztratív akadályok, a szervezetek és pénz elosztás körül. A vidékfejlesztést a mezőgazdaság fejlesztésével azonosítják, ami politikai szempontból is hátráltatja a vidékfejlesztéssel foglalkozó intézmények jobb szervezettségét. A lokális és az országos hatalom gyenge együttműködése. Kevés az alulról jövő kezdeményezés