A vidék helyzete és vidékfejlesztés Magyarországon Kovách Imre A KITE megbízásából

A vidék és a magyar társadalom Fogalmi bizonytalanságok

Városi és vidéki társadalom Definíciós problémák: Közbeszéd Tudomány Közigazgatás

A községekben élők aránya 36,4 a teljes lakosságon belül A vidékieké 50 százalék körüli

Főváros, megyei jogú városok 23 Többi város 229 Községek 2 893

    az ezer főnél kisebb településen élők aránya 7,6   a kis településen (1 000 -10 000 fő) élők aránya 33,5   a közepes népességű településen (10 000 -100 000 fő) élők aránya 30,3   a nagy népességű településen (100 000 fő felett) élők aránya 28,

Tömeges vidéki migráció a városokba az elmúlt évtizedek alatt Ruralizáció Tömeges vidéki migráció a városokba az elmúlt évtizedek alatt Vidéki életmódminták átvétele

Polgárosodás ( Szelényi ) Proletarizáció

Vidék és város a kilencvenes évektől: Új migrációs folyamatok Különböző rendszerváltás

Társadalmi Strukturális Kulturális paraszttalanítás

Kulturális különbségek

A magyar vidék állapota, legfőbb problémái „Vidéki” és „jelentős mértékben vidéki” körzetekben él a magyar lakosság közel 75 százaléka. (EUROSTAT) Európában a vidéki lakosság aránya 27 százalék, az EU jelenlegi tagállamaiban 17,5 százalék, Magyarországon 36,4 – 50 ? A vidéki lakosság a strukturális változásokat eredményező radikális reformok jogi és politikai játékszabályainak a létrehozásában közvetlenül nem vett részt. A kilencvenes évek reformjai a vidéki népesség nagymértékű befolyásvesztésével jártak együtt. A vidék társadalma a korábbinál összetettebbé vált. Új társadalmi szereplők jelentek meg. A magyar vidékfejlesztési rendszer bevezetési kísérletének a legfontosabb következménye: új politikai és szakértői hálózatok megjelenéséhez vezetett, átalakította a források elosztása feletti ellenőrzés megszerzésének stratégiáit és megváltoztatta a vidékfejlesztés köré szerveződő hatalmi struktúrákat. A helyi hatalomban új szereplők jelentek meg, amelyek elsősorban az önkormányzatok fölött szereztek befolyást A fejlesztési források felosztásának új rendszerében az önkormányzatoké és a helyi közigazgatási elité (tisztviselőké) a legfontosabb szerep. A mezőgazdasági termelésben a magántulajdon vált meghatározóvá, de a mezőgazdaságban regisztrált egyéni vállalkozók száma alig nőtt 1993 után. A regisztrált egyéni gazdák száma 60 – 120 000 ezer között van (az összes családi gazdaság mintegy 3-5 százaléka).

A magyar vidék legfőbb problémái SZEGÉNYSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG A falvak mintegy hatodában a munkanélküliség 22-23 százalékos, a legrosszabb helyzetű aprófalvakban a munkanélküliség a 75 százalékot is meghaladhatja (2001). második munkanélküli generáció A magyar társadalomban a szegénység gettói nem a városokban, hanem a falvakban jöttek létre. Az összes magyar háztartás 8,6 százaléka tekinthető úgynevezett mély szegénységben élőnek, amelyeknek 52,3 százaléka községi háztartás. A községek lakosságának legalább 20- 30 százaléka él a felzárkózás esélye nélkül. ROMÁK a kisfalvas térségek Nem romák erőteljes elvándorlása MIGRÁCIÓ migráció új szakasza A nem városi népesség 1994 után folyamatosan nőtt, jórészt a városokból történő elvándorlás következtében. Következmények: új társadalmi konfliktusok a társadalmi-kulturális sokszínűség

A vidéki társadalom egyedül maradt és hatékony külső segítség nélkül kell szembenéznie a jövőjével.

A változásnak két feltétele van: A vidékiek aktivizálódása minden területen, mert egyetlen külső erőforrásból vagy politikai, gazdasági szereplőtől sem várhatnak segítséget és támogatást, A vidékkel kapcsolatos hatalmi, elosztási struktúrák átalakítása.

Vidékfejlesztési programok Phare Sapard Leader

LEADER - sikeres uniós példák A finn, spanyol példa: POMO, PRODER Hazai értetlenség: Politikai megoldás kényszerek Politika - stratégia nélkül 1990 - 2003 Civil társadalom gyengesége Öröklött és megerősített politikai kényszerek Lobby

Speciális fejlesztési problémák és területek 1.) A vidéki lakosság aránya 2.) Infrastrukturális, financiális, anyagi hátrányok A vidéki lakosságnak a városi lakosságéhoz hasonlított életkörülményei lényegesen hátrányosabbak, mint az EU-ban. 3.) Szegénység – „paraszttalanítás” Az európai uniós vidékfejlesztési projektek a lakosság aktív részvételét és anyagi hozzájárulását, valamint a civil társadalom kontrollját igénylik. 4.) A mezőgazdaság szerepe Az útkeresés szükségessége

A versenyszféra A megfelelő munkaerő A versenyszféra elszigetelt A jelenlegi állapot szerint a versenyszférában nincs helye a szociális szempontú tevékenységeknek nincs olyan politikai párt vagy érdekképviselet, amely az egyetemes vidéki társadalom érdekeit képviselni tudná az új vidék koalíció létrehozása elsőfokú gazdasági érdeke a versenyszférának a racionális gazdasági stratégia tervezésének feltételei: A megfelelő munkaerő A pályázati versenyben való részvétel Az EU vidékfejlesztéssel kapcsolatos reformjai - új forrásszerzési lehetőségeket jelentenek Gazdasági érdekeltség szükségessége Vezető szerep az erőforrások megszerzésében, elosztásában és ellenőrzésében Kiszámíthatóság A fekete gazdaság visszaszorítása Uniós szabályozások Összefogás-szövetség Új vidék imázs

Az EU csatlakozás várható következményei Szabálykövetés Érdekérvényesítés Integrált vidékfejlesztés Pályázati rendszer – monitoring Új vidék imázs Szakértelem: intellektuális tőke

A vidék helye a politikában A vidék valós problémái átpolitizálva jelennek meg Nincs a vidéknek érdekképviselete A vidékkel kapcsolatos politizálás a választások idejére korlátozódik Nincs civil társadalom A politikai közbeszéd néhány tényezőre szűkíti le a vidék összetett problémáit

A vidék rendje nélkül stabil kormányzat elképzelhetetlen. Az az erő, amelyik képes a vidékfejlesztési modellt megszervezni, meghirdetni és végre is hajtani, hosszútávon számíthat a többször becsapott, bizalmatlan vidék tartós szimpátiájára.

Reform

- a központi elosztás és a felülről tervezés gyakorlata helyett és mellett a döntések decentralizálásának módjait kell megtalálni - új forrásokat találjon a vidékfejlesztés számára, az EU új költségvetési szakaszának kezdetéig rendelkezésre álló összesen 194 milliárd forint felhasználásával, - - megtalálja azokat az együttműködési formákat, amelyek a vidéki társadalom lehető legtöbb szereplőjét kooperációra készteti,

- új módon határozza meg az állam szerepét az új vidékmodellben, -         megtalálja azokat a jogi és finanszírozási lehetőségeket, amelyek a vidékfejlesztési pályázatokban történő sikeres részvételhez szükséges szakértelmet és szakértőket új módokon tennék a projektek sikereiben érdekeltté,

-        - megoldást találjon a vidéki versenyszféra sikeres szereplőinek az érdekeltségére és részvételi lehetőségeire az új vidékfejlesztési modellben, mert egyrészről részvételük a felhalmozott tapasztalati, kapcsolat-tudás- és anyagi tőke miatt elengedhetetlen, másrészről alapvető érdekük a vidék általános fejlődése és olyan források megtalálása, amely alaptevékenységük versenyképességének a megőrzéséhez is hozzájárul, - M-megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek harmonizálnak az EU komplex vidékfejlesztésre vonatkozó reformjaival.

Megoldási javaslatok

-A fenti célok érdekében mindenekelőtt szükségszerű lenne a LEADER PLUS típusú vidékfejlesztési rendszer bevezetése. -A LEADER PLUS működésének minden területén minimalizálni kell az állami részvételt, -Létre kell hozni az EU-s elveken és módszerekkel működő monitoring rendszert.

a finn POMO és a spanyol PRODER mintáján elindulva önálló, magyar, de a LEADER+-hoz kapcsolható vidékfejlesztési projektrendszer bevezetése javasolható, ami alapelveiben megegyezik a LEADER-rel, de tartalmazza a következő módosításokat:

-        - az állam szerepe a projektek kiírására és a szükséges szakértelemnek a LEADER gyakorlatában nem szereplő biztosítására, valamint az EU kontrolling feladatainak az ellátására korlátozódik. Nyílt versenytárgyalás eredményeként az államigazgatástól független szervezetek kapják a hatékonyságellenőrzés és a monitoring feladatát. -         - a projektek konkrét céljainak megfogalmazását és tervezését, a LEADER elven működő akciócsoportok végzik, különös tekintettel a közös ellenőrzésre és a helyi társadalmak minél több képviselőjének a bevonására. A projekteket kiíró állami szervek meghatározhatnak általános célokat, prioritásokat, de a konkrét és a helyi sajátosságoknak megfelelő program meghatározása a projektek résztvevőinek a feladata.

A projektekhez szükséges szakértelem, ami nincs jelen a vidéki térségek nagy részében úgy biztosítandó, hogy az állam a 150 kistérségben hozzájárul szakértő irodák felállításához, felszereléséhez, de úgy, hogy azok nem állami hivatalok lesznek és működésük állami finanszírozásáért egy pályázati ciklus végeztével, verseny körülmények között újra, kell pályázniuk. Az állam csak egy bázisjövedelmet biztosít az irodákban működő szakértői csoport tagjainak, amelynek a nagyobb arányú fejlesztési profitja a sikeresen megtervezett és végrehajtott LEADER elvű projektekből származik, amelyet évente, a projekt választott vezetése hagy jóvá. A projektből származó szakértői profit előre, a tervezéskor meghatározandó.

60 milliárd forint, amit 3 éves bontásban lehetne felhasználni (vagy 80 milliárd négy évre). A források felhasználhatóságát törvényben kell rögzíteni és versenytárgyalás útján a kezdő évben, 2004-ben egy pénzintézethez letétszerűen elhelyezni.