Tanulásszervezési módszerek Dr. Hermann Istvánné „…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.” (Arisztotelész)

Fogalmak Módszer = út, eljárás Oktatási módszer = az oktatási folyamat állandó, ismétlődő eleme, a pedagógus és a tanuló tevékenységének része Stratégia = módszerek + eszközök + szervezési módok Szervezési módok = frontális-, egyéni-, páros-, csoportmunka

Hagyományos tanulásszervezés Frontális osztálymunka A tanár az információ hordozója, átadója Kevés lehetőség a tanulók bevonására A tanuló passzív befogadó Főként verbális közlés Önálló munka Ugyanazt a feladatot végzi minden tanuló Képességbeli különbségek nem dominálnak

A tanítást – tanulást segítő tanulásszervezés Differenciált oktatás Kooperatív tanulásszervezés Projektmódszer Drámapedagógia

Differenciált oktatás A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó Jól alkalmazható a heterogén és a (látszólag) homogén csoportok esetén is. Gyakorlati megvalósítások: szervezeti (tanuló-csoportbontás) tartalmi differenciálás (eltérő tananyagok) követelmények differenciálása módszertani differenciálás (ugyanaz a tartalom – más megközelítés) a tanuláshoz szükséges idő megszabása ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással!

A differenciált rétegmunka A tanulók bizonyos csoportja azonos feladatokkal dolgozik „mini” frontális tanulás (de hatékony – a csoport homogén) Új rétegek (más szempont, más tanulási helyzet, más cél) A pedagógus minden réteggel közvetlenül is tanul (odafigyelés), törődés) Optimális terhelés a tanulónak

Differenciálás típusai Tartalom szerint Érdeklődés szerint Tempó szerint Szint szerint Információszerzés elsődleges forrása szerint Eredmény szerint Sorrend szerint Szerkezet szerint Idő szerint A tanár stílusa szerint

A differenciálás alapelvei A módszertani sokrétűség elve Az aktivitás elve A relevancia elve A kreativitás elve A szociális tanulás elve

Elvek figyelmen kívül hagyásának veszélyei Tétlen tudás Rituális tudás Dupla fenekű tudás Idegen tudás A tanulók egy részéről lepereg az új ismeret, és az eredmény az állandóan fokozódó lemaradás lesz.

Az együttműködésen alapuló tanulás Párokban célszerű elkezdeni és a lemaradókat fejleszteni 3 – 4 fős csoportok hatékonyak Tartósan együttműködő csoportok A másikra figyelés képességére nevel Aktív tanulás

Az aktív tanulás legfőbb akadályai A tanárok szerint A diákok szerint túlzsúfolt tanterv, időhiány felületes órai munka, időhiány magas tanulólétszám a tanítási feltételek és eszközök fogyatékossága a tanulók gyenge metakognitív készségei problémák a csoportmunkában a szülők hagyományos elvárásai a szülői támogatás hiánya tanártársak hozzáállása tanárok nem akarnak változni

Projekttanulás Egy folyamat Egyéni érdeklődésnek megfelelő munka Egyéni kifejezésmód Kapcsolatfelvétel új formája Projekttéma: (egy sajátos tanulási egység) órai projekt, projektnap, projekthét, külső projekt

Lényege Középpontban a probléma A probléma kapcsolatai és összefüggései Információt szervez A tevékenység a cél, nem az ismeret Komplex Eltérő képességstruktúrák egyenértékű szerepben működnek Konkrét és egyedi Téma, hely személy determinálja Megvalósítása kooperatív technikákkal

A leggyakoribb tanítási projektek Technikai ( tárgyi produktum) Művészeti (előadás, kiállítás…) Környezeti (pl. erdei iskola) Kutatási (pl. új anyagrész feldolgozása) Gazdasági (pl. alma projekt)

Jellemzői: újfajta tanár – diák kapcsolat nagyfokú szervezőkészséget igényel résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága kilép a tantárgyi keretekből hármas alapelv: átélés – ismeretszerzés – megértés

A projektoktatás metodikai lépései Tervezés, témaválasztás Kivitelezés Felülvizsgálat Közzététel

A projektmódszer pozitívumai Aktivitás Erős motiváció Fejlesztő hatású Egyéni képességeket is figyelembe vesz Gyakorlati tudást nyújt Örömteli az együttműködés Új tanár – diák kapcsolat

Nehézségek a módszer alkalmazásakor Nehezen tervezhető a munka Nagyobb az alapzaj Nagy létszám esetén nem alkalmazható A csoport által vállalt célok nem mindig állnak összhangban az egyéni célokkal Hagyományos osztályzattal nem értékelhető

Mi a kooperatív tanulás? A kooperatív tanulás nem csoportmunka Kooperatív tanulásról akkor beszélünk, ha a következő négy alapelv érvényesül: Építő egymásra utaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció

Kooperatív tanulás jellemzői Nem a tanár a tudás forrása (frontális), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit közösen megtanuljanak Együttműködő készség fejlesztését tartja szem előtt Egyenlő esélyt biztosít minden gyermek számára függetlenül a tudás szintjüktől, etnikumuktól,nemüktől Közösségépítő szerepe van A csoport tagjainak aktív részvételét teszi lehetővé.

Hat kulcsfogalom Csoport Kooperatív tanulásszervezés Együttműködési szándék Együttműködési készség Alapelvek Módszerek

Alkalmazhatóság Minden tanórán alkalmazható A tanóra minden részében használható Több felkészülést, kidolgozottabb munkatervet igényel Nem minden pedagógiai cél elérésében alkalmazható Nem kell új iskolát alapítani, egyetlen tanár is alkalmazhatja Nem szükséges hozzá megfizethetetlen eszközkészlet

Csoportalakítás módszerei Vegyes Véletlenszerűen alakított E L Ő N Y Ö K Kiegyensúlyozott Erőteles kapcsolatok Gyengéket segítik Nyelvi fejlettség szerinti Egymást irányítják Minden csoportban van jó teljesítményű diák Nőhet a csoportkohézió Közösségépítő Gyors és egyszerű A diákok ismerete nélkül is alakítható Változatos, ingerekben gazdag, szórakoztató Megszűnik az ellenállás „igazságos” Sok a változtatási lehetőség Sokan lehetnek vezetők

Véletlenszerűen alakított Vegyes Véletlenszerűen alakított H Á T R N Y O K Kialakítása több időt igényel Kevesebb a változtatási lehetőség Nincs erős-erős, gyenge-gyenge kapcsolat Erős kapcsolatok alakulhatnak ki Implicit követés Ami nem működik jól, az állandósul Negatív metakommunikáció (nem tudunk mindenkivel együttdolgozni) Ha nem tudnak jól együttműködni,a helyzet állandósulhat Lehet, hogy senki nem érti a feladatot Mély konfliktusok lehetnek Nyelvi szempontból működésképtelen Egynemű vagy azonos etnikai csoporthoz tartozók kerülhetnek egy csoportba Gyengébb csoporttudat Kiegyensúlyozatlan: „győztes” és „vesztes” csoportok lehetnek

A kooperatív szempontú értékelés az értékelés fő célja az értelmes tanulás ösztönzése, a diákok elé kitűzött célokat értékelik, bevonja a tanulókat az elérendő, a számukra elérhető eredményekhez vezető eljárásokba, a tanulók részt vesznek/vehetnek az értékelésben, a képességeket szorosan összekapcsolják az adott kurzus minősítésével, a feladatok nehézségével, a tanulók motivációjával.

A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell. (kínai közmondás)