Társadalmi kihívások - oktatásügyi válaszok Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXI. Országos Találkozója Rozsnyó, 2015. március 28-29.

Huszonöt év oktatáspolitikai víziói és dilemmái (1990 – 2015) Fodor Attila COMENIUS Pedagógiai Intézet, khsz.

Tartalom – amit érinteni szeretnék Társadalmi kihívások a rendszerváltáskor Az új társadalmi rend „iskolaképe” A közoktatás átalakulása, változásai, dilemmái A magyar közoktatás hangsúlyos kérdései A magyar közoktatás esélyei, felelősségünk

Társadalmi kihívások, a rendszerváltás jövőképe egypárti diktatúra lebontása / többpárti parlamenti demokrácia kiépítése (polgári társadalom) belépés / visszatérés a demokratikus és egységesülő Európába szociális piacgazdaság kialakítása az egyéni felelősségvállalás erősítése / az állam mindenhatóságának gyöngítése helyi közösségek, települések, régiók szerepének felértékelődése, önkormányzatiság, szubszidiaritás jóléti társadalom kiépítése, életminőség növekedése, demográfiai folyamatok kedvezőre fordítása

Társadalmi kihívások, a rendszerváltás jövőképe Sajátos, egyedi elvárások: szlovákok: önállósodás saját (nemzet)állam megalakítása (csehszlovákiai) magyarok: egyenrangúság, egyenjogúság jóvátétel a történelmi sérelmekért, „+” diszkrimináció kettős kötődés, szimbolikus, összekötő határok magyar nyelv közéleti használatának bővülése anyanyelvi oktatás kiteljesedése fejlődés, növekedés, erősödés

Az új társadalmi rendszer iskolaképe Milyen iskola, milyen oktatás „illik” az új politikai – társadalmi – gazdasági rendszerhez? Felismerés: Az oktatásügy (főképp a közoktatás) már régen nem a társadalmi fejlődést, a haladást meghatározó, formáló, hanem követő, kiszolgáló, problémakezelő ágazat. Ebből következő (óhajtott) jegyei: nyitott - rugalmas - alkalmazkodó - befogadó - változó - - együttműködő - partnerközpontú - - értékorientált

Az új társadalmi rend iskolaképe Az új társadalmi-politikai-gazdasági rend kialakulását és fejlődését segítő, támogató, kiszolgáló „új” iskola: demokratikus piacorientált befogadó (méltányos) személyiségfejlesztő közösségfejlesztő identitáserősítő (Probléma: a fentiek „lefordítása” a mindennapi iskolai gyakorlatba!)

A közoktatási rendszer formálása, változásai 1989-től iskolatanácsok és diákönkormányzatok létrehozása iskolavezető-választás demokratizálása jogalanyiság felvételének lehetősége iskolaalapítás joga, szabadsága (pluralizmusa) iskolaválasztás joga, szabadsága intézményrendszer decentralizálása, fenntartóváltás önkormányzati irányítás, községi tanügyi hivatalok fejpénz-alapú finanszírozás, fiskális decentralizáció tartalmi-tantervi szabályozás átalakítása (PedProg) pedagógus-továbbképzési rendszer kiépítése

A közoktatási rendszer formálása, változásai pedagógus életpálya-modell bevezetése pedagógusértékelés bevezetése pedagógusképzés átalakítása (Bologna), magyar egyetem megalapítása (SJE, TKK) iskolaszerkezeti átalakítások képzési szintek bevezetése (ISCED) tanfelügyeleti rendszer kialakítása országos mérési-monitoring rendszer kiépítése (NÚCEM) bekapcsolódás az EU-s oktatási programokba hozzáférés az EU-s fejlesztési forrásokhoz

A közoktatási rendszer formálása, változásai IKT, internet, digipédia, ... - új tanulási környezet létrejötte oktatásügyi információs rendszerek, adatbázisok, portálok létrejötte társadalmi elszámoltathatóság (lehetőségeinek) bővülése Mindehhez kellett: öt új közoktatási törvény 17 oktatási miniszter (18 hó/miniszter) .... és (sok egyéb mellett) MI

Ami elmaradt, ill. várat még magára országos közoktatásfejlesztési stratégia folyamatos társadalmi és szakmai párbeszéd az oktatás jövőjéről erős szakmai szerveződések, szakmapolitika fejlesztést támogató rendszerek (oktatáskutatás, szakértők, szaktanácsadók, fejlesztők, mentorok, ...) intézményértékelés + önértékelés intézményi minőségfejlesztés EU-s fejlesztési források felhasználásának stratégiája és hatékonyságvizsgálata tankönyvpiac

Ami elmaradt, ill. még várat magára hálózati együttműködések, horizontális tanulás kistérségi oktatástervezés és -szervezés nemzetiségi oktatásügy törvényi meghatározása és fejlesztéspolitikája a magyar iskolák és pedagógusok fejlesztését szolgáló háttérintézmények szlovák - magyar szakmai párbeszéd és együttműködés

A magyar közoktatás hangsúlyos kérdései  Jogállás rendezetlensége, önigazgatás szűk tere  Jövőkép, fejlesztési stratégia hiánya  Az iskolahálózat megtartásának és fejlesztésének nehézségei  A magyar iskolák tartalmi-szakmai fejlesztésének problémái  Oktatásfejlesztési források hiánya, ill. a meglévő források felhasználásának alacsony hatékonysága

 Jogállás, önigazgatás A „szlovákiai magyar közoktatás”, „szlovákiai magyar iskolarendszer”, „szlovákiai magyar oktatásügy”, ... fogalmakról 245/2008 Tt. sz. közoktatási törvény (zákon o výchove a vzdelávaní): a „nemzetiségi oktatásügy” a tanítás nyelve által van meghatározva A rendezetlen jogállás (illetve az így meghatározott jogállás) negatív következményei (A. Sz. L. tanulmány) Milyen jog- és hatáskörünk, döntési kompetenciánk van a magyar oktatásügy lényeges kérdéseiben?

245/2008 Kt., 12. § Nevelési-oktatási nyelv (1) A jelen törvény alapján nevelési-oktatási nyelv alatt a tanítás nyelvét és a nevelés nyelvét értjük. (2) Az iskolák tanítási és az iskolai intézmények nevelési nyelve az államnyelv, amennyiben e törvény ettől eltérően nem rendelkezik. (3) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok gyermekei és tanulói számára az államnyelv elsajátításának joga mellett biztosított a saját nyelvükön folyó nevelés és oktatás joga is, e törvényben rögzített feltételek mellett. A más, mint államnyelvű alap- és középiskolai nevelésnek és oktatásnak szerves része a szlovák nyelv és irodalom kötelező tantárgyként való oktatása, az elsajátításához szükséges terjedelemben.

Jogállásunk erősítése jogismeret, joghasználat a közoktatás (jelenlegi) önkormányzati kereteinek a megtartása, lehetőség esetén erősítése a nemzetiségi oktatás meghatározása és szabályozási kereteinek kialakítása a közoktatási törvényben átfogó kisebbségi törvény kidolgozása és elfogadása a kisebbség(ek) fejlődését meghatározó területek önigazgatási rendszer(ek)be foglalása (pl. kisebbségi önkormányzatok, oktatási és kulturális autonómia, ...)

Önigazgatási terveink keretei A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásnak, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei (MKP) Polgári vízió 2016 (Most-Híd) A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei (ún. „kisebbségi minimum”, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala) A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Programja 2014 – 2018

 Jövőkép, fejlesztési stratégia hiánya Ki a felelős (jelenleg) a „szlovákiai magyar közoktatás” tudatos, tervszerű, szakszerű és folyamatos (stratégiai) fejlesztéséért? legitimitás, jog- és hatáskör, felelősség kérdése hozzáértés kérdése együttműködések kérdése a jelenlegi helyzet negatív következményei Átmeneti (pót)megoldás: szlovákiai magyar közoktatási tanács szlovákiai magyar oktatáskutató-fejlesztő intézet

Szlovákiai magyar közoktatási tanács összetétele Oktatásüggyel foglalkozó szakmai szervezeteink vezetői Érdekeinket vállaló szakemberek az állami oktatásirányításból Közoktatási tanács SJE TKK és KFE KETK vezetői MKP és Most-Híd oktatáspolitikusai Iskolafenntartók képviselői Iskolavezetők képviselői

 Az iskolahálózatunk megtartása és fejlesztése A népszámlálás éve lakosok összesen szlovák nemzetiségűek magyar nemzetiségűek  % 1961 4 174 046 100 3 560 216 85,3 517 582 12,4 1970 4 537 290 3 878 904 85,5 553 549 12,2 1980 4 991 168 4 317 008 86,5 559 011 11,2 1991 5 274 335 4 519 328 85,7 567 296 10,8 2001 5 379 455 4 614 854 85,8 520 528 9,7 2011 5 397 036 4 352 775 80,7 458 467 8,5

A népesség változása 1961 - 2011 A változás időszaka Szlovákia népességének változása összesen a szlovák nemzetiségűek számának és arányának változása a magyar nemzetiségűek számának és arányának változása  % 1961 – 1970 + 363 244 + 8,7 + 318 688 + 8,9 + 35 967 + 6,9 1970 – 1980 + 453 878 + 10,0 + 438 104 + 11,2 + 5 462 +0,9 1980 – 1991 + 283 167 + 5,7 + 202 320 + 4,6 + 8 285 + 1,4 1991 – 2001 + 105 120 + 2,0 + 95 526 + 2,1 - 46 768 - 8,2 2001 - 2011 + 17 581 + 0,3 - 262 079 - 5,7 - 62 061 - 12,1

A közoktatásban tanulók száma 1989-től Tanév Tanulók a közoktatásban összesen Szlovák tannyelvű iskolákban Magyar tannyelvű Egyéb tannyelvű  (= 100 %)  % 1989/1990 1 253 022 1 172 115 93,54 77 003 6,15 3 904 0,31 1994/1995 1 207 586 1 129 458 93,53 75 856 6,28 2 272 0,19 1999/2000 1 114 514 1 071 120 93,75 69 645 6,10 1 749 0,15 2004/2005 1 065 890 998 469 93,68 65 789 6,17 1 632 2009/2010 911 922 855 584 93,82 54 566 5,98 1 772 0,20 2013/2014 848 225 794 659 51 655 6,09 1 911 0,23

A közoktatásban tanulók számának csökkenése 1989-től Tanév Tanulók a közoktatásban összesen Szlovák tannyelvű iskolákban Magyar tannyelvű Egyéb tannyelvű  % 1989/1990 1 253 022 100,00 1 172 115 77 003 3 904 1994/1995 1 207 586 96,37 1 129 458 96,36 75 856 98,51 2 272 58,20 1999/2000 1 114 514 91,18 1 071 120 91,38 69 645 90,44 1 749 44,80 2004/2005 1 065 890 85,07 998 469 85,19 65 789 85,44 1 632 41,80 2009/2010 911 922 72,78 855 584 72,99 54 566 70,86 1 772 45,39 2013/2014 848 225 67,69 794 659 67,80 51 655 67,08 1 911 48,95

Tanulók megoszlása tanítási nyelv szerint (2013/2014) Iskolatípus Összes tanuló az adott iskola-típusban Tanulók részarányos megoszlása a tanítás nyelve szerint szlovák tannyelvű iskolákban magyar tannyelvű iskolákban egyéb tannyelvű iskolákban  (= 100 %)  % Óvoda 153 059 143 685 93,88 8 990 5,87 384 0,25 Alapiskola 427 377 396 735 92,83 29 715 6,95 927 0,22 Speciális óvoda és AI 29 730 27 991 94,15 1 739 5,85 0,00 Gimnázium 76 711 72 454 94,45 3 657 4,77 600 0,78 Konzervatórium 2 940 100,00 Szakközépiskola 149 964 142 547 95,05 7 417 4,95 Speciális középiskola 6 255 6 118 97,81 137 2,19 Kórházi iskola 2 189 A közoktatásban összesen 848 225 794 659 93,68 51 655 6,09 1 911 0,23

Tanulók megoszlása iskolatípusonként (2013/2014) Összes tanuló az adott iskolatípusban Tanulók részarányos megoszlása iskolatípusonként szlovák tannyelvű iskolákban magyar tannyelvű iskolákban egyéb tannyelvű iskolákban  % Óvoda 153 059 18,04 143 685 18,08 8 990 17,40 384 20,09 Alapiskola 427 377 50,38 396 735 49,93 29 715 57,53 927 48,51 Speciális Ó és AI 29 730 3,50 27 991 3,52 1 739 3,37 0,00 Gimnázium 76 711 9,04 72 454 9,12 3 657 7,08 600 31,40 Konzervatórium 2 940 0,35 0,37 Szakközépiskola 149 964 17,68 142 547 17,94 7 417 14,36 Speciális középiskola 6 255 0,74 6 118 0,77 137 0,27 Kórházi iskola 2 189 0,26 0,28 A közoktatásban összesen 848 225 100,00 794 659 51 655 1 911

A közoktatás intézményrendszere (2013/2014) Iskolatípus Intézmények száma összesen Intézmények száma a tanítás nyelve szerint szlovák tannyelvű szlovák és magyar tannyelvű* magyar tannyelvű egyéb tannyelvű Óvoda 2870 2 515 75 266 14 Alapiskola 2159 1 884 26 237 12 Speciális Ó és AI 284 258 17 9 Gimnázium 247 215 7 19 6 Konzervatórium 15 Szakközépiskola 465 425 31 Speciális középiskola 133 127 4 2 Kórházi iskola 58 Iskolák összesen 6 231 5 497 160 542 32

Alapiskolák csoportosítása a diáklétszám szertint (2014/15) Tanulók iskolai összlétszáma (fő) Alapiskolák országos szinten Magyar iskolák* szám %-os arány 1 000 felett 3 0,14 0,00 501 - 1000 184 8,63 8 3,06 251 - 500 448 21,00 21 8,05 151 - 250 415 19,46 32 12,26 101 - 150 264 12,38 39 14,94 51 - 100 226 10,59 41 15,71 50 alatt 593 27,80 120 45,98 Alapiskolák összesen 2 133 100,00 261

Iskolahálózat – mi olvasható ki az adatokból? a magyar tanulók számához képest (cca 6,1%) sok az intézményünk (10-12% intézménytípusonként: Ó, AI, G) emiatt az egy intézményre eső átlagos tanulói szám jóval alacsonyabb a szlovákiai átlagnál (szlov / magy arány): Ó: 57 / 26 AI: 210 / 113 G: 337/140 AI-k: a normatív finanszírozás 250 főre volt „kalibrálva” - a magyar AI-k csupán 11,11%-a van e határ felett (! a szlovák AI-k nak is csak 30%-a!) - 120 iskolánkban (46%) a tanulók száma 50 alatt van az új szabályozás (min. tanulói létszámok, 2015.09.01.) következtében kb. 120 iskolánk veszélyeztetett (össz. 600)

Iskolahálózat – mi van a számok mögött? magyar nemzetiségűek szlovák tannyelvű iskolákban: AI: 12,5% G: 20% SZKI: 31,8% 510 településen a magyarok számaránya meghaladja a 15%-ot  ebből cca 200 településen nincs magyar óvoda 26 gimnáziumunkból (19 + 7) csupán ötben haladja meg a diákok száma a 200 főt csupán 9 magyar SZKI van, 31 közös igazgatású a G és SZKI fenntartói a megyék  nagyobb a veszélyeztetettségük (szlovák többségű testületek) roma származású tanulók számának nagymértékű emelkedése

Iskolahálózat – még néhány gondolat ... magyar gyerekek szlovák iskolákban városi iskola „körzete” – vidéki kisiskolák sorsa tanulók települések közti „átcsábítása” nyolcévfolyamos gimnáziumok hatása külföldön tanulók emelkedő száma (értelmiségi családok) közös igazgatású iskolák alapiskola + óvoda (előnyök / hátrányok) alapiskola + gimnázium (előnyök / hátrányok) egyházi és magániskolák iskolaközpontok kistérségi és regionális oktatástervezés

Iskolahálózat – a megoldandó probléma keretei szabad iskolaalapítás + szabad iskolaválasztás csökkenő gyerekszám közoktatási intézmények magas száma fejpénz-alapú finanszírozás osztályonkénti minimális létszámok = tankötelezettség + művelődés joga (hozzáférés)

 A tartalmi-szakmai fejlesztés problémái Az iskola programja Átjárhatósága rendszerben Az iskola finanszírozása Az oktatás, képzés tanúsítványa Az iskola irányítás a Az oktatás tartalma Pedagógus-továbbképzés terve Az iskola ellenőrzése és értékelése Az iskola minőség-fejlesztése

 A tartalmi-szakmai fejlesztés problémái a „szlovákiai magyar közoktatás”-nak, mint (al)rendszernek az értelmezése – problémák fejlesztéspolitika, fejlesztési stratégia hiánya (legitim felelős?) támogató rendszerek, háttérintézmények hiánya pedagógusképzés uniformizálódása pedagógus-továbbképzés - negatív fordulat magyar kánon hiánya (mitől magyar a magyar iskola?) roma tanulók nevelésének-oktatásának gondjai fejlesztési források alacsony mértéke együttműködés, tudásmegosztás hiánya

A tartalmi-szakmai fejlesztés felelősei a tartalmi-szakmai fejlesztés felelősségének szintjei: 1. intézmény 2. intézmény „feletti” támogató-fejlesztő környezet a 2. szint (helyzetünkben) ún. „puha szabályzókkal” alakítható, formálható, generálható:  motiválás, ösztönzés, érdekeltség kialakítása  szakmai párbeszéd  szakmai együttműködés  horizontális tanulás  pozitív példák, jó gyakorlatok terjesztése  szakmai kontroll, közösségi elszámoltatás erősítése

Sikeres oktatási rendszerek – McKinsey-jelentés McKinsey & Company, 2007. szeptember: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? (25 ország/oktatási rendszerének mély elemzésén alapuló jelentés)

McKinsey-jelentés 3 általános tapasztalata A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként „…az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire azok a tanárok, akik alkotják…” a leendő tanárokat hatékony pedagógussá képezik „…az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül…” olyan rendszereket és célzott támogatásokat alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatást kapja „…a rendszer csak akkor érheti el maximális hatásfokát, ha minden diák teljesítménye javul…”

4.1. Pedagógusképzés minőségének emelése magyar pedagógusok képzési helyei (Komárom, Nyitra, Pozsony, Magyarország) közoktatás – felsőoktatás (tanárképzők) párbeszéd és együttműködés (hiánya) a közoktatás „elvárásai”:  színvonalas pedagógusképzés (mesterségbeli tudás!)  pedagógus-továbbképzés  pedagógiai vizsgálatok, kutatások (alkalmazhatóság!)  pedagógiai innovációk szakmai támogatása a felsőoktatás (tanárképzés) „elvárásai”? SZMPSZ – SJE TKK – KFE KETK együttműködési szerződés?

Kétpólusú tartalmi szabályozás Község (megye) Helyi (regionális) oktatáspolitika Állam Állami oktatáspolitika Iskola Az iskola pedagógiai programja Nevelési program Helyi tanterv

4.2. Iskolai pedagógiai program szerepének erősítése kétpólusú tartalmi szabályozás (2008) – lehetőségek és problémák partnerközpontúság: igények, elvárások és lehetőségek harmonizálása stratégiai tervezés PDCA-logika szerinti minőségfejlesztés időszerű probléma: módosított állami oktatási program (ŠVP) és központi tantárgy- és óraterv (RUP) az intézményi pedagógiai program és a pedagógiai innovációk (fejlesztések) kapcsolata, kötődése a pedagógiai program szerepe az értékelésben

A kétpólusú szabályozás feltételrendszere Kerettanterv, magtanterv, NAT, ... Helyi igények és követelmények Iskolai önállóság Tankönyv- és programpiac Továbbképzési rendszer Tanácsadói-szakértői rendszer Pedagógiai program (s részeként a helyi tanterv)

4.3. Pedagógus-továbbképzési gyakorlat újragondolása Intézményi pedagógiai innovációk Tanulás- fejlesztés Tantestület Pedagógusok Külső képzők, fejlesztők, szakmai támogatók

Pedagógus-továbbképzési gyakorlat újragondolása pedagógus-továbbképzési hagyományaink, tapasztalataink (1990 – 2009) az új továbbképzési rendszer következményei a pedagógus-továbbképzések „valódi” céljai és funkciói a pedagógus-továbbképzés és az iskolai pedagógiai fejlesztések kapcsolata továbbképzési dilemmáink (SZMPSZ, Comenius PI, ...) a fejlett oktatási rendszerek gyakorlatai és tapasztalatai (OECD-konferencia, 1998, Budapest: Pedagógus-továbbképzés – Befektetés a jövőbe)

4.4. Értékelés, önértékelés, minőségfejlesztés mérések, értékelések funkciói, szerepe tanulók értékelése pedagógusértékelés (317/2009) – fejlesztés eszköze! intézményértékelés (külső – belső) iskolai önértékelés (autoevalvácia školy) PDCA-logika szerinti haladás, fejlesztés az iskolai önértékelés világossá teszi az intézmény fő értékeit és céljait, meghatározza az intézmény kulcsfolyamatait és visszajelzi a szervezetnek a munka eredményességét, hatékonyságát és minőségét intézményi minőségfejlesztési stratégiák és rendszerek

4.5. Együttműködések, horizontális tanulás támogatása Halász Gábor, 90-es évek vége: a következő évtizedek egyik legjelentősebb fejlesztési tőkéje a kommunikáció és a kooperáció lesz („2K”) párbeszéd, együttműködés alacsony szintje (tantestületen belül, iskolák között, szervezetek között, szakemberek között, ...) – mik az okok? az egymástól tanulás, a horizontális tanulás kiaknázatlan lehetősége kik és hogyan (eszközök, módszerek, eljárások, ...) motiválhatják, gerjeszthetik, koordinálhatják a hálózati együttműködést, a horizontális tanulást?

 Oktatásfejlesztési források problémaköre a szlovák közoktatás „anyagi kondíciója” – a ráfordítások GDP-aránya alapműködés forrásai (= mesterséges lélegeztetés) az oktatásfejlesztés értelmezése (itthon és külföldön) fejlesztési források a (jelentős nagyságú) EU-s források felhasználása: célok? stratégia? hatékonyságvizsgálat? pénzügyi ellenőrzés? ezen belül a magyar iskolák, a magyar közoktatás helyzete? a források: ember, pénz, idő, tudás (-termelés és átadás)

Oktatásfejlesztés – anyaországi segítséggel a magyar oktatás fejlesztésének legjelentősebb forrása: az anyaország (támogatásai) az anyaországi támogatás, segítség céljai, formái az anyaországi támogatás stratégiája (?) – problémák a kihasználatlan oktatásfejlesztési forrás: a magyar pedagógiában, oktatáskutatásban és fejlesztésben felhalmozott tudástőke fejlesztések eredményeinek, „produktumainak” átvétele, adaptálása, implementálása (pl.: kompetenciaalapú oktatás, programcsomagok - szövegértés, értő olvasás - DIFER - projektpedagógia – hátrányos helyzetű tanulók oktatása – differenciálás, stb., stb.

Oktatásfejlesztés – anyaországi segítséggel szakemberképzést (szakértők, tanácsadók, fejlesztők, trénerek, értékelők, stb.) a tömegképzés helyett! a szlovákiai magyar közoktatásba fektetett pénzeszközök (EEM, BGA, ...) stratégiájáról (javaslat): 1. Nevelési-oktatási támogatás  iskoláknak (iskolafejlesztési forrás – fontos! ) 2. Kulcsfontosságú intézményeink működtetése (SZMPSZ, oktatáskutató-fejlesztő intézet, ...) 3. Időszakosan 1-2 jelentős pedagógiai fejlesztés, projekt, program támogatása 4. Kisösszegű pályázatok helyi kezdeményezések ösztönzésére

A magyar iskola esélyei, közös felelősségünk Teendőink: oktatáspolitikai téren: az optimális szlovákiai magyar iskolahálózat megtartása és működése feltételeinek (személyi, anyagi, irányítás, döntéshozatal, …) a biztosítása az önigazgatás elemeinek fokozatos erősítésével cél: minden felvidéki magyar gyermek számára elérhető közelségben legyen magyar óvoda, alap- és középiskola

A magyar iskola esélyei, közös felelősségünk Teendőink: szakmai téren: a magyar iskolákban folyó nevelő- oktató munka minőségének fejlesztését támogató szakmai stratégia kidolgozása és megvalósítása az egyén és a magyar közösség boldogulása érdekében cél: a magyar iskolákban a térség országaival összevethető eredményességű és hatékonyságú oktatás folyjék, melynek általános jegyeit az identitás, az anyanyelv és a magyar kultúra értékei teszik egyedivé.

Köszönöm a figyelmet és az együttgondolkodást! Zárszó… helyett "...könnyen kibújhatunk a felelősség alól, azonban nem fogunk tudni elbújni kibújásunk következményei elől ..." (E. C. McKenzie) Köszönöm a figyelmet és az együttgondolkodást!