A köznevelési adatok felhasználásának új lehetőségei TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001 „Helyi oktatásirányítás fejlesztése”

Komplex helyzetelemzés célja Köznevelési adatok feldolgozása egységes szemlélettel, eljárással A köznevelési feladatellátás kapacitásigényének bemutatása A köznevelési feladatellátás volumenének „pillanatfelvétele” A köznevelési feladatellátás sajátos mutatóinak prezentálása A köznevelési alapadatok összefüggéseinek bemutatása A köznevelés stratégiai tervezési, irányítási, fenntartói feladatainak támogatása Visszajelzés az intézményi adatokról, „tükörkép” Fontos hangsúlyozni: egységes adatelemzés, összehasonlíthatóság, rangsorolhatóság, értékelhetőség Hosszú idő óta igény van arra, hogy az azonos feladatokat ellátó intézményeket azonos mutatók alapján lehessen értékelni, és ez az értékelés performálódjon. Hasznos tájékoztatást nyújt a fenntartók mellett az intézmény irányítás számára is, hiszen gyorsan készíthető belőle gyors SWOT, ami sokak számára nyújt könnyen értelmezhető tájékoztatást. Nem az intézmények további terhelése a cél, hanem az intézményben rejlő lehetőségek feltérképezése!!!

Helyzetelemző szoftver Egységes szemlélettel rendezi az intézmény által szolgáltatott adatokat Kir alrendszereiből nyert adat (kir stat, kir int, kir szny) Közvetlen intézményi adatszolgáltatás A köznevelési feladatellátásra általános érvényű szabályokat alkalmaz A feladattípusra általános érvényű és egyedi szabályokat egyaránt alkalmaz A lehető legalacsonyabb szintről indulva mutatja be és összegzi az adatokat Generált szabályok végzik az adatok összevetését Kizárólag adatérték esetén végzi el a szabály a műveletet Ez az új komplex szemléletű megjelenítés a (szöveges) formai miatt akár könnyebbséget jelent egy egy pályázatban való bemutatkozáskor, vagy éppen intézmény bemutató prezentációk alkalmazásánál. Ezért nagyon fontos a pontos éves adatszolgáltatás, hiszen csak releváns adatok benyújtása után generál a szoftver adekvát eredményeket.

komplex helyzetelemzés felépítése Feladattípus szerint Óvoda Általános iskola Alapfokú művészeti iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Kollégium Feladatellátás szintje szerint Megye Tankerület Település Intézmény Feladatellátási hely A KH felépítése feladattípusok szerint (óvodák jelenlegi szerepe a rendszerben nem jelentős, cél ennek erősítése, főként az előrejelzések miatt) és feladatellátás szintje szerint

A komplex helyzetelemzés A projekt keretében készült komplex helyzetelemzés a köznevelési feladatellátásról. A KOMPLEX HELYZETELEMZÉS CÉLJA: - A köznevelési feladatellátás tervezésének tényszerű megalapozása. A KOMPLEX HELYZETELEMZÉS TARTALMAZZA: a köznevelési feladatellátás jelenlegi helyzetét, annak elemzését, az adatokból képzett indikátorokat. A KOMPLEX HELYZETELEMZÉS CÉLJA: - A köznevelési feladatellátás tervezésének tényszerű megalapozása. A KOMPLEX HELYZETELEMZÉS TARTALMAZZA: a köznevelési feladatellátás jelenlegi helyzetét, annak elemzését, az adatokból képzett indikátorokat.

MFT – 2013 A 2013. évi köznevelés-fejlesztési terv tapasztalatai Egységes módszer Egységes adatkörrel Egységes szerkezet Egységes felkészítés a készítők számára Mégis közepesen egységes megállapítások Megyei Fejlesztési terv 2013 és az ebből levont következtetések és tapasztalatok. Kidolgozásra került egy egységes módszer, amely egységes adatkörrel, egységes szerkezetben mutatta be az akkori jellemzőket, amelyek mindezek után középszerű megállapításokat tartalmaztak, ezek után került sor egy új struktúra kidolgozására.

MFT – 2013 - tapasztalatok Adathiány és bizonytalan adatok Ennyi szereplő összehangolása szinte lehetetlen feladat Kézzel nem megy. Számítógéppel támogatott megoldásra van szükség. Ugyanazon adatokból többféle következtetés is levonható. A következtetések levonása informatikai eszközökkel támogatható lenne A következtetések levonása után megállapításra került, hogy nagy az adathiány és sok a bizonytalan adat. Ennyi szereplő összehangolása szinte lehetetlen feladat. Kézzel nem megy. Számítógéppel támogatott megoldásra van szükség. Ugyanazon adatokból többféle következtetés is levonható. A következtetések levonása informatikai eszközökkel támogatható lenne

A 2013. évi köznevelés-fejlesztési terv tapasztalatai Szükséges a fejlesztési terv elkészítési módszertanának felülvizsgálata, az adatok validálása. Szükséges a tervezett támogató szoftver olyan formában való kialakítása, ami: Javítja az egyenszilárdságot Csökkenti az adatok bizonytalanságát Csökkenti hosszútávon a ráfordításokat Automatizmusokat épít be a létrehozásba Bármikor megismételhető Lehetővé teszi a trendek elemzését Szükséges a KIRSTAT és a KIR alrendszerei adattartalmának összhangjának vizsgálata. Szükséges az indikátorkészlet és az indikátorstruktúra kialakítása. Slide + kiemelendő a validált adat.. Vagyis az érvényesítés amely bizonyítottan alátámasztja a megállapításokat!!!! Szükséges a tervezett támogató szoftver olyan formában való kialakítása, ami: Javítja az egyenszilárdságot Csökkenti az adatok bizonytalanságát Csökkenti hosszútávon a ráfordításokat Automatizmusokat épít be a létrehozásba Bármikor megismételhető Lehetővé teszi a trendek elemzé

Adattáblák a 2013-as MFT-ben m

MFT – 2013 – helyzetelemzés, javaslatok A megyében 57 településen 63 intézményben 166 feladatellátási helyen folyik óvodai nevelés. Az intézményekben 14786 férőhely biztosított, melyen a 2012-2013. nevelési évben 13310 gyermek részesül óvodai ellátásban. Ez 90,02%-os kihasználtságot mutat. A megye 3 településén nem működik óvoda, közülük 2 települési önkormányzat szerződés útján látja el a feladatot. A települések közül 3 a demográfiai adatok alapján a szülők kérésére indokolt lehet az óvodai feladatellátás megszervezése. A megye 42 településén az óvodai férőhelyek középtávon biztosítják a feladatellátást. A megye 8 településén a férőhelyek száma és a középtávú demográfiai mutatók szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni a feladatellátás biztosítását, szükség esetén javaslattétel a szükséges kapacitás-bővítésre. Komárom-Esztergom megye helyzetelemzése, ami alapján a fejlesztési tervek készíthetőek.

A helyzetfelmérés és elemzés informatikai támogatása célkitűzései A rendszer célja, hogy a köznevelési intézmény-szerkezet átvilágítását, átalakításával kapcsolatos döntéshozatalt, és hosszú távú monitorozását is támogassa. Több adatforrásból begyűjtött elemi adatokon alapuló, automatikus elemzések segítségével is támogassa az egyenszilárdságú elemzést és javaslattételt. Hosszútávon a kialakításra kerülő szoftver a központi adatbázisokból kell vegye az adatokat. A rendszer támogassa a Megyei Köznevelés-fejlesztési Terv (MFT) elkészítését. A rendszer támogasson más elemzéseket, jelentések készítését is. Látható, hogy nem az a cél, hogy az intézmények az átlag alatti mutatók miatt szankcionálva legyenek, hanem a lehetséges erősségek folyamatos szinten tartása és a gyenge pontok célzott erősítése előtérbe kerülhessen. Ez a folyamatos monitorozás valószínűsíthetően egységes és permanensinformációkkal látja el a fenntartókat és az intézmény irányítást.

Támogató szoftver felépítése KIR ADATOK Intézményektől gyűjtött adatok KSH adatok Adatvalidátor Demográfiai adatok ADATTÁRHÁZ Közlekedési adatok Adattárház tárol minden adatot Időszakonként friss adatok kerülnek be Idősoros elemzésre alkalmas Az adatokból a szükséges adattáblák előállíthatók Ebből dolgozik az MFT JET és az IVIO Az ábrán látható, hogy a szoftver tervezői milyen adatokkal terveznek a komplex elemzések elkészítéséhez, jelenleg a KIR adatok kerülnek feldolgozásra és ebből generálódik az elemzés. Cél, hogy az itt megjelenített adatok analizálása után minél komplexebb tanulmányok jöjjenek létre. Gazdasági adatok Munkaügyi adatok

A szoftverrendszer felépítése Ezen a dián látható az a folyamat, amely alkalmassá teszi a rendszert a komplex elemzés elkészítésére. Az adatgyűjtő modulból a validátor, összehasonlításra alkalmas adatokat generál, amelyek bekerülnek a tárházba és ebből az adatbázisból különféle metódusok alapján kinyerhetők az adott algoritmusok(szabályok) szerinti információk.

Adatgyűjtés - adatellenőrzés Köznevelési feladatellátási fejlesztési tervhez szükséges adatok körének meghatározása (adatkör, definíció, mértékegység) Adatgyűjtés az intézményeknél – 2014 nyara (előzetes tájékoztatás) KIR – KIRSTAT összevetés Adatok ellenőrzése – validálás, helyszíni egyeztetés az intézményekben Az adatkörök, definíciók, mértékegységek meghatározása fejlesztői körben megtörtént. Az intézményi adatgyűjtés előzetes tájékoztatás alapján megvalósult. A rendelkezésre álló KIR és KIRSTAT adatok összevetése megtörtént. A jelen fő feladata az elkészült helyzetelemzések intézményi, fenntartói szintű egyeztetése.

Köznevelési intézmények/feladatellátási helyek száma az adatgyűjtésben Az adatgyűjtésben érintett intézmények és feladatellátási helyek eloszlása Fenntartó típusa Intézmények száma Feladatellátási helyek száma KLIK 2 475 db 5 612 db Állami 153 db 246 db Egyház 461 db 886 db Magán 515 db 2 591 db Egyéb 5 db Összesen 3 609 db 9 340 db

Adatgyűjtő feltöltöttség az Educatiótól kapott statisztika szerint alapfokú művészetoktatás 64,38% általános iskola 83,27% fejlesztő nevelés-oktatás 65,91% gimnázium 49,35% kollégium 75,18% óvoda 35,46% pedagógiai szakszolgálat 63,63% szakiskola 55,63% szakközépiskola 56,16% Óvodák alacsony érdekeltsége jelenleg ami megjegyzést érdemel és látható, hogy az általános iskolákról rendelkezünk a legtöbb adattal

Adatok feldolgozásának előkészítése Köznevelési feladatellátási és fejlesztési terv (KFFT) struktúrájának meghatározása Automatizált elemzés megtervezése Adattáblák elkészítése Elemzési szabályok meghatározása Automatizált elemzés megtervezése Adattáblák elkészítése Elemzési szabályok meghatározása

Az automatizált elemző rendszer funkciói Megadhatók az elemezni kívánt adatkörök Megadható az elemzés dimenziói Megye Járás Település Intézmény FEH ……(fenntartó, életkor, szakmacsoport, stb.) Szerkeszthető a dokumentum struktúrája Szerkeszthetők a táblázatok (fejléc, törzs, lábléc) Megadhatók a sablonok (dokumentum fejezetek) Kiválaszthatók a szabályok (elemzési szempontok) Megadható az elemzés dimenziói Megye Járás Település Intézmény Feladatellátási hely (fenntartó, életkor, szakmacsoport, stb.) Szerkeszthető a dokumentum struktúrája Szerkeszthetők a táblázatok (fejléc, törzs, lábléc) Megadhatók a sablonok (dokumentum fejezetek) Kiválaszthatók a szabályok (elemzési szempontok)

Adatfeldolgozás előkészítése A folyamatot mutatja be az ábra…

Hogyan készülnek a szabályok Az elemzés területeinek meghatározása Pl. szakos ellátottság, kapacitás Mit akarunk mondani, állítani A kapacitás kihasználtság % Részekre kell bontani az állítást Az egyes részekhez feltételeket kell rendelni (vizsgálati szempontok) Az elemzés területeinek meghatározása Pl. szakos ellátottság, kapacitás Mit akarunk mondani, állítani A kapacitás kihasználtság % Részekre kell bontani az állítást Az egyes részekhez feltételeket kell rendelni (vizsgálati szempontok)

Szabályrendszer Az intézményben a megengedettnél több tanuló van. Az egyes algoritmusok felépítése. a megengedettnél több tanuló van. a kapacitást meghaladó, de még megengedett számú tanuló van. a kapacitás 75%-nál kevesebb tanuló van, ezért az intézmény felülvizsgálata javasolt.

Elérhető eredmények Zala megyében 4 tisztán szakképzési, 1 tisztán szakképzési profilú és kollégiumot fenntartó, 13 vegyes szakképzési profilú intézmény található. A megyében 4 tisztán szakképzési profilú intézmény található. Ezekben az intézményekben 9 feladatellátási helyen 2358 tanulót képeznek 220 pedagógussal. Ezen intézmények összes személyi és dologi kiadása 966 748 125 Ft. A megyében 1 tisztán szakképzési profilú és kollégiumot fenntartó intézmény található. Ezekben az intézményekben 1 feladatellátási helyen 670 tanulót képeznek 75 pedagógussal. Ezen intézmények összes személyi és dologi kiadása 240 885 000 Ft. A kollégiumi férőhelyek száma 240, melyeket 209 szakképző intézményben tanuló és 25 egyéb intézményben tanuló diák vesz igénybe. A megyében 13 vegyes szakképzési profilú intézmény található. Ezekben az intézményekben 26 feladatellátási helyen 7255 tanulót képeznek 981 pedagógussal. Ezen intézmények összes személyi és dologi kiadása 3 566 933 935 Ft. A vegyes szakképzési profilú intézmények átvételénél tekintettel kell lenni arra, hogy összesen 18 feladatellátási helyen 1106 tanulót egyéb köznevelési feladat keretében képez 282 pedagógus. Látható a szoftver által generált jelentés.

A szoftverrendszer felépítése   Csak szakképző feladatot ellátó intézmény Megye neve Intézmények száma Feladat-ellátási helyek száma Férőhelyek száma Tanulók száma Osztályok száma Pedagógusok és segítők száma 2013. évi összes kiadás Bács-Kiskun 5 11 2 999 2 650 101 264 1 013 901 336 Baranya 3 4 3 274 2 210 87 215 684 344 965 Békés 2 880 693 25 91 348 280 957 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 23 7 428 5 839 226 692 3 571 367 790 Budapest 54 66 39 819 31 796 1 220 3 496 15 193 843 068 Csongrád 7 4 221 3 309 125 337 1 465 735 805 Fejér 10 4 405 4 201 159 401 1 492 450 563 Győr-Moson-Sopron 16 6 633 5 711 231 600 2 463 924 541 Hajdú-Bihar 21 9 052 6 596 248 695 3 289 099 267 Jász-Nagykun-Szolnok 2 695 102 297 1 171 667 852 Komárom-Esztergom 1 580 1 200 62 421 137 651 Nógrád 1 506 1 113 44 123 429 936 167 Pest 18 7 569 6 066 237 555 2 257 212 972 Somogy 1 211 1 008 36 100 340 270 935 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 3 849 3 100 108 311 623 699 002 Tolna 1 935 364 17 135 409 382 Vas 1 850 1 023 50 174 608 053 801 Veszprém 1 560 950 41 421 824 300 Zala 9 3 728 2 358 104 220 966 748 125 Összesen 146 224 105 773 82 882 3 223 8 840 36 898 908 479 A szoftverrendszer felépítése Egy példa a csak szakképzési feladatot ellátó intézmények megyei összehasonlítására táblázatos formában.

Ugyanez az információ kördiagramon szemléltetve, ahol a megoszlások is látványosan bemutathatóak.

Eredmények Az adattárház adatai folyamatosan frissíthetők Idősoros elemzésekre is lehetőséget ad hosszútávon Az adattárházban levő adatok mindegyikére készíthető szabály, adatok tetszőleges kombinálása A jelentések, helyzetelemezések tetszőlegesen strukturálhatók Táblázatok, diagramok szerkeszthetők Megteremti a szakértői elemzés egyenszilárdságát Csökkenti az elemzések elkészítésének ráfordításait Az adattárház adatai folyamatosan frissíthetők Idősoros elemzésekre is lehetőséget ad hosszútávon Az adattárházban levő adatok mindegyikére készíthető szabály, adatok tetszőleges kombinálása A jelentések, helyzetelemezések tetszőlegesen strukturálhatók Táblázatok, diagramok szerkeszthetők Megteremti a szakértői elemzés egyenszilárdságát Csökkenti az elemzések elkészítésének ráfordításait

Jövőbeli felhasználás Adatok folyamatos frissítése Igény szerinti elemzések, jelentések gyors előkészítése Szakértői munkákhoz előkészítő anyagok A szakértői munka új dimenzióit teremti meg A szabályok folyamatos frissítése Célcsoportok számára standard jelentések Adatok folyamatos frissítése Igény szerinti elemzések, jelentések gyors előkészítése Szakértői munkákhoz előkészítő anyagok A szakértői munka új dimenzióit teremti meg A szabályok folyamatos frissítése Célcsoportok számára standard jelentések

A köznevelés középpontjában a gyermek, az ellátott/tanuló áll alapvetés A köznevelés középpontjában a gyermek, az ellátott/tanuló áll Ezért Az indikátorrendszerrel szemben alapelvárás Elégséges mértékű és megbízható információt legyen képes szolgáltatni Struktúrájával tükrözze, hogy a köznevelés komplex rendszer Módszertani sokszínűség Legyen megalapozott Az indikátorrendszerrel szemben alapelvárás Elégséges mértékű és megbízható információt legyen képes szolgáltatni Struktúrájával tükrözze, hogy a köznevelés komplex rendszer Módszertani sokszínűség Legyen megalapozott

Az indikátorrendszer elvi célja Az indikátor legyen Minden szereplő által elfogadott Információt közlő Jelzőszám Egyszerű, érthető, mérhető, elérhető Behatárolt időszakra vonatkozó Alkalmazói fogadják el Egy nézőpontból meghatározottan ad számszerűsített információt Önmagában nem ír elő megoldást Cselekvés szükségességére hívja fel a figyelmet Árnyalható a komplex rendszert jellemző plusz információkkal Az indikátorokkal szemben támasztott fő követelmények, hogy: Minden szereplő által elfogadott legyen, funkciója: információt közlő Jelzőszám Egyszerű, érthető, mérhető, elérhető legyen és vonatkozzon behatárolt időszakra

Az indikátorrendszer gyakorlati célja az indikátor ne legyen Döntést megalapozó „gondolkodást pótló” Az indikátor legyen Megalapozottságával szakértőt, szakpolitikát támogató Minősítést támogató Minőségbiztosítást támogató Fejlesztési tervezést támogató az indikátor ne legyen Döntést megalapozó „gondolkodást pótló” Az indikátor legyen Megalapozottságával szakértőt, szakpolitikát támogató Minősítést támogató Minőségbiztosítást támogató Fejlesztési tervezést támogató

Az indikátorrendszer távlata Koncepcionálisan az indikátorkészlet Folyamatosan fejlődik Lefedi a még hiányzó területeket Mind megbízhatóbbá, érvényesebbé válik Rendszerré formálódik Képessé válik a szükséges információk biztosítására Alkalmazásával fontos szerep hárul a szakértőkre és az intézményekre, mely során elvégzik az indikátorértékek elemzését és előértékelését

Indikátorkészlet - indikátorrendszer ellátottak, és az őket érintő, rájuk vonatkozó nevelési, fejlesztési tevékenység és minőségi mutatói FENNTARTÁSHOZ, MŰKÖDTETÉSHEZ, SZAKMAI FELADATELLÁTÁSHOZ RENDELT KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG ÉS KÖLTSÉGMUTATÓK FELADATELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA, ESZKÖZELLÁTOTTSÁG MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI MUTATÓI KÖZNEVELÉSI HUMÁMERŐFORRÁS ELLÁTOTTSÁGI ÉS SZAKMAI NÍVÓ SZINTJÉNEK MUTATÓI Az indikátorok jellege

Indikátorkészlet számossága Indikátorcsoport aktív passzív Ellátottak, és az őket érintő, rájuk vonatkozó nevelési, fejlesztési tevékenység és minőségi mutatói 26 5 Feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, eszközellátottság mennyiségi és minőségi mutatói 7777 7 Köznevelési humánerőforrás ellátottsági és szakmai nívó szintjének mutatói Passzív indikátorok a jövőbeni tervezett adatgyűjtések után válnak figyelembe veendővé.. 11 3 Fenntartáshoz, működtetéshez, szakmai feladatellátáshoz rendelt kapacitás-kihasználtság és költségmutatók 6

Indikátorok osztályozása Rövid távú jelzőszámok Jellemzően kizárólag tanügyigazgatási, törvényességi és hatósági adatokhoz kötöttek Közepes erősségű mutatók A magasabb minőségű feladatellátást megalapozó adatokhoz kötöttek Kulcsindikátorok A fejlesztési tevékenység eredményességi mutatói Kulcsindikátorok: A fejlesztési tevékenység eredményességi mutatói, amelyek alapján a döntéshozók a jövőbeni tervezést megalapozhatják!!!!

kulcsindikátorok Szakértői munkacsoport javaslata alapján Azonnali beavatkozás iránti igényt mutatnak Köznevelési feladatellátás szempontjából meghatározóak Lehetséges és indokolt az elvárt érték („piros Vonal”) meghatározása Kiválasztásra került együttesen 29 db alindikátor és indikátor Aktív és passzív indikátorok vegyesen Szakértői munkacsoport javaslata alapján Azonnali beavatkozás iránti igényt mutatnak Köznevelési feladatellátás szempontjából meghatározóak Lehetséges és indokolt az elvárt érték („piros Vonal”) meghatározása Kiválasztásra került együttesen 29 db alindikátor és indikátor Aktív és passzív indikátorok vegyesen

kulcsindikátorok Indikátorcsoport aktív passzív Ellátottak, és az őket érintő, rájuk vonatkozó nevelési, fejlesztési tevékenység és minőségi 16 4 Mutatói Feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, eszközellátottság mennyiségi és minőségi 1 0 Köznevelési humánerőforrás ellátottsági és szakmai nívó szintjének mutatói 4 1 Fenntartáshoz, működtetéshez, szakmai feladatellátáshoz rendelt kapacitás- 3 0 kihasználtság és költségmutatók

Kulcsindikátorok csoportosítása I. Kategória Jogszabály, számszerűsített szabályozás az érték alapja II. Kategória Standard jegyzék, Eu ajánlás, utasítás az érték alapja III. Kategória Szakértői javaslat alapján számítandó, országos megoszlás, sávozás az érték alapja

A „piros vonal” Az indikátor jelzőrendszer funkcióját testesíti meg A köznevelési rendszer vizsgált elemeit leíró jelzőszám Matematikai eljárás útján származtatott érték Jogszabályban előírttól elmozduló érték Utasításban, ajánlásban előírttól elmozduló érték Figyelemfelhívás: az adott feladatellátás tekintetében hiányosságok, veszélyek, kockázatok vannak Kritikus szint, mely beavatkozást igényel Komplex helyzetelemzés, mélyebb vizsgálat alapja lehet Az indikátor jelzőrendszer funkcióját testesíti meg A köznevelési rendszer vizsgált elemeit leíró jelzőszám Matematikai eljárás útján származtatott érték Jogszabályban előírttól elmozduló érték Utasításban, ajánlásban előírttól elmozduló érték Figyelemfelhívás: az adott feladatellátás tekintetében hiányosságok, veszélyek, kockázatok vannak Kritikus szint, mely beavatkozást igényel Komplex helyzetelemzés, mélyebb vizsgálat alapja lehet

„piros vonal” tervezése célja tartalma Egyértelműen meghatározásra irányultsága került a piros vonalak szerepe várható hatása Piros vonal típusa egyértelműen pozitív irány Jelzi, hogy milyen irányú eltérés negatív irány Jelenti a kockázatot mindkét irány Indokolt esetben készül feladattípus szerinti piros vonal Piros vonal, angolszász területen a REDLINE mint olyan figyelemfelhívó, beavatkozandó területet jelöl, az ebből származtatott PV szintén beavatkozásra kell h aktivizáljon…

Például „piros vonal” indikátor érték típus egy pedagógusra jutó tanulók száma 9 és 15 alsó-felső Tanulók részére hozzáférhető, internet-elérhetőséggel rendelkező 0,05 kvan. alsó munkaállomások száma a tanulók számához viszonyítva A pedagógusok fluktuációjának mértéke, aránya az összlétszámhoz 0,95 kvan. felső képest a nevelőtestületen belül a megelőző három év átlagában Tanulmányaik során kettő alkalommal évet ismétlő tanulók aránya a tanulók 10 % felső természetes számához viszonyítva A kvantilis a valószínűségszámítás, a statisztika elméletéhez tartozik a matematikán belül. Mivel az eloszlással van szoros összefüggésben, ezért a matematikán kívül más tudományágakban is szerepet játszik, hiszen eloszlásokkal az élet minden területén találkozunk. Ha van néhány tárgyunk, adatunk, melyek egy bizonyos szempont alapján egy osztályba sorolhatók és van egy fontos jellemzőjük, melynek értéke véletlen, akkor tekinthetjük ezeket a tárgyakat egy mintának és vizsgálhatjuk a fontos jellemző értékének eloszlását ezen a mintán, majd ezen eloszlás kvantilisét és egyéb paramétereit.

„piros vonal” alkalmazása A piros vonalak gyakorlati használatát informatikai megoldás támogatja Az értékek beépülnek a szoftverbe Feladatellátási hely a vizsgált indikátort tekintve Piros tartományba kerül A rendszer jelez – informatív jelzést ad

„piros vonalak” hasznosulása A köznevelési rendszerben Felhívják a figyelmet a vizsgált jelenséget illetően felmerülő problémákra Információt nyújtanak veszélyekről, kockázatokról, eredményekről Választ adnak (például) Mely indikátor esetében kerül a legtöbb feladatellátási hely a piros tartományba? Melyik indikátorértékek adnak legtöbbször piros jelzést? Melyik feladatellátási helyek azok, melyek több indikátort illetően is piros tartományba kerülnek? Milyen a piros jelzések tankerületi, megyei vagy országos megoszlása? A köznevelési rendszerben Felhívják a figyelmet a vizsgált jelenséget illetően felmerülő problémákra Információt nyújtanak veszélyekről, kockázatokról, eredményekről Választ adnak (például) Mely indikátor esetében kerül a legtöbb feladatellátási hely a piros tartományba? Melyik indikátorértékek adnak legtöbbször piros jelzést? Melyik feladatellátási helyek azok, melyek több indikátort illetően is piros tartományba kerülnek? Milyen a piros jelzések tankerületi, megyei vagy országos megoszlása?

future Az elfogadott koncepció alapján az indikátorkészlet Folyamatosan fejlődik Lefedi a még hiányzó területeket Megbízhatóbbá és érvényesebbé válik Komplexebb rendszerré válik Teszt programban vizsgázik Ezt követően történik meg a bevezetés A folyamat fontos szereplői a szakértők és az intézmények Indikátorértékek elemzése és előértékelése A jövő, a mutatók általi értékelések hasznossága, intézménynek, fenntartónak, hiányos vagy rossz adatszolgáltatás következményei… pl fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés stb

KÖSZÖnjük A FIGYELMET!