Üzemi Tanács Általános ismertető Sárvári Zoltán Üzemi Tanács tag

Üzemi Tanács Általános ismertető Mi az Üzemi Tanács, és miben különbözik a szakszervezettől? Mi a feladata? Jogi háttere. Létrehozása Üzemi Tanács tagjai Üzemi Tanács jogai Üzemi Tanács kötelességei Munkáltató kötelezettségei Jelenlegi helyzet Magyarországon Egy tanulságos eset Németországban Kérdések/válaszok.

1. Mi az Üzemi Tanács, és miben különbözik a szakszervezettől? Munkavállalók cégen belüli érdekképviseleti szerve A szakszervezeti és az üzemi tanácsi képviselet jellemzői és különbségei Szakszervezet Üzemi tanács A képviselet típusa Közvetett Egy másik szervezet /a szakszervezet/ közvetítésével megvalósuló munkvállalói érdekvédelem. Közvetlen Külön szervezet közbeiktatása nélkül történő közvetlen képviselet, amelyet a munkavállalók közvetlenül választanak. Jellege „külső és szembenálló” /sztrájkhoz való jog/ „belső és együttműködő” Létrejöttének alapja a szervezkedés szabadsága jogszabályi rendelkezés Működési szint munkahelyen és munkahelyen csak munkahelyi szinten Ha a munkavállalókat megkérdeznénk, hogy tulajdonképpen ki is az üzemi megbízott, mikor jöhet létre és milyen célból az üzemi tanács, öt közül négyen nagy valószínűséggel azt felelnék, hogy ez a szocialista rendszer egyik túlélője. Vagy azt, hogy erről az intézményről nem is hallottak. Pedig A munka törvénykönyve (Mt.) egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetekben kötelező létrehozni az üzemi tanácsot, amely a munkavállalók érdekeit van hivatva képviselni. A jelenleg irányadó Mt. 1992. július 1-je óta hatályos, és a hatályba lépése óta sokszor módosított törvény eredeti szövege is tartalmazta az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket, ennek ellenére kevés ma Magyarországon az olyan cég, ahol üzemi tanács ténylegesen működne. A munkavállalók többsége nincs tisztában törvény adta jogaival, pedig az üzemi tanács megválasztását ők is kezdeményezhetik, ami talán nem lenne rossz ötlet az ő szempontjukból. A rendszerváltást követően alapvetően átalakúlt a gazdaság szerkezete. Megváltoztak a munka világának szereplői, megszűnt a szakszervezetek kizárólagos jogosultsága a munkavállalók érdekképviseletére. Jogszabályi keretek teremtették meg a lehetőségét az üzemi tanácsok, üzemi megbízottak, munkavédelmi képviselők, illetve felügyelő bizottságok létrejöttének és működésének.

2. Mi a feladata? Fellépni a diszkriminatív munkaügyi gyakorlat ellen, illetve annak megelőzése. Munkavállalók képviselete a vezetés felé. Tájékoztatás (munkavállalók és munkaadók felé). Együttműködés a szakszervezetekkel. Együttműködés társszervekkel. Közös érdekek Az Munka törvénykönyve (Mt.) a szakszervezetek munkavállalói támogatottságát (reprezentativitását) a mindenkori kollektív szerződés megkötését megelőző üzemi tanácsi választások eredményéhez kapcsolja. A törvény tipikus esetben hároméves mandátumot biztosít az üzemi tanácsok részére. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetek reprezentativitása a kollektív szerződés időbeli hatályától függetlenül három évig változatlan. A szakszervezetek számára többek között ezért is bír olyan nagy jelentőséggel az üzemi tanács megválasztásban, megalakításában, tevékenységében való aktív részvétel. A törvényhozói akarat azonban nem csak a szakszervezeti reprezentativitás megállapításának módjával ösztönözte a munkavállalói érdekeket megjelenítő szervezetek együttműködését. A szakszervezet és az üzemi tanács közös feladata például a kétszáz főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági társaságoknál a felügyelő bizottságok munkavállaló tagjainak a kiválasztása is. A legerősebb jogosúltság Fontos szempont, hogy az üzemi tanács a legerősebb jogosultságát, a munkáltatóval való együttműködési jogot csak hatályos kollektív szerződés esetén tudja gyakorolni. Az Mt. szerint kollektív szerződést csak egy, vagy több szakszervezet köthet a munkáltatóval. Igaz ugyan, hogy a törvény e témakört érintő legutóbbi módosítása már megengedi, hogy a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, valamint az eljárás rendjét "ha munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nincs, a munkáltató és az üzemi tanács üzemi megállapodásban szabályozhatja". Másrészről azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a munkáltatótól jogi és szervezeti értelemben csak a szakszervezetek függetlenek, az üzemi tanácsok nem. A kollektív szerződés betartását ellenőrizni, kifogásolni csak a szakszervezetek jogosultak és képesek, illetve a sztrájkjog is csak őket illeti meg. A statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy üzemi tanács megválasztására szinte csak azoknál a munkáltatóknál kerül sor, ahol erős befolyással rendelkező szakszervezet működik. A szakszervezetek alapvető érdeke, hogy az együttműködés alapjait a jelöltjei megválasztásával, reprezentativitását a szavazatok számának gyarapításával biztosítsa. Sajnos ennél fogva, ahol több szakszervezet működik, gyakran kíméletlen kampányeseménnyé fajul az üzemi tanács választás. Ennek rendkívül negatív kicsengése van, a sokat óhajtott összefogás, együttműködés alárendelődik az egyéni és szervezeti ambícióknak. Pedig a szakszervezet és az üzemi tanács is csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni kötelezettségeinek, ha együttműködnek. Ez a megállapítás mind a testületekre, mind pedig azok tagjaira érvényes. 1992. évi XXII. TÖRVÉNY a Munka Törvénykönyvérõl 33.§ (1)A munkáltatónál egy kollektív szerzõdés köthetõ. (2)A szakszervezet – a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – jogosult a munkáltatóval a kollektív szerzõdést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték. (3)Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerzõdést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét. Mt. 1999. évi módosítása, amely munkahelyi szinten, szakszervezet hiányában az üzemi tanács számára is lehetővé tette a kollektív szerződéssel azonos tartalmú üzemi megállapodás megkötését.

3. Jogi Háttere A Mt. kötelező rendelkezésként mondja ki, hogy minden cégnél, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot kell választani. A kisebb cégek esetén elegendő üzemi megbízottat választani. (15-51 fő között.) Újonnan megalakuló cég esetén a létrejöveteltől számított három hónapon belül kell az üzemi tanácsot megválasztani 1992. évi XXII. TÖRVÉNY a Munka Törvénykönyvérõl 45. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában: a) a száz főt nem haladja meg, három; b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt; c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét; d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc; e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy; f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom. Az üzemi tanács tagjainak számát a Választási Bizottság állapítja meg, lényegében a jelöltállítás meghirdetésének időpontjában, a munkáltató által elkészített "A választásra jogosult munkavállalók jegyzéke" alapján.

4. Létrehozása Választással jön létre A választáson minden munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult szavazni. Létszáma a vállalat nagyságától függ. Póttagot is kell választani. Megválasztás után 15 nappal ülésezik, és elnököt választ. 2. Az üzemi tanács választás előkészítése a) Az üzemi tanács feladata: ˇ a Választási Bizottság megalakítása, legkésőbb 2001. szeptember 21-ig b) A szakszervezetek feladatai: ˇ delegálás a Választási Bizottságba, ˇ jelöltállítás, ˇ részvétel a jelöléssel, a választással vagy annak eredményével kapcsolatban felmerült viták eldöntésében. Amennyiben az üzemi tanács nem kezdeményezi időben a Választási Bizottság megalakítását, a szakszervezet kezdeményezze ezt. c) A munkáltató feladatai: A választás feltételeinek és költségeinek biztosítása szavazás színhelyét, ˇ a szükséges technikai eszközöket (szavazófülke, szavazóurna, szavazólap stb.), ˇ szabadidőt a munkavállalók számára, hogy élhessenek szavazati jogukkal.

5. Üzemi Tanács Tagjai Minden cselekvőképes munkavállaló, aki... Minimum 6 hónap munkaviszonnyal rendelkezik (kivétel újonnan létrejött vállalat) nem gyakorol munkáltatói jogot, vagy nem közeli hozzátartozója a munkáltatói jogot gyakorló személynek, nem tagja a választási bizottságnak A megbízatás 3 évre szól. Kedvezmények: Munkaidő-kedvezmény Munkajogi védelem Munkaidő-kedvezmény: a tag havi munkaideje 10%-ának, az elnök pedig 15 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezményre jogosult. Díjazás: a törvény csak az elnök esetében mondja ki kötelezően, ha ezernél több munkavállalót foglalkoztat a cég. Munkajogi védelem az alábbi körben: · üzemi tanács előzetes engedélyével lehet csak más munkahelyre beosztani az üzemi tanácsi tagot, illetve rendes felmondással felmondani, · rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás esetén ki kell kérni az üzemi tanács véleményét, · a fegyelmi eljárásról pedig előzetesen értesíteni kell az üzemi tanácsot. 64.§ (1)Az üzemi tanács elnöke tevékenységét az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el. (2)A díjazást a munkáltató biztosítja, melynek mértékét az üzemi tanács a munkáltatóval egyetértésben állapítja meg. (3)A munkáltató az üzemi tanács elnökének díjazást – az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül – csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet. 57.§ (1)Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszûnik: a) lemondással; b) visszahívással; c) cselekvõképességének elvesztésével, továbbá d) ha hat hónapot meghaladó idõtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá; e) ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetõjének közeli hozzátartozójává válik [139. § (2) bekezdés]; f) az üzemi tanács megszûnésével; g) munkaviszonya megszûnésével. (2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen az üzemi megbízott megbízatása akkor is megszûnik, ha a munkavállalók létszáma legalább hat hónapon át tizenöt fõ alá csökken. (3)Ha az üzemi tanács tagja hat hónapot meg nem haladó idõtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez idõtartam alatt az üzemi tanács tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek.

6. Üzemi Tanács jogai. Véleményezési jogkör: Együttdöntési jogkör: a dolgozók nagy csoportját érintő munkaáltatói intézkedések tervezete (átszervezés, privatizáció, korszerűsítés). nyilvántartható személyügyi adatok. éves szabadságolási terv. belső szabályzatok. képzési tervek. munkaszervezési változtatások. Együttdöntési jogkör: Jóléti pénzeszközök elosztása. Jóléti célú ingatlanok értékesítése. Jogsértés esetén bírósághoz fordulhat. (nemperes eljárás, határozat 15 napon belül) 66.§ (1)Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedésével [65. § (1)–(3) bekezdés] kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. (2)A tizenöt napos határidõt a tervezetnek az elnökhöz, illetve az üzemi tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétõl kell számítani. 60.§ (1)Az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. (2)Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább fele részt vesz. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (3)Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az üzemi tanács határozatához a jelen levõ tagok legalább kétharmados többsége szükséges, ha az üzemi tanács együttdöntési jogát [65. § (1) bekezdés] gyakorolja. 61.§ (1)Az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja. Az üzemi tanácsot az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. (2)Az üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. (3)Az üzemi tanács mûködésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg.

7. Üzemi Tanács kötelességei. Munkáltató üzleti érdekeinek figyelembevétele. Személyes adatok védelme. Sztrájk esetén semleges magatartás. 68.§ (1)Az üzemi tanács a 65. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott jogosultságának gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. (2)Az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggõ gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. 69.§ Az üzemi tanács, illetve tagja a mûködése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 70.§ Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevõ tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

8. Munkáltató kötelezettségei. Tájékoztatási kötelezettség: legalább félévente: a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről. a bérek és keresetek alakulásáról likviditási és foglalkoztatási helyzetről. a munkaidő felhasználásról. A munkafeltételek jellemzőiről. Tevékenységi kör jelentős megváltozásáról. Beruházásokka kapcsolatos döntési tervezetekről. 62.§ (1)A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetõségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelõ módon közzétehesse.

9. Jelenlegi helyzet Magyarországon A munkavállalók többsége nincs tisztában törvény adta jogaival, pedig az üzemi tanács megválasztását ők is kezdeményezhetik. A vezetők általában nem örülnek neki. A munkavállalók 22,3%-a nyilatkozott úgy, hogy van Üzemi Tanács (ill. Üzemi Megbízott) a munkahelyén.

10. Egy tanulságos eset Németországban. A vállalat romló gazdasági eredményei miatt 2001 óta folyamatosan kezdeményez tárgyalásokat az Üzemi Tanáccsal (létszámcsökkentés, átszervezés) Látszatintézkedések történnek, de nem hatékony a megoldás. 2004 végére a pénzügyi helyzet rendkívül súlyossá vált. 2005.-ben a vállalat lépéskényszerbe került...

11. Kérdések/válaszok.

Vége Köszönöm a figyelmet!

2003: évi XXI. tv az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról