Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés

Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Gazdasági fejlődés fokozódásával kialakultak központok és periférkus területek. Gazdasági fejlődés fokozódásával kialakultak központok és periférkus területek. A Közösség bővülésével eltérő fejlettségű országok kapcsolódtak be. A Közösség bővülésével eltérő fejlettségű országok kapcsolódtak be.↓ Szükségessé vált a a regionális politika Közösségi szinten való kezelése

Már a RSZ is tartalmazott regionális vonatkozású szempontokat - tartós munkanélküliségű régiók segítésére jött létre a Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) - Európai Beruházási Bank (EIB) - EMOGA Orientációs részlege is támogatta az elmaradott agrárövezeteket.

1973-ban ténylegesen Közösségi szintre került a Regionális Politika. Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 (ERFA, ERDF). Célja az elmaradott mg-i jellegű régiók, valamint a depressziós ipari térségek alkalmazkodásának elősegítése pótlólagos közösség források biztosításával.

1986 Európai Egységes Okmány Egységes belő piac kiépítése szempontjából alapvető fontosságú a régiók közötti fejlettségbeli eltérések felszámolása, a közösség egészének harmonikus fejlődése. ↓ Gazdasági és Társadalmi Kohézió

1988 A strukturális politika támogatásának a középpontjába a régiók kerültek, és 5 célterület megfogalmazásával a prioritásokat is kijelölték. 1. Elmaradott térségek strukturális alkalmazkodását és fejlődését kívánták elősegíteni. Olyan régiók ezek,ahol a vásárlóerő-paritáson számolt GDP a közösségi átlag 75%-a alatt található. 2. Iparilag hanyatló, recesszió által érintett területek szerkezet átalakítása

3. Tartós munkanélküliség megszüntetése, munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése. 4. Munkavállalók ipari és termelési rendszerek változásaihoz való alkalmazkodás megkönnyítése. 5. A, mezőgazdasági struktúrák korszerűsítése B, vidéki térségek szerkezeti illeszkedésének támogatása.

1992 Maastrichti Egyezmény Monetáris Unió megvalósítása érdekében tovább kell erősíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót. Kohéziós Alap (CS) Segítséget nyújt a monetáris unióra való felkészülésben, környezetvédelemben, közlekedési hálózat finanszírozásában. Két feltétel: - országos GDP nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át Két feltétel: - országos GDP nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át - kovergencia programot kell követni - kovergencia programot kell követni Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország

Strukturális politika pénzügyi eszközei Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap EMOGA Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz HOPE Kohéziós Alap Európai Befektetési Bank Strukturális AlapokStrukturális Alapok

Agenda 2000 három célterületre koncentrálták a figyelmet: 1. Fejlődésben elmaradott térségek támogatása 2. Gazdasági és társadalmi szerkezetváltás miatt strukturális problémákkal küzdő területek felkarolása 3. Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák modernizálását segíti

Strukturális Alapok (EU- 15) Kohéziós Alapok (EU-15) Támogatás az új tagoknak Összesen Strukturális és Kohéziós Alapok kiadásai Millió euró, 1999-es árakon

A vidék fogalma I. Vidéki Térségek Európai Chartája szerint: Olyan terület, amelyet a következőkre használnak: Mezőgazdaság, erdészet, halászat Mezőgazdaság, erdészet, halászat A vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége A vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége Nem városi pihenő és rekreációs térségek Nem városi pihenő és rekreációs térségek Egyéb célok, pl. lakókörzetek Egyéb célok, pl. lakókörzetek A vidék funkciói: Gazdasági funkciók Gazdasági funkciók Ökológiai funkciók Ökológiai funkciók Társadalmi és kulturális funkciók Társadalmi és kulturális funkciók

A vidék fogalma II. OECD szerint: háromféle rurális terület Gazdaságilag integrált rurális terület Gazdaságilag integrált rurális terület Köztes rurális terület Köztes rurális terület Távoli vidéki területek Távoli vidéki területek Regionális szinten három szint: Alapvetően vidéki térség Alapvetően vidéki térség Jellemzően vidéki térség Jellemzően vidéki térség Alapvetően városi térség Alapvetően városi térség

A vidék fogalma III. Európai Bizottság szerint: urbanizáció foka a meghatározó. Sűrűn lakott térségek: 500 fő/km 2 felett, legalább fő Sűrűn lakott térségek: 500 fő/km 2 felett, legalább fő Köztes területek: fő/km 2 között, legalább fő, vagy csatlakozás sűrűn lakott térséghez Köztes területek: fő/km 2 között, legalább fő, vagy csatlakozás sűrűn lakott térséghez Ritkán lakott térségek: előzőekbe nem fér bele Ritkán lakott térségek: előzőekbe nem fér bele

Vidékfejlesztés fogalma A vidékfejlesztés magában foglalja a helyi lakosságot, annak életformáját, a foglalkoztatási helyzetet, a jövedelemszerkezetet,, a lakhatási körülményeket és a szolgáltatások szintjét, valamint a kultúrális aspektusokat is: a hagyományos foglalkozásokat, ételeket, nyelvet, életmódot és szokásokat

Vidékfejlesztés céljai I. Az Eu 1257/1999 Tanácsrendelet Az Eu 1257/1999 Tanácsrendelet Agrárgazdaságok és agrártermékeket feldolgozó és értékesítő ágazatok szerkezetátalakítása Agrárgazdaságok és agrártermékeket feldolgozó és értékesítő ágazatok szerkezetátalakítása Új technológiák alkalmazása Új technológiák alkalmazása Alternatív munkalehetőségek Alternatív munkalehetőségek Fenntartható erdészeti tevékenység Fenntartható erdészeti tevékenység

Vidékfejlesztés céljai II. Vidéki tevékenység sokszínűsítése Vidéki tevékenység sokszínűsítése Életképes társadalom Életképes társadalom Gazdálkodási tevékenység javítása Gazdálkodási tevékenység javítása Munka és életkörülmények javítása Munka és életkörülmények javítása Kis ráfordítást igénylő mezőgazdasági tevékenység megőrzése Kis ráfordítást igénylő mezőgazdasági tevékenység megőrzése Fenntartható mezőgazdaság Fenntartható mezőgazdaság Egyenlőtlenségek megszűntetése Egyenlőtlenségek megszűntetése

Vidékfejlesztés, néhány fogalom  Vidékfejlesztés – regionális politika része  Regionális politika: a regionális viszonyok és a társadalom működéséből következő igények összhangba hozása  Területfejlesztési politika: legáltalánosabb célja a területileg kiegyensúlyozott fejlődésfeltételeinek megteremtése  A regionális politika a strukturális politika része

A vidékfejlesztés, mint a CAP „második pillére” 1999: egységes vidékfejlesztési rendelet: átfogó és következetes vidékpolitika Mezőgazdasági kiadások jobban szolgálják a vidékfejlesztést és a környezetvédelmet. Támogatások hozzásegíthetnek: Nemzetállamok saját döntése a felhasználásról Nemzetállamok saját döntése a felhasználásról Nem rászorultak kizárása Nem rászorultak kizárása Környezetkímélő és extenzív gazdálkodás Környezetkímélő és extenzív gazdálkodás

A vidékfejlesztési támogatások formái I. 1. Agrárgazdasági beruházások támogatása 2. Fiatal gazdálkodók támogatása 3. Képzés 4. Korai nyugdíjazás 5. Kedvezőtlen adottságú és hátrányos helyzetű területek támogatása

A vidékfejlesztési támogatások formái II. 6. Agrárkörnyezet védelem 7. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása 8. Erdészet 9. Vidéki területek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése

Nemzeti vidékfejlesztési terv 1. Jelenlegi helyzet bemutatása 2. Az NVT készítését megelőző időszak eredményei 3. Célok, stratégia, prioritások ( ) 4. Az NVT intézkedései 5. Monitoring, ellenőrzés, értékelés és nyilvánosság

NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT) Gazdasági Versenyképesség OP Regionális Fejlesztési OP Agrár- és vidékfejlesztési OP (AVOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Fejlesztési OP Humán Erőforrás- fejlesztés OP OPERATÍV PROGRAMOK FEJLESZTÉSI CÉLOK 1Mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása 2Mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, termőhelyi adottságokra alapozott földhasználat 3Vidék felzárkóztatásának elősegítése PRIORITÁSOK 1Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 2Élelmiszer-feldolgozás modernizálása 3Vidéki területek fejlesztése FEJLESZTÉSI CÉLOK 1Versenyképesebb gazdaság 2Humánerőforrások jobb kihasználása 3Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés PRIORITÁSOK 1Termelőszektor versenyképességének javítása 2Foglalkoztatás növelése, emberi erőforrások fejlesztése 3Jobb infrastruktúra, tisztább környezet 4Helyi és regionális potenciál erősítése 5Technikai segítségnyújtás NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT) Célja: Egységes keretbe foglalja az EMOGA Garanciarészlegből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Kijelöli a vidéki területek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályait NVT INTÉZKEDÉSEI: 1Agrár-környezet-gazdálkodás 2Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területek 3EU környezetvédelmi, állatjóléti- és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése 4Mezőgazdasági területek erdősítése 5Korai nyugdíjazás 6Félig önellátó gazdaságok 7Termelői csoportok létrehozása, működtetése 8Technikai segítségnyújtás

FEJLESZTÉSI CÉLOK 1Versenyképesebb gazdaság 2Humánerőforrások jobb kihasználása 3Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés PRIORITÁSOK 1Termelőszektor versenyképességének javítása 2Foglalkoztatás növelése, emberi erőforrások fejlesztése 3Jobb infrastruktúra, tisztább környezet 4Helyi és regionális potenciál erősítése 5Technikai segítségnyújtás NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT)

NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT) Célja: Egységes keretbe foglalja az EMOGA Garanciarészlegből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Kijelöli a vidéki területek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályait NVT INTÉZKEDÉSEI: 1Agrár-környezet-gazdálkodás 2Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területek 3EU környezetvédelmi, állatjóléti- és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése 4Mezőgazdasági területek erdősítése 5Korai nyugdíjazás 6Félig önellátó gazdaságok 7Termelői csoportok létrehozása, működtetése 8Technikai segítségnyújtás

AVOP Prioritások & Intézkedések (2003. október) 1. VERSENYKÉPES ALAPANYAG-TERMELÉS MEGALAPOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN 1. VERSENYKÉPES ALAPANYAG-TERMELÉS MEGALAPOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN 57,0% — EMOGA, HOPE Mezőgazdasági beruházások (51,3%, EMOGA)Mezőgazdasági beruházások (51,3%, EMOGA) Halászat modernizálása( 1,4%, HOPE)Halászat modernizálása( 1,4%, HOPE) Fiatal gazdálkodók( 2,8%, EMOGA)Fiatal gazdálkodók( 2,8%, EMOGA) Szakmai továbbképzés, átképzés( 1,5%, EMOGA)Szakmai továbbképzés, átképzés( 1,5%, EMOGA) 2. ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS MODERNIZÁLÁSA 14,0% — EMOGA Mezőgazdasági termékek feldolgozása, értékesítése (14%, EMOGA)Mezőgazdasági termékek feldolgozása, értékesítése (14%, EMOGA) 3. VIDÉKI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE 26,5% — EMOGA Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra (12,5%, EMOGA)Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra (12,5%, EMOGA) Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése( 6,0%, EMOGA)Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése( 6,0%, EMOGA) Falufejlesztés, -felújítás( 3,5%, EMOGAFalufejlesztés, -felújítás( 3,5%, EMOGA LEADER+ ( 4,5%, EMOGA)LEADER+ ( 4,5%, EMOGA) 4. TECHNIKAI SEGÍTSÉG 4. TECHNIKAI SEGÍTSÉG 2,5% — EMOGA