A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés

Digitális kompetencia az Európai Parlament 2006 decemberében a digitális kompetenciát is felsorolta a kulcskompetenciákat tartalmazó ajánlásában (2006/962/EC) A 202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosítása) - digitális kompetencia A kompetenciamérésben nem szerepel – nem lenne egyszerű az IKT-alapú értékelés és számonkérés az a terület, melyen mindezidáig talán legkevesebb változás történt a hazai pedagógiai gyakorlatban

3 dimenzió a digitális kompetencia komplex, szoros kapcsolatban és függésben áll a többi kulcskompetenciával függés a szocio-kulturális háttértől (konstruktivista pedagógia) nehezen mérhető egyetlen teszt segítségével. Calvani és társai (2008) a digitális kompetenciát három dimenzió együtteseként definiálja: technológiai dimenzió, amelyben a problémamegoldás képessége és a változó technológiai környezethez való rugalmas alkalmazkodás kap szerepet, kognitív dimenzió, melynek lényege az információk „olvasása”, szelekciója, értelmezése, értékelése és bemutatása, erkölcsi dimenzió, másokkal való kapcsolat és kommunikáció a technológia felelősségteljes alkalmazásával

A digitális kompetencia dimenziói Antonio Calvani, Antonio Cartelli, Antonio Fini, Maria Ranieri: Models and Instruments for Assessing Digital Competence at School, Journal of e-Learning and Knowledge Society — Vol. 4, n. 3, september 2008 (pp. 183 - 193) Je-LKS

A mérés kutatási feladat A tanulók digitális kompetenciájának mérése nem tanári, hanem pedagógiai kutatói feladat, de a mérési módszerek egyes elemei a tanári gyakorlatban is meg kell, hogy jelenjenek. Technológiai feladatok: az IKT elemeinek kezelése, tudatos használata (informatika tantárgy) Szimulációs feladatok: adatok, információk kezelése és értelmezése, valós helyzetek modelljei (probléma-alapú tanítás/tanulás) Kutatási feladatok: információk gyűjtése, rendszerezése és kritikus válogatása (projekt-alapú tanítás/tanulás) Tartalomfejlesztés: tartalom létrehozása egymással együttműködésben, melynek technológiai hátterét a wiki típusú rendszerek biztosítják (pl. Wetpaint, MediaWiki, Wikispaces stb.).

Ellenőrzés és számonkérés A pedagógiai gyakorlatban számos esetben találkozhatunk azzal a helyzettel, hogy az informatika eszközeit, módszereit a tanárok csupán a tanítás folyamatában használják, míg a számonkérés a klasszikus módon történik. A technológiai fejlődés olyan új kommunikációs kultúrát teremtett, melyben lehetőségünk van eddig nem alkalmazott értékelési, számonkérési módokra is. tudásteszt számítógépes környezetben (online vagy offline módon), kommunikáció és vita elektronikus felületen, szerepjáték online fórumon, chat-en, az információk gyűjtése, értékelése, szelekciója a keresés során, valós helyzetek kezelése szimulációk használata során, tartalom készítése és előadása, tartalmak kritikus elemzése és módosítása wiki rendszerben.

Virtuális modellrendszer

E-portfólió a tanulói portfóliók nem ismeretlenek, de a hazai gyakorlatban ez a módszer nem elterjedt munkafolyamatok nyomon követése (konstruktivista pedagógia) Az e-portfólió első részletes összefoglalója 2003-ban jelent meg - Elektronikus Portfólió Fehér Könyve (ePortfolio Consortium) (http://www.eportconsortium.org/Uploads/whitepaperV1_0.pdf) az e-portfóliók típusai és példák akkor érdemes az e-portfóliót, mint értékelési módszert alkalmazni, ha a tartalmak, diákmunkák digitálisan tárolhatók mind a tanár, mind pedig a tanulók rendelkeznek a használathoz (tárolás, rendszerezés, visszajelzés stb.) szükséges informatikai ismeretekkel és hardver eszközökkel az e-portfóliók leggyakrabban honlapok, melyeken a diákok munkái közzétehetők, rendszerezhetők, bemutathatók és megfelelő jogosultságok beállításával különböző mértékben publikussá tehetők a Google eszköztára teljes mértékben alkalmas arra, hogy iskolai e-portfóliót hozzunk létre és kezeljünk..

Google eszközök forrás: http://electronicportfolios.org/google/index.html (Helen C. Barrett, 2007)