Szervezetelmélet

Szervezetelmélet Gareth Morgan amerikai szervezetspecialista napjainkra már szinte klasszikussá vált metaforáit alkalmazzuk az alapvető szervezetelméleti ismeretek bemutatásakor (Morgan, 1986): a szervezet mint gép (mechanisztikus modell), a szervezet mint élő organizmus, a szervezet mint agy, a szervezet mint kultúra, a szervezet mint politikai rendszer.

A szervezet mint gép (Mechanisztikus modell) A szemléletmód erősségei A mechanisztikus megközelítésben a szervezet olyan feltételek mellett működik hatékonyan, amelyek mellett a gépek is jól dolgoznak. Tehát, ha a feladat megoldása egyértelműen meghatározott (operatív terv), a környezet stabil, az emberek időről időre ugyanazokat a termékeket állítják elő, ugyanazokat a szolgáltatásokat végzik, a pontosság, a kiszámíthatóság, a megbízhatóság számít.

A szervezet mint gép (Mechanisztikus modell) A mechanisztikus szemléletmód gyenge pontjai A klasszikus szervezetelmélet rugalmatlanul reagál a környezeti változásokra. Túlzott hangsúly esik a funkcionális munkamegosztásra, így a különböző egységek között ellenérdekeltség, "harc" alakulhat ki. Az emberi tényezőket korlátozottan veszi figyelembe e modell. A mechanisztikus szervezet - mivel nem épít eléggé az emberi kezdeményezőképességre dehumanizálja a dolgozókat, különösen a hierarchia alacsony fokán.

A szervezet mint élő organizmus Maslow szerint az emberi szükségletek hierarchiát alkotnak, a fiziológiai biztonságtól az önmegvalósításig terjedően. Feltételezése szerint, ha a vezetők megtalálják, hogy a dolgozók milyen szinten állnak a szükségletek hierarchiájában, akkor megtalálhatják motiválásuk legjobb módját.

A rendszerszemléletű megközelítés A szervezet olyan "nyitott rendszer", amely kölcsönös és folyamatos kapcsolatban áll a környezetével. A nyitott rendszernek megvan a saját be ő állandóságát fenntartó képessége a külső környezeti változások ellenében is. A zárt rendszerek hajlamosak a lebomlásra, az "elromlásra". A nyitott rendszerek megkísérlik fenntartani magukat azzal, hogy energiát és forrásokat vesznek fel a környezetükből.

A rendszerszemléletű megközelítés A szervezetnek mint élő organizmusnak különböző részei vannak, ezek hatnak egymásra. Az a szervezet (rendszer), amely nem eléggé differenciált, elpusztulhat, hiszen a környezet különböző hatásaira mindig nos válaszokat tud csak adni. A nyílt rendszer növekedése során struktúráját egyre jobban differenciálja és finomítja. Egy nyílt rendszer különböző utakon, különböző kiindulási pontokból, az erőforrások különféle felhasználásával jutna el egy adott, kívánt végállapotba. A rendszer kialakulásának és fejlődésének a képessége a differenciálódásra és integrálódásra való hajlam és képesség mértékétől függ.

A sikeres szervezet jellemzői A szervezetet jellemezze a cselekvési hajlam, azaz alakuljanak változó összetételű, ad hoc projekt csoportok, amelyek cselekvésre összpontosítanak; a szervezet tagjai legyenek elkötelezettek a kísérletezés és a tanulás iránt, az önkéntesség és az erőforrások megosztása alapján oldják meg a szervezetben megjelenő komplex problémákat. A szervezet alkalmazza a "közel a fogyasztóhoz" elvet, legyen piacorientált, megbízható, és nyújtson minőséget. A szervezet egészét minden szinten jellemezze az autonómia és a vállalkozói szellem, kerüljön előtérbe az innováció és a lehetőségek szerinti decentralizáció. Legyen képes tolerálni a személyes bukásokat és tévedéseket.

A sikeres szervezet jellemzői Legyen központi kategória az emberek produktivitása, a szervezet a legfontosabb erőforrásainak a munkavállalókat tekintse, a szervezeti egységek védjék és segítsék a dolgozóik által képviselt minőséget. A szervezeten belül tiszteljék az értékeket tekintsék fontosnak a felelősség kérdését, a vezetés a megosztott értékek alapján történjék. A szervezet egyszerű szerkezetű legyen, kis egységekből álljon, lehetőség szerint kerülje el az "aktatologató" bürokráciát. A szervezetben meg kell oldani - ellenőrzésen keresztül is - az autonómia és a vállalkozói szellem összehangolását.

A szervezet és a környezet kapcsolatának vizsgálata Milyen a szervezet környezete? Egyszerű és stabil, vagy komplex és változó? Milyen a szervezet által kialakított stratégia? A szervezet csupán egyszerű választ ad a környezeti kihívásokra, vagy megkísérli elhárítani a negatív hatásokat? Milyen technológiákat használ a szervezet? A felhasznált technológia ad-e autonómiát a dolgozóknak?

A szervezet és a környezet kapcsolatának vizsgálata Milyen emberek az alkalmazottak, mi a domináns kultúra? Milyen az emberek munkája, hogyan vélekednek róla? Milyen szerkezetű a szervezet, mi az uralkodó vezetési filozófia? Autokratikus, beszámolható, vagy bátorítja az egyéni és csoportos kezdeményezéseket a szervezeten belül?

Az organisztikus metafora erősségei és gyenge pontjai Segít a szervezet és annak környezete közötti kapcsolat értelmezésében. Ráirányítja a figyelmet a szükségletek kielégítésének fontosságára. Felhívja a figyelmet a választható lehetőségek széles skálájára. Hangsúlyozza az organikus szervezet életképességét az innovációs eljárásokban. Ráirányítja a figyelmet arra is, hogy érdemes tanulmányozni a szervezetek közötti viszonyokat, mert ezekkel lehet igazán jól leírni és megérteni a szervezetek világát.

Az organisztikus metafora erősségei és gyenge pontjai A metafora gyenge pontjai A metafora megértéséhez és alkalmazásához a szervezetet és a környezetet konkrét módon kellene szemlélni. A metafora alkalmazása során feltételezzük a szervezeti egységek (egyének, csoportok) közötti úgynevezett "funkcionális egyetértést", amely az élő organizmusokban a homeosztázist biztosítja. Többen úgy vélik, hogy e metaforán az a legfőbb veszélye, hogy könnyen ideológiává válhat.

A szervezet mint agy A szervezetet e metafora alapján információs rendszernek tekinthetjük, hiszen mind a bürokratikus, mind az egyéb típusú szervezetekben a beérkező információk feldolgozása után hoznak döntéseket. A szervezet értelmezhető kommunikációs rendszerként és döntéshozó rendszerként is, amely rendszerek a mechanisztikus szervezetekben rutinosan, az organikus felépítésű szervezetekben flexibilisen működnek.

A metafora erős és gyenge pontjai Az erősségek A metafora ráirányítja a figyelmet a tanuló szervezetekre, az innovációt, a fejlesztést helyezi előtérbe, ugyanakkor azt is megmutatja, hogyan lehet ezt elérni. Megmutatja a metafora azt is, hogyan segítheti a menedzsment a tanulás tanulásának tervezését, a hagyományos stratégiai tervek helyett a meglévő feltételek kihívásaira milyen módon lehet reagálni.

A metafora erős és gyenge pontjai Lehetővé teszi a metafora, hogy túllépjünk azon a korlátozott racionalitáson, amely nagyon sok szervezetre jellemző, nem azért, mert emberek alkotják, hanem mert mechanisztikusan, bürokratikusan tervezték meg, azaz a korlátozott racionalitást beépítették a szerkezetbe. Értékes gondolati elemeket tartalmaz a metafora arra vonatkozóan is, hogyan lehet egyéb szervezetek stílusának megtervezésében felhasználni a számítógépes és a mikroprocesszoros fejlesztéseket.

A metafora erős és gyenge pontjai Gyengeségei Veszélyt jelent, hogy nem fordítunk elég figyelmet arra a konfliktusra, amely a tanulás és az önszabályozás követelményei, valamint az ellenőrzés és a hatalom realitásai között van. Az előzőekből következik, hogy mindenfajta, az önszervezés felé irányuló mozgást az értékek, attitűdök változása kíséri.

A szervezet mint kultúra Napjainkban a kultúra fogalmába beletartozik az életmód és a világ értelmezési módja is. Visszatükröződnek benne a nemzedékről nemzedékre átadott viselkedésminták, értékek, hitek, ideológiák, tudás, szokások. A kultúráról tehát úgy is beszélhetünk, mint a valóság, esetünkben a szervezet megteremtésének folyamatáról és eredményéről. A kultúra nem egyszerűen változója a társadalomnak, a szervezetnek, hanem inkább olyan élő fogalom, amelyen keresztül az emberek megalkotják és folyamatosan újraalkotják világukat. A testületi filozófiát mutatják a szlogenek, a belső nyelv, a szimbólumok, a történetek, a mítoszok, a ceremóniák, a rituálék, a szokások, a „törzsi” viselkedések, de a szervezeti kultúra ennél mélyebb. A felsoroltak csupán a nyomait, a látható jeleit adják az egyének értékeiben, hiteiben stb. létező rendszernek.

A metafora erős és gyenge pontjai A kultúra metafora erősségei A metafora felhívja a figyelmet a szimbólumok (néha szinte mágikus szimbólumok) jelentőségére, amelyek még a legracionálisabban működő szervezetekben is megtalálhatók. Megmutatja, hogy a szervezetek különböző jelentési rendszerekből tevődnek össze, hogy a szervezet állandóan és folyamatosan újraalkotja ezeket az értelmezéseket. A metafora segít abban is, hogy újragondoljunk sok hagyományos vezetési fogalmat, elvet, eljárást a vezetési stílus és a szervezeti valóság kapcsolatában. Megerősíti a humán aspektusok szerepét a szervezet- és vezetéselméletekben. A metaforával könnyebben megérthetők a szervezeti változások, változtatások.

A metafora erős és gyenge pontjai A kultúra metafora gyenge pontjai Nagyon szokatlan metafora, éppen ezé nem könnyű megérteni és vizsgálni. A szervezeti kultúra megnyilvánulásai, szimbólumai csak a felszíni megértéshez elegendők. Ez az értelmezés megerősíti azt a dilemmát, hogy ki teremti meg a szervezetet, a vezető vagy a szervezet tagjai. Túlhangsúlyozhatja a szimbólumokat, rituálékat, a ceremóniákat, és alulértékelheti a szervezet egyéb elemeit (Bush 1995).

A szervezet mint politikai rendszer Az e metaforához kapcsolható elképzelésekben abból indulnak ki, hogy a szervezetek is „politikai arénák”, ahol a szervezet tagjai saját érdekeik érvényesítése érdekében fejtenek ki aktivitást. A szervezetek elemzésében felhasználja, a politológiában alkalmazott felosztást, így vizsgálják, hogy az adott szervezetek melyik politikai rendszerhez hasonlítanak leginkább.

A szervezet mint politikai rendszer Leggyakrabban a következő kategóriákat alkalmazzák: Autokrácia: önkényuralom, egyeduralom ahol a hatalom egy személy vagy egy kis csoport kezében van, a személyi kiváltságokat a tulajdonosi jogok és/vagy a hagyomány, illetve a karizma támogatják. Bürokrácia: a vezetés legális és racionális, mindennek megvan a megfelelő "törvényi" szabályozása. Technokrácia: a szakemberek jelentőségét hirdeti, szakértői hatalom, amelyben a tudásnak, a problémák megoldási képességének van alapvető jelentősége.

A szervezet mint politikai rendszer Koalíció: a szembenálló felek a közös érdekek alapján együttműködnek. Reprezentatív demokrácia: választott vezetők gyakorolják a hatalmat, hatalmi jogosítványaikat a választóktól kapják, nekik tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Direkt demokrácia: az a rendszer, ahol mindenkinek egyenlő jogai vannak, és mindenkit bevonnak a döntésekbe.

Politika a szervezetben A szervezeteket politikai szempontból elemezve a legfontosabbnak tűnő kapcsolatok azok, amelyek az érdekek, a konfliktusok és a hatalom között vannak.

Érdekek megjelenése a szervezetben Az érdekeken olyan komplex halmazt értünk, amely tartalmazza a célokat, az értékeket, a vágyakat, az elvárásokat és egyéb orientációkat, amelyek egy személyt adott irányba terelnek. érvényesülés hivatás személyes értékek, életstílus Az érdekek halmaza

A politikai metafora erős és gyenge pontjai A politikai metafora erősségei A metafora megmutatja, hogy minden szervezeti tevékenység érdekeltség alapú, és ehhez kapcsolódóan a célok, a struktúra, a technológia, a munkakörök megtervezése, a vezetési stílus mind-mind rendelkeznek politikai dimenziókkal. A metafora megdönti azt a mítoszt, hogy a szervezetek mindig racionálisak.

A politikai metafora erős és gyenge pontjai Segít legyőzni azt a tévhitet is, hogy a szervezetek funkcionálisan integrált rendszerek. Az ember alapvetően politikus alkat, ezért ez a metafora nem idegen tőlünk, és nem is szokatlan, hogy a szervezet szereplőit politikai szereplőkként lássuk. A metafora komoly társadalompolitikai kérdéseket is felvet. Mennyire avatkozhatnak bele a nagy szervezetek a politikai döntésekbe, milyen kapcsolatnak kell lennie a gazdaság, az üzleti világ és a kormány, az állam között?

A politikai metafora erős és gyenge pontjai A politikai metafora gyenge pontjai Nagy a veszélye annak, hogy mindent politika szemüvegén keresztül lássunk, mindenhol politikai játszmák és jelek után kutassunk, még akkor is, ha teljesen ártatlan dologról van szó egy szervezeten belül. Ilyen értelemben a metafora manipulatív beállítottságra "nevelhet". A szervezet politikai megközelítése az érdekcsoportok hatását hangsúlyozza a döntési folyamatokban, ezért kis figyelmet szentel az intézményi szintnek. Lebecsüli a rutinszerű bürokratikus eljárások jelentőségét, nem veszi figyelembe, hogy gyakoriak a standard eljárások.