Hatékonyság - Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered- mény viszonyát vizsgálja különbözőség : - egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhető, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere Azonos és ellentétes irányú változásuk is lehetséges !

A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munka- ráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága?

Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁGTSZKistermelés számuk l261360l,5 millió földhasználat l5805 átlagterület (ha) 7,5 e4,5 eváltozó Bruttó termelési értékből részesedés (%) Nettó termelési értékből részesedés (%)

Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) ha, 74 állami gazdaság jószágigazgatóságok

II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a „ nagy felfutás”) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

IV. időszak 1967-től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének „forradalmasítása” termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával Részvénytársasággá alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása decemberi állapot: szántó 7,2 %-án gazdálkodnak, tagok száma: fő

III. időszak: közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület:1082 ha Tagok száma: l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: ig -A megszilárdulás időszaka, évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. -Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése -Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

-A -A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény -Növekvő árutermelés, exportárualapok -Koncentráció, mesterséges összevonások -Erősödő technikai, műszaki fejlesztés -Dolgozók anyagi érdekeltsége -A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága -Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok -Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság - - Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések