Nemzetiségekhez (Kisebbséghez) tartozó gyermekek jogai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadó: Hollik Zsuzsa (gyermekjogi képviselő) 2015. január 29. Törökszentmiklós TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

Komplex jogvédelem az OBDK-ban Az OBDK a Semmelweis tervben meghatározott szakmai elvek alapján létrehozott, beteg-, ellátott-, és gyermekjogvédelmet ellátó központi hivatal, működésének feltételeit és kereteit a 214/2012. (VII.30.) Korm. Rendelet határozza meg. Feladatai: betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelem, a jogvédelmi képviselők tevékenységének irányítása, koordinálása, ellenőrzése, hatósági nyilvántartása, panaszkezelés; egészségügyi dokumentációkezelés (a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentáció kezelése, nyilvántartása, tájékoztatás); nemzeti kapcsolattartó pont (az egészségügyi ellátások határon átnyúló igénybevétele kapcsán); képzési feladatok ellátása a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések tananyagát; módszertani feladatok ellátása; központi panasziroda működtetése. Cél: hatékony jogvédelem és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése. Nem pusztán

AlapVETŐ JOGOK Alaptörvény alapjogi fejezete a „Szabadság és felelősség” E fejezet szól az alapjogok korlátozhatatlanságáról, illetve az alapjog-korlátozás formai és tartalmi feltételeiről. Alapjog korlátozásnak határa: emberi méltóság sérthetetlensége. Emberi méltóság funkciója: véd a megaláztatás ellen, védi az önazonosságot biztosítja az önrendelkezést (egyén cselekvési autonómiája), magánszféra védelme Nem pusztán

Alapvető jogok Önazonosság kérdése: Vérségi származás kiderítéséhez való jog, Névjog, Nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás vallása Egyenlőség kérdése: „Minden ember jogképes” Diszkrimináció tilalma: Hátrányos megkülönböztetést átfogó módon tiltja. Alaptörvény rendelkezik pozitív diszkrimináció lehetőségéről (családok, gyermekek, nők idősek, fogyatékkal élők). Nem pusztán

NEMZETISÉGEK JOGAI Magyarország alaptörvénye Szabadság és felelősség című fejezetnek XXIX. cikke Magyarországon élő nemzetiségek: államalkotó tényezők, joga van az önazonosság vállalásához és megőrzéséhez, helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre,

Nemzetiségek jogai NEMZETISÉG FOGALMA: 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (Nj.tv.) 2012. január 1. napjával hatályon kívül helyezte nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv-t. Az Nj.tv hatálybalépése előtt létrejött kisebbségi elnevezés nemzetiségivé változott. NEMZETISÉG FOGALMA: Nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerűen kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Nemzetiségnek minősül: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

Nemzetiségek alapvető jogai Nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon, A szülőföldjén zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához, Óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz, Nyelvhasználat feltételeit – külön törvényben meghatározott esetekben – az állam biztosítani köteles. TILOS a nemzetiséghez való tartozás miatt az egyenlő bánásmód megsértése.

Mik azok a gyermeki jogok? Nem pusztán a jogtudományt, azon belül a polgári jogot, Annak keretében a családjogot, a büntetőjogot, kriminológiát vagy a közigazgatási jogot érinti, hanem átível az alkotmányjog és a nemzetközi jog területére is. Az emberi jogi megközelítésen nyugvó alaptétel szerint a gyermeket minden alapvető jog + speciális védelem megilleti. Három pólusú jogviszonyok általában: gyermek, állam szülő, törvényes képviselő Nem pusztán

Magyarország 1990. március 14-én írta alá, és 1991. október 7-én 1989. november 20. A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény, jegyzőkönyvek Magyarország 1990. március 14-én írta alá, és 1991. október 7-én ratifikálta (1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről) 2002 A gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló fakultatív jegyzőkönyv A gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyv 2012 A gyermekek kommunikációs eljárásban/panaszmechanizmusban való részvételéről szóló fakultatív jegyzőkönyv

A Gyermekjogi Egyezmény zsinórmértéke 1. cikk (a gyermek meghatározása) 2. cikk (a hátrányos megkülönböztetés tilalma) 3. cikk (a gyermek legfőbb érdeke) 6. cikk (élethez, túléléshez, fejlődéshez való jog) 12. cikk (a gyermek véleményének tisztelete)

2. cikk – A hátrányos megkülönböztetés tilalma Egyenlő bánásmód követelménye „1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy szüleinek, vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.”

3. cikk – A gyermek legfőbb érdeke A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. Minden törvényhozó, közigazgatási és bírói testület vagy intézmény köteles alkalmazni a legfőbb érdek elvét oly módon, hogy döntéseinek és intézkedéseinek a gyermekek jogait és érdekeit érintő jelen vagy jövőbeni hatását szisztematikusan számításba veszi.

A gyermek legfőbb érdeke A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Egyezményben megjelenő helyzetek: Szülőktől való elválasztás Szülői felelősség Családi környezettől való megfosztás Örökbefogadás Gyerekeket érintő büntető ügyek

Szociális törvény hatálya alá tartozó ellátások ágazatokban Általános eljárási szabályok és ágazatokra jellemző alapelvek, jogok és kötelezettségek érvényesülése. Minden esetben kiemelendő a személyes adatok védelme és információszabadság biztosításának szabályai. Egészségügy Oktatás Gyermekvédelem Szociális törvény hatálya alá tartozó ellátások Közigazgatás (szabálysértés, eljárási szabályok alkalmazása)

A szülői felügyelet gyakorlása /gyakorlásának rendezése Szülői felügyelet tartalma gyermek nevének meghatározása, gondozás – neveléssel összefüggő egyes feladatok ellátása, (szülők jogosultak a gyermekük nevelésének megválasztani) vagyonkezelés, törvényes képviselet (személyi és vagyoni ügyekben) gyámnevezés, gyámságból kizárás Gyermek sorsát érintő lényeges kérdések (bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja!!) kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, szülőjével azonos lakóhelyen kívüli külföldi tartózkodási helyének kijelölése, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása, iskolájának, életpályának megválasztása

Az egyenlő bánásmód követelményének alapjai emberi méltóság befogadó, multikulturális társadalmi modell egyének közötti igazságosság elve Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: Egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságára tekintettel kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül,részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: Látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amelynek folytán egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel lényegesen nagyobb arányban kerül hátrányos helyzetbe, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van vagy kerülne. Jogellenes elkülönítés: Az a magatartás, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját másoktól – ésszerű indok nélkül – elkülönít.

Egyenlő bánásmód követelménye Előítélet „Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha ellenállva a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják.” (Allport) Diszkrimináció az előítélet tudati állapot, addig a diszkrimináció már tényleges cselekvésben megnyilvánuló magatartás, mely helytelenül minősít vagy kezel bizonyos embereket azok vélt, valós tulajdonsága vagy valamely társadalmi csoporthoz való tartozásuk alapján.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYE AZ OKTATÁSBAN az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Köznevelés ii. jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET. TÁMOP 5. 5 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése