Az új csendes generáció Székely Levente

Miről lesz szó? Mire számítottunk, milyenek lesznek a mai fiatalok? Milyennek látjuk most a mai fiatalokat és milyennek látják ők magukat? Mit várhatunk tőlük?

Kiket vártunk? akik alkotnak, kezdeményeznek akik tudnak, akik választ adnak a kérdésekre akik fejéről a talpára állítják a világot

GEN Napjaink generációi Csendes generáció (II. VH előtt születtek) Baby boom (II. VH után, kb. 60-as évek közepéig) X-gen (kb. 60-as évek közepétől a 70-es évek végéig) Napjaink generációi GEN Y-gen (70-es évek végétől a 2000-es évek elejéig) Z-gen (90-es évektől napjainkig) „Alfa” generáció (2000-es évektől)

Generációs ciklusok Strauss és Howe (1991) által alkotott modell szerint a generációk (karakterükben) ciklikusan váltják egymást A ciklikusság alapja a társadalom, vagy a hangulat változásainak megfelelően a csúcsidőszakok, ébredések, felbomlások és krízisek (High, Awakening, Unraveling, Chrisis) sorozata A 2000-es évek elejétől születettek karakterükben hasonlatosak a csendes generációra, azaz egy új csendes generációként azonosíthatók Magyarországon ugyanakkor volt egy rendszerváltás… High Awakening Unraveling Chrisis

Szocializációs közegek elsődleges szocializációs közeg: család és családi értékek másodlagos szocializációs közegek: iskola és munkahely harmadlagos szocializációs közegek: szabadidős terek és tevékenységek, ezen belül média- és kultúrafogyasztás, digitális terek és tevékenységek, sport és kockázati magatartások, civil aktivitás

Az új csendes generáció a szocializációs közegekben Elsődleges 42 százalék egyedülálló (partnerkapcsolata nincs); 85 százaléknak nincs gyermeke 18 százalék nem tudja, hogy szeretne-e házasságot kötni; 15 százalék nem tudja hány gyermeket szeretne 46 százalék teljes mértékben elfogadja azt, amilyen elvek szerint szülei élnek 41 százalék nem tervez költözést a szülői házból Másodlagos 30-70 százalék között számítanak a munkaerőpiaci és képzettségi változatlansággal és további 6-10 százalék bizonytalan 69 százalék bizonytalan vagy nem kíván (tovább)tanulni 58 százalék nem keres munkát, holott nem dolgozik Harmadlagos 72 százalék hétköznap és hétvégén is jellemzően otthon tölti a szabadidejét 40-80 százalék (szinte) sohasem látogatja a különböző kulturális tereket 42 százalék hétköznap és hétvégén is jellemzően tévét néz szabadidejében 49 százalék hétköznap és hétvégén is jellemzően számítógépezik, internetezik szabadidejében 64 százalék egyáltalán nem sportol az esetlegesen kötelező testnevelésórákon kívül 64 százalék nem dohányzik 67 százalék nem rúgott még be 91 százalék nem fogyasztott illegális kábítószert 78 százalék nem kapcsolódik semmilyen módon szervezethez

123 Három fő jellemző konformitás nem akarja megdönteni a status quo-t elfogadja a szülei életeszményét általánosan tapasztalható bizonytalanság elkötelezettség hiánya céltalanság befelé figyelés a rendezettség iránti vágy passzivitás civil aktivitás hiánya apolitikus, visszahúzódó attitűd otthon, képernyők előtt töltött szabadidő stagnáló, mozgásszegény életmód stagnáló deviáns magatartások

Mit várhatunk tőlük?

Úgy csinálnak forradalmat, hogy nem is akarnak… rengeteg médiát fogyasztanak, az információkat gyorsan és párhuzamosan dolgozzák fel, tevékenységeiket szimultán végzik, előnyben részesítik a játékot a „komoly” munka helyett, vágyaik azonnali és gyakori kielégítésére törekszenek, igénylik a folyamatos jutalmazást.

Köszönöm a figyelmet! www.kutatopont.hu szekely@kutatopont.hu Székely Levente - kutatási igazgató, KUTATÓPONT www.kutatopont.hu szekely@kutatopont.hu http://hu.linkedin.com/in/szekelylevente Képek: Dombóvári Judit, Lakatos Dániel, Index