GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA Hegedűsné Baranyai Nóra

BEVEZETÉS Globalizáció – 1970 Internet Kommunikáció Kereskedelem Pénzpiacok Nemzetek feletti vállalatok

AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Szabad kereskedelem a számok tükrében A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások A globalizáció jövője

Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása A világ összekapcsolódott A növekedési kényszer erősödött A jövedelmi külömbségek felerősödtek Az információ hatalommá vált Erősödött a túlnépesedés

Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása A neoliberális gazdaságpolitika liberalizáció: az áruk, a tőke és a szolgáltatások nemzetközi áramlását gátló akadályok lebontása dereguláció: az állami gazdaságszabályozó eszközök lebontása, enyhítése privatizáció: az állam kezében lévő termelőeszközök magánkézbe adása

Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása A nemzetközi munkamegosztás specializáció és együttműködés termelőerők fejlődése gazdasági növekedés termelékenység és hatékonyság társadalmi jólét A tőke kitelepül a fejlett ipari országokból

A globalizációs és szabadkereskedelmi érvrendszer Mellette Ellene gyorsabb növekedés a transznacionális cégek és a gazdag országok érdekeit szolgálja olcsóbb import a hagyományos társadalmi kapcsolatok megszűnnek új technológiák könnyű átvétele munkahelyek szűnnek meg nemzetközi verseny sérülékennyé vállnak a gazdaságok foglalkoztatás, környezetvédelem javítása környezetkárosítás racionálisabb döntések nincs szuverén nemzeti döntés egyenlő hozzáférés a javakhoz ellenőrizhetetlen

Szabad kereskedelem a számok tükrében A világkereskedelem növekedése és aránya a GDP-hez [1996. évi dollárban]

Szabad kereskedelem a számok tükrében A világ áru- és kereskedelmi-szolgáltatás exportja MEGNEVEZÉS Éves változás mértéke [%] 1990-2000 1999 2000 Áruk 6 4 12,5 Kereskedelmi szolgáltatások 1,5 5

Szabad kereskedelem a számok tükrében Készterméket - késztermékért elv Az elmaradottabb országok: - könnyűipari - szennyező nehézipari - összeszerelő tevékenységet folytatnak. Fejlesztő bázisok – az anyavállalatokban

Szabad kereskedelem a számok tükrében Termékszerkezet módosulás - fejlett technológiát alkalmazó iparágak - szellemi termékek Árarány-átrendeződés - feldolgozott ipari termékek árai 1996-ban 40 %- kal nőttek 1980-hoz képest - a mezőgazdasági termékek árindexei 20 %-kal csökkentek

Szabad kereskedelem a számok tükrében Az export/GDP alakulása hazánkban 1996 és 2001 között

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet A kereskedelem liberalizációjának egyik legjelentősebb élharcosa. Multilaterális Befektetési Egyezmény /MAI/: - befektetések még létező korlátainak lebontása - nemzetközi tőkepiac liberalizációja - nemzetállamok szuverenitásának csökkentése

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások GATT – Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény Árukereskedelmi korlátok lebontása Határozatai: - vámcsökkentés - mindennemű nem-vámjellegű kereskedelmi akadály tilalma - a belső támogatások leépítése - az exportszubvenció erőteljes korlátozása

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások Uruguay-forduló – 1986-1993 WTO – Kereskedelmi Világszervezet Tevékenysége: - működteti a Marrakeshi Egyezményt - őrködik a nemzetközi kereskedelem felett - fórumot nyújt a kereskedelmi tárgyalások számára

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások A GATT és a WTO közötti különbségek GATT WTO Ideiglenes egyezmény Nemzetközi szervezet Sok egyezményen kívüli ország Globális tagság Csak ipari termékek Szélesebb körű kompetencia Egyes egyezményei csak korlátozott számú országra vonatkoznak Valamennyi egyezmény minden tagra kötelező Engedmények, kivételek széles köre Szigorúbb szabályok az érzékeny területek védelme terén

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások EU – Európai Unió AZ EU Közös Kereskedelempolitikája /KKP/: ipari termékek, szolgáltatások, szellemi termékek A KKP feladata: - a termékek piacra jutásának biztosítása - az EU kereskedelmi érdekeinek képviselete - a termelők védelme

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások A KKP preferenciális és szabadkereskedelmi egyezményei Európai Gazdasági Térségre vonatkozó egyezmény Európai Megállapodások ÚJ Mediterrán Politika vámunió

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások Az EU áruexportja 2000-ben fő partnerek szerint Az EU áruimportja 2000-ben fő partnerek szerint

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások EMU – Európai Monetáris Unió tőke szabad áramlása az árfolyam ellenőrzések megszüntetése teljesítményjavulás monetáris kooperáció euró

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások IMF – Nemzetközi Valutaalap Alapításának célja: biztosítsa a nemzetközi kereskedelem növekedését és bővülését, ill. az árfolyam stabilitást a nemzetközi monetáris rendszer felügyelete rövid lejáratú hitelek folyósítása pénzügyi közvetítő szerep vállalása

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások Világbank Újjáépítés Fejlesztési programok és beruházási projektek hitelekkel való ellátása A fejlődő országok számára kedvezményes hitelek nyújtása

A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások A Világbank és a Valutaalap tevékenysége közötti különbségek Világbank Valutaalap 15-20 évre szóló hiteleket nyújt, folyamatosan fel kell tölteni az alaptőkéjét Az általa adott hitelek futamideje 4-6 év Hitelekkel segíti a magánvállalkozókat Csak kormányoknak és jegybankoknak ad hitelt Csak célhiteleket nyújt Általános hiteleket is nyújt

A globalizáció jövője Gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan A szubszidaritási elv érvényesítése