Kémiai reakciók iránya

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Az “sejt gépei” az enzimek
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011.
Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
IV. kationosztály elemzése
ENZIMOLÓGIA 2010.
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
A levegőburok anyaga, szerkezete
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
BIOKÉMIAI ALAPOK.
CITROMSAVCIKLUS.
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája
Heterogén kémiai egyensúly
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
A szappanok káros hatásai
Kémiai kinetika A kémiai reakciók osztályozása:
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Kölcsönhatások.
Kémiai reakciók katalízis
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
A moláris kémiai koncentráció
Vízminőségi modellezés. OXIGÉN HÁZTARTÁS.
MATEMATIKA GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK: Egybevágósági transzformáció
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
A váltakozó áram keletkezése
11. évfolyam Rezgések és hullámok
4. Reakciókinetika aktiválási energia felszabaduló energia kiindulási
OLDÓDÁS.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kinetika.
3.3 Forgatónyomaték.
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Az elektromos áram.
Kémiai, kísérleti, kedvcsináló Előadók: Nagy Péter Farkas Ádám László ELTE TTK.
A Föld vízkészlete.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók pillanatreakciók időreakciók időreakciók A reakciók lehetnek.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Energia: Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértéke. Egy testnek annyi energiája van, amennyi munkát képes végezni egy másik testen,
Termikus kölcsönhatás
Enzimkinetika Komplex biolabor
A kémiai egyenlet.
Reakciókinetika.
Elektromágneses indukció
HCl Kötő e- párok száma: 1 :1 :0 Nemkötő e- párok száma: 3
ENZIMOLÓGIA.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
A kémiai egyensúlyi rendszerek
Dinamika alapegyenlete
Reakciókinetika.
Előadás másolata:

Kémiai reakciók iránya

A B C C C C C Egyirányú reakciók A B A B A B A A + B → C A A A A A t=1 jele: → A + B → C

A + B → C t=0 t=1 t=2 t=3 t=4 t=5 A B A C A B A C A B A C A B A C A C

Egyirányú reakciók (zárt térben) A reakciótérben egy reakció zajlik A kiindulási anyagok koncentrációja az indítást követően csökken, előbb-utóbb valamelyik elfogy, ettől kezdve a koncentrációk állandóak A végtermékek koncentrációja növekszik, majd állandósul A reakciósebesség időben csökken, majd a folyamat leáll

Egyirányú reakciók: C + O2 → CO2 -rH 2 H2O → 2 H2 + O2 +572kJ H2SO4 + Mg → H2 + MgSO4 -rH Fe2O3 + 3 C → 2 Fe +3 CO +rH

A B C A A C A B A A C A B A A A B C A A C A B A A A B A A A B A A t=4 C A B A A t=5 C A B A A t=2 A B C A A t=3 C A B A A t=1 A B A A t=0 A B A A t=0 Kétirányú reakciók jele: ←→ A + B ←→ C odaalakulás: A + B → C visszaalakulás: A + B ← C

V→ = V← t=0 t=1 t=2 t=3 t=4 t=5 A + B ←→ C egyensúlyi állapot A B A B A A t=0 C A B A A t=1 C A B A A t=2 A B C A A t=3 A B C A A t=4 C A B A A t=5 A + B ←→ C egyensúlyi állapot V→ = V←

Kétirányú reakciók (zárt térben) A reakciótérben két ellentétes irányú reakció zajlik ( odaalakulás:→ és visszaalakulás:← ) A kiindulási anyagok koncentrációja az indítást követően csökken, majd állandósul, de egyik sem fogy el A végtermékek koncentrációja növekszik, majd állandósul Az odaalakulás sebessége időben csökken, a visszaalakulás sebessége növekszik, előbb- utóbb a két sebesség egyenlővé válik, ekkor a rendszer egyensúlyi állapotba kerül

Kétirányú ( egyensúlyra vezető) reakciók: CO2 + H2O  H2CO3 -rH N2 + 3H2  2 NH3 -92kJ H2O + CH4  3 H2 + CO +206kJ H2 + I2  2 HI +rH